- Peking szerint a G7-csúcson beszennyezték Kínát és durván beavatkoztak a belügyeikbe, ezért bekérették a japán nagykövetet

Szun Vej-tong kínai külügyminiszter-helyettes vasárnap bekérette Japán kínai nagykövetét, Hideo Tarumit a világ hét vezető ipari demokráciáját tömörítő G7-csoport vezetőinek hétvégi hirosimai találkozóján elhangzottak, ahogy fogalmaztak, „a Kínával kapcsolatos kérdésekben tanúsított hangulatkeltés” miatt – derült ki a vasárnap késő este kiadott hivatalos kínai külügyi közleményből. – A G7-ek soros elnöki tisztét betöltő Japán összejátszott más országokkal abban, hogy „beszennyezzék Kínát, támadást intézzenek ellene, durván beavatkozzanak Kína belügyeibe” – háborgott Szun Vej-tong.

A G7 csoport tagjai korábbi közös nyilatkozatukban ugyanis aggodalmukat fejezték ki egyebek között a Tajvannal, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséggel kapcsolatban, valamint a hongkongi, hszincsiangi és tibeti emberi jogi helyzet miatt. Hideo Tarumi japán nagykövet – a kínai külügyminiszter-helyettesnek adott válaszában – most természetesnek nevezte, hogy a G7 országok tagjai a közös érdekeik alapján hivatkoznak a csúcstalálkozón felmerülő kérdésekre. – Ha Kína azt követeli, hogy ne hivatkozzanak az aggodalomra okot adó kérdésekre, először pozitív lépéseket kellene tennie azok megoldása érdekében – mondta Tarumi.

Ezzel szemben a kínai diplomata szerint a tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek a középpontjában áll, olyan ügy, amely a kínai-japán kapcsolatok politikai alapjait érinti, és olyan határvonal, amelyet nem szabad átlépni. Továbbá a Hongkonggal, Hszincsianggal és Tibettel kapcsolatos ügyek „tisztán belügyek, amelyekbe semmiféle külső erő nem avatkozhat be önkényesen – hangozatta Szun Vej-tong, aki kioktatta Japánt, hogy szerinte milyen politikát kellene követnie, és milyet nem.

Mao Ning kínai külügyi szóvivő reagált a G7-csúcstalálkozón a kínai nukleáris arzenál gyorsuló ütemű bővítése miatti aggodalmakra is, azt állítva, hogy Peking „minimális szinten” tartja nukleáris arzenálját, amire  nemzetbiztonsági okból van szüksége van. Szerinte a nukleáris fegyverrel rendelkező öt ország közül, Kína az egyetlen, amelyik szilárdan betartja ígéretét, és nem vet be elsőként atomfegyvert.