Oroszország;Európa;Ukrajna;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország a demokrácia bástyája, az pedig nonszensz, hogy európai országok elleni támadásra készülne

Az orosz elnök úgy véli, az ország nyugati felében „jelentősen meg kell erősíteni” a katonai jelenlétet, tekintettel Svédország és Finnország NATO-csatlakozására. A február 16-án börtönben elhunyt Alekszej Navalnij haláláról nem ejtett szót éves beszédében, melynek középpontjában ezúttal a gazdaság fejlesztése és a családi értékek álltak.

Vannak „megoldandó” kérdések Oroszország fejlődése érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésében tartott éves beszédében, melyet ezúttal a BBC szerint „jövőbe tekintésként” jellemzett.

Anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna Ukrajnát, az orosz elnök azt mondta, támogatja „testvéreit” abban a kívánságukban, hogy Oroszországgal legyenek, Donbasz és Szevasztopol lakosait – az orosz megszállás alatt alatti Krím félszigeten – pedig hősöknek nevezte.

Putyin leszögezte, Oroszország politikai egysége kulcsfontosságú, és nem engedi, hogy bárki beavatkozzon a belügyeibe. Azt is mondta, az emberek csomagokat küldenek a frontra, hogy támogassák az Ukrajnában harcoló katonákat, jelezve, hogy „az egész ország velük van”.

Oroszországot beszédében a „demokrácia bástyájának” nevezte. Hangsúlyozta, az embereknek együtt kell harcolniuk Oroszország szuverenitásáért. Köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik „a haza érdekéért” küzdenek, és azt mondta, „meghajol” az orosz katonák előtt, akik életüket adták a hazájukért. A tiszteletükre egyperces néma megemlékezést kért.

Üzent a NATO-nak

A Meduza beszámolója szerint az orosz elnök „nonszensznek” nevezte azokat a nyugati spekulációkat, amelyek szerint Oroszország támadást készülne indítani európai országok ellen. Hozzátette, az ország nyugati felében „jelentősen meg kell erősíteni” a katonai jelenlétet, tekintettel Svédország és Finnország NATO-csatlakozására.

– Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába, de emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények – fogalmazott. Azt mondta, már harcban is bevetették és rendszerbe állították az orosz fegyveres erők a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.

Úgy érzi, fegyverkezési versenybe rángatják

Putyin álhírnek nevezte az arról szóló amerikai vádakat, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését tervezi az űrben. Úgy értékelte, ez csak egy „trükk”, melynek célja nyomást gyakorolni Oroszországra azért, hogy az Egyesült Államok számára kedvező feltételek mellett kezdjen tárgyalásokat.

Üzent azoknak a nyugati országoknak, amelyek esetleg azt fontolgatják, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába.

– Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyek képesek eltalálni a területükön lévő célpontokat

– fogalmazott. Úgy vélte, az oroszok az úgynevezett „ruszofóbia” áldozatai lettek. Ezt pedig értelmetlennek nevezte, leszögezve, hogy „szuverén, erős Oroszország nélkül nem létezhet stabil világrend”. Szerinte a nyugati retorika nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos konfliktussal, és ennek következtében a civilizáció elpusztításával fenyeget.

Az Egyesült Államokról szólva kijelentette, hogy 2018-ban Moszkva javaslatot terjesztett elő a két ország közötti nukleáris megállapodásra, azonban ezt az USA megtorpedózta. Leszögezte, az Egyesült Államok csak akkor érdekelt a tárgyalásokban, ha abból egyértelműen haszna van, valamint úgy vélte, az USA fegyverkezési versenybe rángatja országát. A közelgő amerikai választásokról pedig közölte, az ottani politikusok meg akarják mutatni a választóknak, hogy „még mindig ők uralják a világot”.

Kijelentette, hogy Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a hadászati egyensúly kérdéseiről, de nem hagyja magát ezekbe belekényszeríteni.

Azt ígérte, Oroszország egyike lesz a négy legnagyobb gazdaságnak, mivel most csak az ötödik

Vlagyimir Putyin közölte, hogy Oroszország ma a legnagyobb gazdaság Európában, a vilgon pedig az ötödik.

Kijelentette, hogy új márkák százai jelentek meg, „az emberek vállalkozni akarnak, hisznek magukban és hazájukban”. Az orosz elnök azt mondta, ennek ösztönzése érdekében csökkenteni kell a kis- és középvállalkozások adóját.

Áttérve a technológiai fejlesztés fontosságára közölte, az ország digitális szolgáltatásainak javítása érdekében javasolja, hogy a nagy sebességű internet mindenki számára elérhető legyen, ne csak a nagyvárosokban, hanem az egész országban. Ezért több forrást fordítanának az oroszországi műholdflották fejlesztésére.

Hangsúlyozta, ma a fejlesztés kulcsfontosságú területe a mesterséges intelligencia, és szerinte az országnak „önellátóvá és függetlenné” kell válnia ezen a területen.

Putyin közölte,

Oroszország egy új globális pénzügyi architektúrát fog kiépíteni, a fejlett technológia alapján, politikai beavatkozástól mentesen, valamint hamarosan egyike lesz a világ négy legnagyobb gazdaságának.

Az oroszországi adózás „modernizálását” szorgalmazta az „adóteher igazságosabb elosztása” céljából, valamint közölte, be akarja zárni azokat a kiskapukat, amelyeket az adóelkerülők használnak.

Családok, oktatás, hagyományos értékek

A BBC szerint az orosz elnök 150 iskola és további 100 óvoda létesítését jelentette be, valamint azt mondta, az orosz fiatalokra összpontosító projektet tervez indítani. A tanároknak köszönetet mondott a munkájukért, és szeptember 1-jétől fizetéskiegészítést javasolt számukra.

Közölte, hogy a következő hat évben biztosítani kell a születési ráta stabil növekedését.

– Az életet választjuk, Oroszország a hagyományos értékek bástyája marad

– mondta. Szerinte az orosz kormány hatalmas összegeket fordít programokba, amelyek csökkentik a családok adóterheit, és bejelentette, jelentős adókedvezmények lesznek az olyan családok részére, ahol 3 vagy több gyereket nevelnek. Hozzátette, hogy a második gyermeküket világra hozó anyáknak fizetett pénzösszeg megemelkedik.

Elmondta azt is, hogy 2030-ig a várható élettartamot a jelenlegi 73 évről 78 évre kell növelni, ami a „Hosszú és boldog élet” nevű projekt része lesz. Azt akarja, hogy az oroszos „idejük nagy részét a családnak szenteljék”, és köszönetet mondott az időseken és betegeken segítő szervezetek munkájáért.

Beszéde lezárása előtt az orosz elnök visszatért az ukrajnai háborúra, és bejelentette, hogy „a különleges katonai művelet” veteránjai márciustól a „Hősök ideje” nevű kiképzési programba. Ennek részeként a kormány munkatársai és vállalkozások vezetői mentorálják majd őket, és elsőbbséget élveznek a legjobb egyetemi helyeken.

– Egy nagy család vagyunk, együtt vagyunk, ezért azt fogjuk tenni, amit elterveztük és megálmodtunk

– üzente Putyin, azzal zárva szavait, „hiszek a győzelmeinkben és a sikereinkben, valamint Oroszország jövőjében”.

Mozikban is levetítik a beszédet

Vlagyimir Putyin beszédét alig több mint két héttel az orosz elnökválasztás előtt tartotta, és a tavalyi évhez hasonlóan óriási kivetítőkön sugározták Moszkva utcáin, valamint 17 orosz város mozijában is ingyenesen vetítik. A beszédre nyugati újságírók is kaptak meghívást, kérdezni azonban nem lehetett.

A hónap elején néhány mozi a trumpista amerikai műsorvezető, Tucker Carlson által az orosz elnökkel készített interjút is leadta – ebben Putyin többek között közölte, megértené, ha Magyarországnak területi követelései lennének Ukrajnával szemben, de nem beszélt Orbán Viktorral erről.

Az orosz elnök tavalyi beszédéről – melyben mindenért a Nyugatot hibáztatta, amelynek szerinte „nem titkolt célja”, hogy „globális összetűzéssé” változtassa a „lokális konfliktust” – szóló cikkünk itt található.