Oroszország;beszéd;évértékelő;Nyugat;Vlagyimir Putyin;nukleáris fegyverek;orosz-ukrán háború;

- Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről szóló szerződésben

Az orosz elnök beszédében mindenért a Nyugatot hibáztatta, amelynek szerinte „nem titkolt célja”, hogy „globális összetűzéssé” változtassa a „lokális konfliktust”.

Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről szóló orosz–amerikai START-3 (Új START) szerződésben – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden az orosz törvényhozás két házának képviselői és az orosz elit egyéb tagjai előtt elmondott beszédében.

Az új START-szerződést 2010-ben írták alá, és 2021-ben öt évvel meghosszabbították. Az eredetileg 2026. február elejéig érvényes szerződés korlátozza a telepített stratégiai nukleáris robbanófejek és hordozórendszerek számát. A további meghosszabbításról szóló tárgyalásokat az utolsó pillanatban, 2022 novemberében lemondták. Azóta nem történt újabb kísérlet. 

Az orosz elnök paranoiája szintet lépett, beszédében egyebek között arról beszélt,

az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok nukleáris arzenálja „Oroszország ellen irányul, amit a Kremlfigyelembe fog venni”.

A világ nukleáris paritását nem lehet megsérteni – fogalmazott. Vlagyimir Putyin beszédében mindenért a Nyugatot hibáztatta, amelynek szerinte „nem titkolt célja”, hogy „globális összetűzéssé” változtassa a „lokális konfliktust”. Jelezte, hogy Oroszország folytatja a harcot, és folytatódó hadiipari fejlesztésekről is beszélt.

A beszéd alatt egyperces néma csendet kért a háborúban elesett orosz katonáknak és azoknak a civileknek az emlékére, akik „a neonáci megtorlók kezei között vesztették életüket”. Ezenkívül különleges állami alap létrehozására tett javaslatot a háborúban eleső katonák hozzátartozóinak vagy a háború veteránjainak megsegítése érdekében.

Az orosz elnök ismét a teljes áldozat szerepében tetszelegve azt mondta,

Oroszország minden tőle telhetőt megtett, hogy békés eszközökkel megoldja az ukrajnai válságot”, de a „háta mögött” egy egészen más forgatókönyvet készítettek elő.

– A Nyugatnak a Donyec-medencei békére vonatkozó ígéretei kegyetlen hazugságnak bizonyultak. A Nyugat cinkelt lapokkal játszott, és most gyönyörködik a saját árulásán” – fogalmazott az orosz elnök, aki szerint a Minszk 2 megállapodásban részt vevő országok „színjátékként” és „blöffként” tekintettek az egyezményre. Azt állította, hogy a „Nyugat teljes mértékben elutasította Oroszországnak a biztonságra vonatkozó összes alapvető javaslatát (a tárgyalások azt követően szakadtak meg, hogy Oroszország egyebek között azt követelte, a NATO távozzon az 1997 után csatlakozó országokból, így Magyarországról is – a szerk.)”. Szerinte „akkor vált végleg világossá, hogy nem állnak meg az agresszív tervek megvalósításával”. Újabb kirohanásként azt is állította, hogy a Nyugat „nem hagyott fel azokkal a kísérletekkel, hogy lángra lobbantsa a posztszovjet országokat és Oroszországot, konfliktusokat idézett elő, terroristákat bujtott fel”.

Az orosz elnök úgy vélekedett, az Egyesült Államok „egyoldalúan felrúgta a globális békét fenntartó alapvető megállapodásokat”, ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az Egyesült Államok (még az előző elnök, Donald Trump vezetése alatt) kilépett az INF-szerződésből (amelyből végül Moszkva is).

Az INF-szerződés a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Vlagyimir Putyin ezenkívül azt is állította, a „Nyugat célja, hogy elszakítsa Oroszországtól azokat a történelmi területeket, amelyeket napjainkban Ukrajnának hívnak”. Érdekes, hogy ez Viktor Janukovics volt (oroszpárti) ukrán elnök 2014-es elüldözése előtt még nem igazán jutott eszébe. Cinikusan arról beszélt, Oroszország „nem Ukrajna népével harcol, de az ukrán nép a kijevi rezsim és utóbbi nyugati gazdáinak túszává vált”, a „Nyugat pedig gyakorlatilag megszállta az országot politikai, katonai és gazdasági értelemben”. Igaz, korábban maga az orosz elnök vonta kétségbe, hogy van ukrán nép, aztán arról értekezett, hogy az orosz és az ukrán "valójában egy nép".

Az elnök állítása szerint „Oroszország nyitott volt a Nyugattal való párbeszédre a biztonsággal kapcsolatban, de ezzel szemben képmutató állásponttal és a NATO terjeszkedésével volt kénytelen szembesülni”.

Vlagyimir Putyin elismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint a „különleges katonai műveletet” (háborút) „az emberek védelme, az ország biztonságának szavatolása és az ukrán »neonáci rezsim« jelentette fenyegetés felszámolása érdekében” indították.

Mint mondta, a Nyugat „egyszerre használja kísérleti terepnek és Oroszország elleni faltörő kosnak Ukrajnát”. Az ukrajnai konfliktus fellángolásáért és az áldozatok számainak a növekedéséért Vlagyimir Putyin szerint „teljes mértékben a Nyugatot és a kijevi rezsimet terheli felelősség”. A szokásosnál is jobban továbbmenve azzal vádolta a Nyugatot, hogy „nem titkolt célja, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, és a »helyi konfliktusból globális összetűzést csináljon«”.

„Pontosan így értelmezzük az egészet, és ennek megfelelően fogunk reagálni. Mert ebben az esetben már országunk létéről van szó”

 – fogalmazott.

Vlagyimir Putyin elég beteg ötlettel „párhuzamot” vont az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás és a nácik hatalomra jutása között, amelyhez az utat – mint ezt állította – „gyakorlatilag a nyugati országok nyitották meg az 1930-as években”.

Megismételte azt a korábban is hangoztatott hazugságot, miszerint Ukrajna nukleáris fegyverhez próbált meg hozzájutni. Bár korábban Oroszország „piszkos bombával” riogatott, az ENSZ vizsgálata nem találta jelét nukleáris tevékenységnek.

Az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt bevezetett szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, azok „csak eszközök, a cél valójában az, hogy szenvedést okozzanak az orosz népnek, de a nyugati »humanisták« számítása nem járt sikerrel”. „A szankciók ezzel szemben pont a Nyugaton áremelkedést és egyéb problémákat okoztak, de ott mindenben az oroszokat próbálják hibáztatni” – fogalmazott. Mint mondta, a Nyugat „nem csak katonai, hanem gazdasági frontot is indított Oroszország ellen, de ezzel semmit sem sikerült elérniük, és nem is fog sikerülni”. Igaz, ennek ellenére – mint mondta – Oroszország több mint 1000 milliárd rubelt fordított a gazdaság támogatására a szankciók miatt.

Az önkényesen Oroszországhoz csatolt (ám a mozgó frontvonalak mentén található) ukrajnai területekkel kapcsolatban Putyin azt mondta, fel fogják gyorsítani „az új régiók társadalmi és gazdasági fellendítését célzó programot, ahogy tették ezt a Krím félszigeten is, amely között és az egész ország között immár egyenes szárazföldi összeköttetés van”. Igaz, mint arról a Népszava is beszámolt, ennek érdekében az orosz erők rommá lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol városát is.

Az orosz elnök az Ukrajnába érkező nyugati fegyverszállítmányokra utalva fenyegetően közölte, „minél nagyobb hatótávolságú nyugati rendszerek érkeznek Ukrajnában, annál messzebbre a határtól kell visszaszorítaniuk a fenyegetést”.

Az „árulónak álló állampolgárokkal” kapcsolatban leszögezte, hogy a törvény szerint felelősségre vonhatók, de „Oroszország (a kijevi rezsimmel és a nyugati elitekkel szemben) nem fog boszorkányüldözést folytatni ellenük”.

Putyin azt is mondta, hogy az oroszok „abszolút többsége” támogatja a háborút.

De mennyire hasonlítható össze a magyar és a vatikáni békepártiság?