autó;autóipar;elektromos autó;Iváncsa;akkumulátorgyár;

„Tudni lehetett, hogy Iváncsán lesznek elbocsátások, ám azt nem, hogy mikor, és hány dolgozónak bontják fel a munkaszerződését”

Az iváncsai akkumulátorgyárban történt elbocsátás jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a kölcsönzött dolgozók.

Ugyan még csak tesztüzemben működik, de mégis több mint ezer munkavállalót bocsátott el a dél-koreai SK on Hungary az iváncsai, akkumulátorgyárából, pénteken. A történteket pillanatnyi állapotnak nevezte Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, aki komoly eredménynek tartja, hogy legalább nem magyar munkavállalókat küldtek el, hanem harmadik országbelieket.

Az elbocsátások hátterében egyértelműen az elektromos autók iránti nyugat-európai igény drasztikus csökkenését, a megrendelések számának megcsappanását látja, amit a szakszervezeti vezető olyan helyzetnek tart, amire a gyártók képtelenek felkészülni. Az elnök ugyanakkor biztos abban, hogy egyszeri megtorpanásról van szó az elektromos autó iránti keresletben.

A múlt héten folyó bértárgyalásokon már tudni lehetett, hogy Iváncsán lesznek elbocsátások, ám azt nem, hogy mikor, és azt sem, hogy hány dolgozónak bontják fel a munkaszerződését 

- mondta lapunknak. Végül többségében kirgiz, kisebb részben ukrán munkavállalóknak mondtak fel. Székely Tamás ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy nehéz helyzetbe kerültek a munkaerő-kölcsönzők, mert szinte lehetetlen alkalmazkodni olyan hektikus igényekhez, amit most Iváncsán tapasztalnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagy számban elküldött munkavállalókat könnyen lehet, hogy néhány hónapon belül pótolni kell, ami nem lesz egyszerű feladat.

Fogyasztói ellenállást, a kereslet tartós csökkenését és termékkel szembeni vevői fenntartások erősödését látja a most zajló folyamatok és az Iváncsán történtek mögött Győrffy Dóra, közgazdász, a Corvinus Egyetem oktatója, aki saját megfogalmazása szerint kezdettől kritikusan tekintett az akkumulátorgyárak magyarországi megtelepedésére. Szerinte az elektromos autók iránti kereslet csökkenése egyértelműen ahhoz köthető, hogy kifutottak a vásárlást ösztönző állami támogatások. Ez történt éppen most Európa legnagyobb piacán, Németországban. A nyugat-európai államok jelentős összegekkel támogatták az e-autók piacán belül a luxusmárkák vásárlását, miközben gépkocsi használati eszköz, és nem státusz szimbólum – tette hozzá.

Úgy véli szorosan összefügg az iváncsai akkumulátorgyárban történt elbocsátásokkal,

hogy a vásárlók állami támogatás nélkül drágának találják az elektromos autók vételárát, amelyek így nem versenyképesek a hagyományos autókkal. A e-autók körüli gondok sokrétűek

– fogalmazott Győrffy Dóra, aki szerint a töltési infrastruktúra kiépítettsége Európában nem elégséges, az e-autók hatótávolsága nem megfelelő, biztonsági problémák is felmerülnek ezekkel a járművekkel kapcsolatban. Nem vevőcsalogató az sem, hogy a elektromos autók javítása drága.

Az akkumulátorgyártással összefügg az a vásárlói magatartás is, ami alapján kijelenthető, hogy a hibrid (elektromos és belsőégésű motort egyaránt tartalmazó) személygépkocsikat részesítik előnybe a vásárlók, éppen azért, mert nem szeretnék kitenni magukat az elektromos autók biztosította viszonylag alacsony hatótávolságnak. Az elektromos autókkal szembeni vásárlói eufória elmúlt – összegzett a Corvinus Egyetem oktatója, és mellette feltűntek az e-autózás alternatívái, így mások mellett a hidrogén hajtású személygépkocsik.

„Azt mondják, hogy áll az üzem”

– vonja meg a vállát egy gyárba tartó sofőr, akivel útközben, az Iváncsa határában lévő dél-koreai SK on Hungary (SKOH) akkumulátorüzem felé vezető úton beszéltünk. Előttünk emelkedik a gyár szürke épülettömbje, mellette a pusztában már javában készül az üzem újabb üteme, az akkumulátortesztelő. A rekkenő hőségben, az építkezési szemét kupacai között, koreai és magyar munkásokat látunk, munkagépek és konténerek között. A dél-koreai cég 2019-ben még elnyerte az „év legtöbb munkahelyet teremtő vállalata” címet a Nemzeti Befektetési Ügynökségtől, a Hipa-tól, ehhez képest pénteken viszont műszak alatt, termelés közben, hirtelen összehívtak több száz dolgozót, majd közölték velük, hogy ki vannak rúgva és azon nyomban elvették a belépőkártyáikat. A hírt elsőként közlő RTL csatorna úgy tudta, hétfőn folytatódtak az elbocsátások, a sofőr azonban ilyenről nem tudott. De ennél többet nem mondhat és csak egy pillanatra állt meg. Már jól látják őt az üzem portájáról, nem kockáztat. A dolgozókkal lehetetlen beszélni, azokat buszokkal szállítják az üzem területére a környező településekről, ahol már őket is látják.

Az üzembe mi is csak a sokszoros kerítéssel védett, ám belül rendkívül modern, leginkább a sok testkamera miatt egy repülőtéri biztonsági kapura emlékeztető portáig jutunk. Ott csak a biztonsági őrökkel tudunk beszélni, akik ugyan kérésünkre felhívják a cég koreai vezetését, ám végül azt a tájékoztatást kapjuk, hogy a tulajdonos „hírzárlatot rendelt el az ügyben”. Ha beszélni akarunk velük, akkor azt több nappal korábban jeleznünk kell. Így kérdéseinket e-mailen tudtuk kiküldeni az anyacég SK-Innovation dél-koreai központjába.

Többek között arról, hogy pontosan mi volt az oka a kirúgásoknak, más üzemet is érinthet a leépítés?

– az SK Innovationnak ugyanis Komáromban létesült az első üzeme.

Közben elérjük Kovács László alelnököt, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetétől (VDSZ), aki elmondta: a szakszervezet szerinte nem kapott a cégtől semmilyen hivatalos tájékoztatást a pénteken történtekről. Hozzátette, szemben más koreai cégekkel az SKOH kifejezetten segítőkész és megértő partner, így a komáromi és az iváncsai gyárukban is van működő szakszervezet, illetve rövidesen Iváncsán kiegészítő szakszervezeti választás is lesz. Megjegyzi,

a cég komáromi üzemből nem érkezett hír semmiféle elbocsátási szándékról, ahogy más akkumulátorüzemnél is inkább folyamatosan keresik a dolgozókat. 

(Sőt az SKOH honlapja szerint, Iváncsán is keresik a szakképzett munkaerőt, így középfokú és mérnöki pozíciókra most is lehet jelentkezni a gyártónál.) Kovács László szerint a cégvezetés és a dolgozók között az utóbbi hetek bérvitái is feszültségeket okozhattak, de a cég, helyzetére hivatkozva már az elmúlt hetekben úgy döntött, a kölcsönmunkások jó részét szélnek ereszti.

A cirka 680 milliárd forintból – ebből 80 milliárdot a magyar adófizetők álltak – létesült iváncsai akkumulátorgyár eddigi, hároméves története nem mentes a botrányoktól. 

Korábban a gyár építése körül több súlyos, halálos munkabaleset is történt, majd a Szabad Európa arról számolt be, hogy 14 dolgozó lélegzett be súlyosan rákkeltő port. A mérgezésre jellemző, hogy a munkavédelmi hatóság emberei a mérgező anyag miatt nem is tudtak belépni a területre, csak egy ablakon kukucskáltak be. Az ügyben mindössze 3,78 millió forintos bírságot szabtak ki. Aztán abból 14 millió forintos bírság lett, amikor kiderült, hogy több tucat ember lett rosszul a gyárban, akik ismeretlen anyagot lélegezhettek be. A Szabad Európa szerint szerint a pórul járt dolgozók védőruha nélkül dolgoztak az elektródrészlegen, ahol nehézfémeket, például kobaltot és nikkelt használnak. - BATKA ZOLTÁN