Európai Unió;Magyarország;Orbán Viktor;előadás;gazdaságpolitika;Nemzeti Közszolgálati Egyetem;gazdasági semlegesség ;

Orbán Viktor előadás közben szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

- Orbán Viktor előállt a jó tervével, szerinte a feladat az, amit az EU nem képes elvégezni

A miniszterelnök közölte, hogy Magyarország évek óta semleges gazdaságpolitikát folytat, csak még ők sem tudták, hogy ezt így hívják. A modernitás nem kizárólag Nyugaton keresendő.

Jó ötlet volt a versenyképességet a magyar elnökség középpontjába állítani, s rá kellene venni az európai vezetőket egy ilyen jellegű paktum megkötésére - jelentette ki szerda délelőtt a kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadásában.

Orbán Viktor szerint ebben problémát jelent, hogy vannak „gyerekesen” viselkedő miniszterek és biztosok, akik nem akarnak eljönni Budapestre. Kifogásolta, hogy Brüsszelben neveletlenség beszélni a problémákról, a hanyatlásról pedig egyenesen tabu. Hosszan idézett a Mario Draghi-féle versenyképességi jelentésből, majd megjegyezte, az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság egész egyszerűen nem bír ki, és erre válaszolni kell. Ezt követően ismertette, hogy a világgazdasági körülmények megváltozására a Nyugat a blokkosodással válaszolt, ami olvasatában egyet jelent a hidegháborús logikához való visszatéréssel. – Azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a XX. századot - magyarázta Orbán Viktor, megjegyezve, amikor a világgazdaság kettéválik, akkor megindul egy olyan küzdelem, amely az idősebbeket talán emlékezteti az 1990 előtti szovjet vs. kapitalista világgazdaság része közötti versenyfutásra. Tényként közölte, hogy az amerikaiak eldöntötték, 1,6 milliárd dollárt fognak elkölteni hamarosan a Kína elleni információs háborúra. – Ide is jut majd belőle, ne lepődjenek meg, hogyha a magyar nyilvánosságban ezzel majd találkozunk, de ez nem az én dolgom, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, illetve munkatársaié - adott egyértelmű útmutatást a kormányfő egy elvileg tőle függetlenül működő intézmény vezetőjének. 

Orbán Viktor kifejtette, az EU-ban kétfajta irányzat létezik a válaszokat illetően. Az egyik táborban a transzatlanti vonal támogatói találhatók, a másikban pedig egy stratégiai autonómiában látják Európa jövőjét, ahol a kontinens saját érdekeinek megfelelően alakítja az összes többi szereplőhöz saját viszonyát. Egyben sajnálkozását fejezte ki, amiért a stratégiai autonómia gondolata csupa olyan vezetők részéről érkezett meg, akik ennek részeként egy föderális Európát képzelnek el. Utóbbit egyébként egy olyan vágyálomnak nevezte, amely súlyos hajótörést fog szenvedni. A föderális Európa a három falnak ütközik neki: a migráció, a jólét és a közös hitelfelvétel falának, ezért ha stratégiai autonómiát akar az Európai Unió, akkor azt nem föderális alapon, hanem kizárólag nemzeti alapon lehetne létrehozni, a nemzetek szövetségeként elképzelve az Európai Uniót - vélekedett a miniszterelnök, megjegyezve, hogy ennek a fordulatnak már látszódnak jelei egyes országokban.

A nacionalizmus szót tilos használni Európában - gúnyolódott a miniszterelnök, aki a maga részéről a patrióta szót használná. Ha az Európai Unió erre a nagy versenyképességi hanyatlással összefüggő kérdésözönre eredményes választ akar adni, akkor a stratégiai autonómia mellett kellene érvelnie, de nem föderális, hanem nemzeti alapon - fejtegette, megjegyezve, hogy az általa képviselt gondolat kisebbségben van az EU-tagországok politikai vezetői között. 

Kijelentette, hogy Európában „mindenki tönkremegy”, ha az Európai Unió visszatér a blokkosodáshoz. Éppen ezért Magyarország számára az a feladat, amit Brüsszel nem képes elvégezni - vagyis a semleges gazdaságpolitika, ami esélyt ad a gazdasági versenyképesség javítására. Orbán Viktor azt hangoztatta, a kormány hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat, éppen ezért Magyarországon kialakult egy olyan gazdaságpolitika, amit versenyképességnek lehet nevezni. Ennek lényege, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek - nevezzük őket átfedési felületnek, találkozási pontok, áteresztő csatornák - ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik. Ez még a legvadabb hidegháború idején is így volt.

Nyomatékosította, hogy a gazdasági semlegesség első és legfontosabb alaptétele, hogy mi magunk döntjük el, kivel üzleteljünk. A második az, hogy azzal, akivel az a legjobban megéri, harmadik pedig a gazdasági hatékonyság, mivel a versenyképesség szempontját semmi sem előzi meg. – A gazdasági semlegesség nem tűri az árukapcsolást. Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel, ezért nincs woke, meg gender, meg migráns, meg nem tudom, milyen előföltétel semmilyen gazdasági kapcsolatban. Arra kell törekednünk, hogy a gazdasági kapcsolataink kizárólag gazdaságiak legyenek, és ezért a saját értékeinkből semmit se kelljen föladni a gazdasági kapcsolatok érdekében - fogalmazott Orbán Viktor.

Ugyancsak fontos alapelv, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell, ami nem könnyű a magyaroknak. Mindezt azzal magyarázta, hogy 4-500 éve erősen benne van a magyarok genetikai rendszerében, ösztönvilágában, miszerint a modernizáció valahol tőlünk nyugatra van, és a tájékozódás elsőrendű iránya mindig a Nyugat. Ám mivel világrendszerváltás van, s mindenki most tanulja, hogy a modernitás és a modernizáció nem kizárólagosan nyugati kategória. A gazdasági semlegesség politikája közt a többi között a növekedést, az adósrabszolgaságba csúszás elkerülésére, a külső tőke bevonására és a folyamatos adócsökkentésre van szükség. 

Ha a gazdasági semlegesség politikáját Európának kell megcsinálnia, de nem tudja, akkor Magyarország egyedül megtudja-e csinálni? - tette fel beszédének végén a kérdést, majd megadta rá a választ is: ha Magyarország elszánja magát rá, akkor képes megcsinálni. 

Alapvető tévedésben vannak a politikusaink – állította Zsolt Péter szociálpszichológus.