- Jogerősen megrovásra ítélte a bíróság az Orbán-kormány óriásplakátjait átfestő Heindl Pétert

Folytatólagosan elkövetett rongálás vétségében mondta ki bűnösnek a Pécsi Ítélőtábla a 64 éves Heindl Pétert. A büntetlen előéletű, pécsi jogászt megrovásban részesítette a harmadfokú s immár jogerős verdikt. A táblabíróság felszólította Heindlt, hogy a jövőben tartózkodjon a plakátok rongálásától.

Mint arról már írtunk, Heindlt azért vádolták meg, mert 2022-ben a kormány ellenzéki pártokat és gondolkodást lejárató óriásplakátjait átfestette. Például arra, az lmbtq-ellenes plakátra, amin az állt, hogy „Védjük meg a gyerekeket!” hozzáírta, hogy: az „oroszoktól”, „Putyintól”, „Kaletától”. A hirdetményre – egy gépelt papíron - azt is ráírta, hogy a kormány ezekkel a plakátokkal jogsértést követ el, mivel beleavatkozik a választási harcba. A választási törvény ugyanis kimondja, hogy az államnak semlegesnek kell maradnia a pártok harcában. Ezt az alapelvet egy alkotmánybírósági állásfoglalás is megerősítette, s az Unió is ezt várja el a közösség valamennyi kormányától, hangsúlyozta az eljárás során Heindl Péter. Már pedig, ha az állam a kormánypárt oldalán harcba száll a választáson, akkor a kormánypárt túlhatalomhoz jut, ami sérti a demokratikus szabályokat.

Heindl Péter mielőtt korrigálta volna a plakátokat, jogi eszközökkel akarta elérni, hogy az Orbán-kormány hagyjon fel ezzel a szerinte törvénytelen gyakorlattal. Bejelentést küldött a Nemzeti Választási Bizottsághoz, az ügyészséghez, a Kúriához, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz, ám valamennyi jogi fórum – noha érvelését érdemileg nem cáfolta – elutasította beadványát. E kudarcok hatására kezdte Heindl átfesteni a kormányplakátokat. Mindezt nyíltan tette, olyannyira, hogy amikor nem bukott le, ő jelentette fel önmagát. A célja ezzel is az volt, hogy felhívja a figyelmet a kormány jogsértő magatartására.

Mindezek nyomán az ügyészség azzal vádolta meg Heindlt, hogy megrongálta négy baranyai település 21 óriásplakátját. Heindl a perben sosem tagadta tetteit (sőt, elismerte, hogy sokkal többet megrongált), ám mindig elmondta, hogy ő egy, az ország sorsát befolyásoló, súlyos jogsértésre hívta fel a figyelmet, ezért cselekedetének nincs társadalmi veszélyessége, így nem is követhetett el bűncselekményt.

A bíróság nem így látta. Első fokon a Pécsi Járásbíróság egy évre próbára bocsátotta, másodfokon a Pécsi Törvényszék megrovásban részesítette őt. A jogász fellebbezett, így csütörtökön a táblabíróság hozta meg a végső döntést. A harmadfokú bíróság kimondta,

A jogász a tárgyalóteremből kilépve azt mondta, hogy ezután is átfesti a kormány törvénysértő plakátjait, és strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. A plakátkorrigálás folytatása persze azzal a veszéllyel jár, hogy visszaesőként legközelebb súlyosabb büntetést kap, s akár elzárással sújtják. Heindl nem fél ettől, mert úgy gondolja, hogy ha börtönbe zárják, akkor tiltakozásának hatása erősödik.

Tegyük hozzá, hogy egzisztenciálisan már eddig is sokat vesztett, hisz állása bánta politikai harcát. Heindl évtizedekig egy civil szervezetnél dolgozott, ám a Belügyminisztérium illetékesei a szervezet értésére adták, hogy az állami közvetítéssel odaítélt uniós támogatások elmaradhatnak, ha Heindl nyíltan kritizálja a kormányt. A jogász erről értesülve felmondott, hogy ne hozzon bajt munkaadójára, s azóta - korábbi fizetése feléért, 250 ezer forintért - kántorként dolgozik.

Heindl Péter – persze – tudja, hogy magányosan küzdve kevés az esélye. Lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a törvénysértő plakátok kiragasztása ellen fel kellene lépnie valamennyi ellenzéki pártnak. S ha megjelenik egy új, a választási erőviszonyokba beleavatkozó kormányhirdetmény, akkor az lenne a hatékony megoldás, ha a pártok aktivistái egy-két nap alatt átfestenék az összes ilyen plakátot. Akkor a Fidesz-kormány elállna ettől a módszerétől. Az ellenzéki pártok eddig nem tették magukévá Heindl javaslatát.