- Till Tamás ügyében kivételesen egymásra talált közerkölcs és politika, de a rendőrség és az ügyészség nem segíti a tisztánlátást

Pillanatok alatt kitört a közfelháborodás, amikor kiderült: hiába kapta el a rendőrség egy 11 éves bajai kisfiú, az ezredfordulón eltűnt Till Tamás gyilkosát, mivel az illető fiatalkorúként követte el a brutális bűncselekményt, és azóta már több mint 15 év eltelt, büntethetősége elévült.

Elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője követelte, a kormány azonnal nyújtson be törvénymódosítást, hogy egy gyilkosság büntethetősége fiatalkorúak esetén se évülhessen el. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is úgy érezte, nem szabad szó nélkül hagyni a történteket: a politikai közösség tagjainak meg kell vitatnia, érdemes-e átalakítani azokat a jogszabályokat, amelyek ennek a bűntettnek az elévülését lehetővé tették.

A Fidesz, amely az ellenzéktől jövő elképzeléseket eddig rutinszerűen söpörte le az asztalról, ezúttal kivételt tett. A kormánypárt parlamenti frakciója bejelentette, a szokatlan és elfogadhatatlan helyzet miatt, amely szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával, haladéktalanul törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy az ilyen bűntettek soha, semmilyen körülmények között ne évüljenek el.

Az ügyészség közben – vitatott módon – arra az álláspontra jutott, ha valaki fiatalkorúként követ el minősített emberölést, az ugyanúgy nem évülhet el, mintha azt felnőttként valósította volna meg. El nem évülő bűncselekmények esetében ugyanis az elévülési idő számítása fogalmilag kizárt. Körözést adtak ki: a rendőrség, amely korábban elengedte, újra elfogta az elkövetéssel gyanúsítható férfit. Tegnap a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség már a gyanúsított letartóztatását indítványozta. A fordulatok nyomán a Fidesz bejelentette, később dönt törvénymódosító javaslatáról.

Sik Endre szociológus szerint a szörnyűséges történet egyelőre horrorfilmbe illik, pillanatnyilag ugyanis semmit nem lehet tudni a gyilkosság okairól, az előzményekről. (Lichy József, az áldozat családjának ügyvédje az ATV-nek nyilatkozva feltételezte, hogy szexuális indítékról van szó – a szerk.) A szociológus abszurdnak tartaná, ha egy ilyen borzalmas bűncselekmény ennyi év elteltével nem lenne büntethető.

Magyarországon egyáltalán nem tekinthető tipikusnak, de a politika reagálása ezúttal tartalmilag megegyezett azzal, amit közerkölcsnek lehet nevezni – hangsúlyozta Sik Endre. Ezt a bűnt egyszerűen nem lehet büntetlenül hagyni, engedni elévülni. A felháborodást csak növeli, hogy az elkövető, aki majdnem negyedszázadon keresztül háborítatlanul élte az életét, most arra panaszkodott a sajtónak, hogy megzavarták a magánszféráját, és ebből kellemetlenségei adódtak.

Persze, attól még, hogy ebben a kérdésben ritkán látható konszenzus alakult ki a társadalomban és a politikában, semmi sem jön rendbe – jegyezte meg Sik Endre. Ezzel tehát nem teremtődik meg az a kommunikációs és erkölcsi közös platform, amelyre szükség lenne az országban, de annyi jó érzése legalább van az embernek, hogy létezik olyan minimum, amelyről tényleges egyetértés van – tette hozzá.

A szociológus nem tartja aggályosnak, hogy a törvényhozás egy konkrét eset nyomán rapid gyorsasággal módosítja a jogszabályt.

Sik Endre úgy látja: ez egy valóságos ráébredése a pártoknak és a jogrendszernek arra, hogy ebben a torz helyzetben van valami tennivaló.

Kaltenbach Jenő alkotmányjogász némileg másként értékelte az eseményeket. Előrebocsátotta, hogy az elévülés nem magyar találmány, hanem az egész világon ismert jogintézmény. Nyomós okai vannak, nem véletlenül alkalmazzák, eltekintve bizonyos súlyos – például háborús – bűncselekmények elkövetésétől, amikor is nincs elévülés.

Az alkotmányjogász érti, hogy a politikusok miért reagáltak populista módon a felháborodást kiváltó ügyre, ha azonban a törvény úgy rendelkezik, ahogyan rendelkezik, akkor azt csak a jövőre vonatkozóan lehet megváltoztatni. A konkrét esetre tehát a változtatás már nem lehet érvényes.

Kérdésünkre, miért minősíti populistának a politikusok viselkedését, Kaltenbach Jenő elmondta: a közvélemény számára nyilván nehéz megemészteni, hogy egy bűnelkövetőt bizonyos esetekben már nem lehet felelősségre vonni. A laikus többség azonban nyilván nem ismeri a büntetőjog minden csínját-bínját.

Nem akarja azt állítani, hogy helytelen változtatni a szóban forgó törvényen, csak azt kifogásolja, hogy az erre irányuló javaslat egyik napról a másikra, „visszakézből” született. Kaltenbach Jenő szerint a szakmailag megalapozott eljárás az lenne, ha egy ilyen törvényjavaslat benyújtása előtt alaposan, körültekintően megvizsgálnak annak tartalmát, és igyekeznének számot vetni a következményekkel is.

Jogi útvesztő

Miközben ütköznek a vélemények, büntethető-e a bajai kisfiú életét kioltó férfi, F. János, magát a jogértelmezési vitát megelőző eseményekről keveset tudni. Kérdéses például az: miként fordulhatott elő egyáltalán, hogy egy gyilkos szabadon engedése után veszi csak észre a nyomozást felügyelő ügyészség a rendőrség "hibáját"? Ennek tisztázása érdekében kérdéseket küldtünk a rendőrségnek és az ügyészségnek is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendőrség saját hatáskörében döntött a gyilkos elengedéséről, vagy az ilyen ügyekben a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséggel közösen határoztak erről. A rendőrség nem válaszolt, csak továbbította kérdéseinket az eljárást irányító Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségnek. Innen azonban nem kaptunk érdemi választ. Az ügyészség megismételte, hogy álláspontjuk szerint a férfi tette nem évül el, de a konkrét kérdéseinket figyelmen kívül hagyta. Így nem oszlatta el azt a gyanút, hogy az ügyészség csak a nagy társadalmi felháborodás hatására lépett fel és „javított” a rendőrségi döntésen.

A rendőrség illetékesei korábban azt elmondták, hogy F. János beismerte a gyilkosságot, de erről részleteket nem közöltek. Emiatt szerettük volna megtudni, hogy a férfi a gyilkosság elévülését megállapító döntés előtt vagy már azután tett-e beismerő vallomást. Azaz a magára nézve terhelő vallomását abban a tudatban tette, hogy nem tudják megbüntetni, vagy úgy ismerte be a gyilkosságot, hogy még számolt a felelősségre vonással. Arra is kíváncsiak voltunk: miért kellett körözni a férfit, amikor az ügyészség úgy ítélte meg, mégis büntethető, ha korábban maga tett vallomást, együttműködött a hatósággal, és a rendőrség engedte szabadon?

Ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ.

A hatóságok hallgatása mellett kérdések sokaságát veti fel a kabinet és kormánypárt ellentmondásos mozgása is. Sajátos módon az ügyészség álláspontját – miszerint mégis büntethető F. János – maga az igazságügyi miniszter is vitatta. Tuzson Bence az Inforádiónak nyilatkozva több ügyvédhez hasonlóan úgy vélte, szerinte is elévült az ügy. Igaz – jelezte –, jogosnak tartja a társadalmi felháborodást.

Mindeközben a jogvitába kicsit beleszédült a Fidesz. A nagy felháborodás miatt jelezték, törvényt módosítanak, ám lendületüket megtörte, hogy az ügyészség mégis büntethetőnek találta F. Jánost. Vagyis úgy tűnt: a Fidesz egy olyan törvényt módosítana, amit nem is kell átírni. Emiatt Orbán Viktor kormányfő a közrádióban tett péntek reggeli nyilatkozatában már óvatosan kerülte a konkrét állásfoglalást, amikor három tanulságot vont le a történtekből. Elsőként azt, hogy az eltűnt gyerekeket keresni kell, és sosem szabad feladni. A másik tanulságnak azt nevezte, hogy Magyarországon „fantasztikus rendőreink vannak”, akik nem adták fel, nem zárták le az aktát, és komolyan veszik, hogy a hivatásuk a bűn üldözése. „A harmadik dolog – minden jogi vitát mellőzve –, csak azt tudom mondani: igazságnak lennie kell” – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy a jogalkotónak van-e teendője az üggyel kapcsolatban azt válaszolta: ha van teendő, akkor ma cselekedjen.

Pénteken kora délután aztán a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté is igazított a párt álláspontján. „Üdvözöljük a főügyészség álláspontját, miszerint a gyilkosnak 24 év távlatából is felelnie kell a tettéért. Ez enyhülést hozhat a családnak és megnyugvást az embereknek. Az ügy társadalmi megítélése tehát egyértelmű, a jogi nem teljesen. A nyomozati bíró értelmezése is fontos lesz, erre vár most mindenki.”” – fogalmazott Facebook-posztjában a politikus, jelezve, hogy a fejlemények miatt egyelőre függőben hagyják törvénymódosító tervet.