Japán;törvénymódosítás;belpolitika;meggyilkolt japán nő;

Japánban már belpolitikai téma lett a Budapesten meggyilkolt nő ügye

Sokan attól tartanak, hogy az eset megismétlődhet. 

Nagy aggodalmat és vitákat váltott ki az a Japánban tavaly elfogadott törvénymódosítás, amely lehetővé teszi a válás utáni közös szülői felügyelet bevezetését. A kérdés február elején került ismét előtérbe, miután egy ír férfi Budapesten meggyilkolta japán feleségét - írja a Japan Today. 

Az eset előzménye, hogy a nő 2025. február elején szerette volna elhagyni Magyarországot, és gyermekeivel együtt hazatérni Japánba. Emiatt felvette a kapcsolatot a japán nagykövetséggel, hogy gyermekei számára útlevelet állítsanak ki. A hivatal azonban tájékoztatta őt arról, hogy Magyarország elhagyásához szükség van a volt férj hozzájárulására is, így végül nem adta be hivatalosan a kérelmet.

A tragédia után Japánban megerősödtek azok a félelmek, amelyek szerint hasonló esetek történhetnek a jövőben is, mivel a 2024-ben elfogadott törvénymódosítás Japánban is lehetővé teszi jövőre az elvált szülők számára a közös szülői felügyeletet.

A japán Demokrata Párt (DPJ) egyik parlamenti képviselője február 28-án a japán parlamentben is felszólalt az ügyben, jelezve: a nő korábban többször értesítette a hatóságokat volt férje erőszakos viselkedéséről, aki állítása szerint korábban már fojtogatta őt. Ivamoto Keiicsi, a japán külügyminisztérium konzuli osztályának vezetője ugyanakkor elmondta, hogy a nő 2022 júniusában a nagykövetségtől azt a tanácsot kapta, forduljon a helyi rendőrséghez, ha családon belüli erőszakot tapasztal.

A nagykövetség tisztviselője szerint a nő hivatalosan nem nyújtott be útlevélkérelmet, mert amikor érdeklődött, közölték vele, hogy gyermekei hazatéréséhez a volt férje engedélyére is szükség van. A nő barátja szerint ez megrendítette őt. Az áldozat 2022 júniusában azt a tanácsot kapta a nagykövetségtől, hogy a családon belüli erőszak gyanúja esetén forduljon a helyi rendőrséghez. 2023-ban a nő ezt követően többször jelezte a hatóságoknak, hogy volt férje erőszakosan viselkedik, többek között egy olyan levelet is bemutatott, amelyben a férfi halálosan megfenyegette őt.

A japán külügyminisztériumi tisztviselő hozzátette: mivel Japán részese a hágai egyezménynek, külföldi képviseleteiken minden esetben tájékoztatják az érintett szülőket arról, hogy amennyiben egyedül viszik el gyermekeiket, fennállhat annak veszélye, hogy emberrablással vádolják meg őket vagy bírósági eljárás indul ellenük.

Az ügy Japánban azért váltott ki fokozott aggodalmat, mert a módosított polgári törvénykönyv – amely 2026-ban lép életbe – visszamenőleg is alkalmazható lesz már korábban elvált szülőkre. A törvény szerint alapvetően mindkét szülő részt vehet majd a gyermek nevelésében, ám erőszakcselekmény esetén továbbra is fennáll a kizárólagos szülői felügyelet lehetősége. A közös felügyelet támogatói szerint az új szabályozás előnye, hogy mindkét szülő aktívan részt vehet a gyermeknevelésben, míg az ellenzők szerint a törvény veszélybe sodorhatja azokat a szülőket, akiknek nem sikerül egyértelműen bizonyítaniuk, hogy volt házastársuk bántalmazó.

Isii Makiko, nemzetközi válásokkal foglalkozó ügyvéd bírálta a japán nagykövetség eljárását. Úgy véli, a követség tisztviselőinek családon belüli erőszakra specializált szakembereket kellene alkalmazniuk.” Hangsúlyozta, hogy bár Japán módosított polgári törvénykönyve tartalmazza azt a lehetőséget, hogy „sürgős körülmények” esetén az egyik szülő egyedül gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot, „előfordulhat, hogy egy életveszélyes helyzetet nem ítélnek elég sürgősnek.”


A japán nő meggyilkolásából botrány lett Magyarországon, az ORFK bocsánatot kért, amiért eleinte hanyagul kezelték az ügyet. Öt rendőr ellen fegyelmi eljárás indult, egy osztályvezetőt felmentettek, az ORFK elrendelte a kapcsolati erőszak miatt tett feljelentések ügyében az elmúlt évben hozott valamennyi elutasító határozat felülvizsgálatát.

Egy ember megsérült, többfelé megszakadt az áramellátás.