A Tungsram (korábban Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.) a magyar ipar és technológiai fejlődés sikertörténete, mintapéldája volt 1886-os megalapítása óta. Ez szakadt meg 2022-ben, miután a vállalat többek között a háború és a járvány okozta válság után csődöt jelentett. Azóta csak arról olvasni, hogyan próbálják értékesíteni a gyár még megmaradt darabjait, inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Forgács András gépészmérnök, a Hullámok hátán című könyv írója 27 évig az Orionnál dolgozó nagyapjától örökölt még évekkel ezelőtt egy bőröndnyi dokumentumot (többek között családi iratokat, tábori levelezéseket), ez sarkallta hosszas kutatómunkára. “Úgy gondolom kultúrtörténeti hagyomány az ipartörténet is, ami bőven túlmutat azon, hogy egy technológia hogyan alakul. Hittem, lerombolni ezt az egész emléket, az egy tévedés, hiba lett volna.” - mesél arról Forgács, mi ihlette a könyv megírását. A csődöt követően ugyanis még arra sem maradt forrás, hogy a korábban Újpestre tervezett ipartörténeti múzeum felépülhessen.
Az író felidézte, a Tungsram története az innováció mellett egyéni sorsok és annak története is, hogyan épült be ez a több mint százéves siker kitörölhetetlenül a társadalom szövetébe,
tudatába: „Nem nagyon találni olyan lakost Újpesten, akár fiatalt, akár öreget, akinek ne lenne kötődése ehhez a gyártörténethez akár közvetlenül, akár családi alapon. De beszélhetnénk arról a a 3500-4000 dolgozóról is, akiket az utóbbi időben bocsátott el a cég. A megszűnés miatti csalódottság látszódott az újpesti könyvbemutatón is, mert ez annak a kultúrának az elvesztését is jelenti, amit itt ez 125 évig jelentett.” A gyár ugyanis felvirágoztatta a helyi munkáslétet, sokrétű kikapcsolódási lehetőséget biztosítva. Az iparterületen a modern öltöző, mosdó, ebédlő, strand mellett sport- és rekreációs lehetőségek, például uszoda és az ország első fedett teniszpályája is felépült. (Sokak szerint Újpest sportélete a Tungsram nélkül sem lenne manapság az, ami.) Emellett virágzott a kulturális élet is, 1934-ben meg is épült a kultúrház, amely a könyvtár mellett sakkozás jelentett szórakozást, az igazán kreatív szelleműeknek pedig még színjátszásra is lehetőség nyílt. Az alagsori ebédlő néha átalakult színházteremmé is, ahol a darabok mellett olykor Puccini, Kodály és Bizet dallamai is felcsendültek.
„Rohadjon meg mindenki, aki hagyta, a Cseresnyés meg az Orbán is” – Tehetetlenség és düh az úr az utcára kerülő tungsramosok közöttForgács szerint a könyv azokról az emberekről is szól, akik képesek voltak tehetséggel, szorgalommal és kitartással felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a magyar elektronikai ipar a nemzetközi versenybe is beágyazódjon, nem utolsó sorban pedig kibírja a megpróbáltatásokat, amelyeket a több mint százéves működés rárótt. “A kutatókon kívül a vállalati irányításban nagyon kevés diplomás volt. De beszéltek négy nyelven, világlátott emberek voltak, ez lehetővé tette számukra, hogy egy ilyen céget menedzseljenek. Az életük és a gyár története így példamutatás is: a szervezeti, az innovatív gondolkodásról, a menedzsment kompetenciájáról. Szerintem ez örök érvényű üzenet mindenki számára.”
Új tulajdonosa lett a tönkrement Tungsram kisvárdai gyárának és a repülőgép-karbantartó cégénekItt a vége, kirúgást kaptak karácsonyra az eddig maradó Tungsram-dolgozókA Wallenberg Egyesület gondozásában, a Wallenberg Füzetek kiadvány sorozatban megjelent könyv emléket állít annak, hogyan nőtte ki magát a cég 8 főből 5000 embert foglalkoztató óriássá, hogyan védhette meg a vállalat dolgozóit a zsidótörvények bevezetésékor - és mindenről, amely megmutatja a technológiai fejlődés hatását az emberi sorsokra.
Infó: A Hullámok hátán című könyv a Líra könyvkiadó oldalán elektronikus formában érhető el.
