Venezuela;Caracas;Egyesült Államok;Donald Trump;Nicolas Maduro;

Donald Trump bejelentette, hogy elfogták Nicolas Maduro venezuelai elnököt, a Nobel-békedíjas ellenzéki vezető a szabadság óráját ünnepli

Nicolas Madurót a feleségével együtt az Egyesült Államokban fogják törvény elé állítani drogkereskedelem és terrorizmus vádjával. Eljött a szabadság órája! – írta María Corina Machado, a venezuelai ellenzék 2025-ös Nobel-békedíjas vezetője.

Donald Trump szombaton a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyszabású támadást” hajtott végre Venezuela ellen, amelyben elfogták Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest. A legfőbb ügyészi tisztséget is betöltő amerikai igazságügyi miniszter, Pam Bondi közlése szerint mindkettejüket törvény elé fogják állítani az Egyesült Államokban az alapján a vádemelés alapján, amelyről drogkereskedelem és terrorizmus gyanúja miatt az első Trump-adminisztráció döntött még 2020-ban. Ez arról szólt, hogy a Maduro-rezsim gyakorlatilag bűnszervezetté változtatta Venezuelát azzal a céllal, hogy kábítószerrel árassza el az Egyesült Államokat. Ekkor összesen 14 személy ellen emeltek vádat, Nicolas Maduró fejére 15 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, rajta kívül pedig a vádlottak padjára ültetnék Diosdado Cabellót, a Nicolas Maduro mögött álló Venezuela Egyesült Szocialista Pártja (PSUV) prominensét, a caracasi parlament elnökét. az eddig nem volt világos – írja az AP hírügynökség –, hogy Cilia Flores ellen is vádat emeltek.

Emberi vesztésegekről egyelőre nem érkeztek hírek, az amerikaiak minden jel szerint csak a Maduro-rezsim képviselőinek a menekülési útvonalait, katonai támaszpontokat – Fuerte Tiunát és a caracasi La Carlota légitámaszpontot –, repülőtereket és kikötőket bombáztak célzottan. Donald Trump később elárulta, Nicolas Madurót és a feleségét helikopteren a USS Iwo Jima hadihajóra vitték, mielőtt repülőgépre ültetnék az Egyesült Államok felé. Az amerikai akció mindössze fél órán át tartott.

A New York-i déli körzeti bíróság ki is adta a vádiratot Venezuela elnöke és társai ellen. A dokumentumot ide kattintva lehet elolvasni. 

A házaspárt a caracasi Forta Tiuna nevű katonai támaszponton lévő otthonukban fogták el – árulta el Nahum Fernández PSUV-elnök az AP-nek, egy amerikai tisztviselő a CBS Newsnak pedig azt mondta, hogy a hadsereg elit kommandós alakulata, a Delta Force egyik egysége ment értük. Donald Trump azt ígérte, hogy a részletekről amerikai keleti parti idő szerint 11 órakor (kelet-európai idő szerint délután 5-kor) sajtótájékoztató keretében számol be floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban. „Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője, Nicolas Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak és repülőgéppel elszállítottak az országból” – írta bejegyzésében Donald Trump. Később elárulta azt is, hogy az amerikaiak az akciót négy napig halasztották a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, az amerikai kommandósok pedig néhány sérüléstől eltekintve ép bőrrel hajtották végre az akciót.

Venezuelában a törvény szerint Nicolas Maduro elfogásával Delcy Rodríguez alelnök veszi át a hatalmat. Azt nem tudni, hogy ez megtörtént-e, bár a politikus kiadott egy közleményt arról, bizonyítékokat követel az Egyesült Államoktól, hogy Nicolas Maduro és a felesége életben van.  

Venezuelának egyébként van egy 2025-ös Nobel-békedíjas ellenzéki vezetője, Maria Corina Machado, aki némi hatásszünet után az „eljött a szabadság órája!” felkiáltással ünnepelte az amerikai beavatkozást. A politikai foglyok szabadon bocsátását és a száműzöttek visszatéréséről is írt X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve,

az elcsalt a július 28-i elnökválasztás után Edmundo González Urrutia Venezuela törvényes államfője és a fegyveres erők parancsnoka. 

Felszólította a venezuelaiakat az országon belül és kívül is, hogy készüljenek a demokratikus átmenetre. 

Mint arról beszámoltunk, szombatra virradóra az Egyesült Államok több légicsapást mért Venezuela fővárosára, Caracasra. Legkevesebb 7 detonáció robaját lehetett hallani, a légitámadásra személyesen Donald Trump adott parancsot. Venezuela kormánya rendkívüli állapotot hirdetett, szerinte az Egyesült Államok vezetése „rendkívül súlyos katonai agressziót” követett el. Számos Caracas környéki településen nincs áram, miután több helyről is detonációkról érkeztek jelentések, úgy tűnik, az amerikaiak katonai létesítményeket is támadtak, de az akciónak vége, Mike Lee republikánus utahi szenátor legalábbis Marco Rubio külügyminiszter közlésére hivatkozva bejelentette, hogy Nicolas Maduro elfogásával az amerikaiak el is hagyták Venezuelát. 

Tűz és füstfelhő szombat hajnalban Venezuela legnagyobb kationai komplexuma, a caracasi Fuerte Tiuna felett

Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter szerint a caracasi kormány jelenleg gyűjti az információkat a halottakról és a sérültekről, és azt állítják, hogy a polgári célpontokat is támadás ért. Hozzátette, hogy Venezuela „ellenáll” a külföldi katonai egységek jelenlétének.

A The Guardian által megszólaltatott helybéliek szerint Caracasban most csend van, egy Ricardo Sans nevű mérnök a lapnak azt mondta, az első ijedt családi körtelefon után mindenki megnyugodott, van áram és víz is, az amerikaiakból mintha csak a főváros felett néhol még terjengő füst maradt volna, miután eloltották a légicsapásaik okozta tüzeket.

Az Trump-adminisztráció korábban nem zárta ki szárazföldi hadműveletek lehetőségét sem Venezuelában a kábítószer-kereskedelemben érintett célpontok ellen. Az Egyesült Államok már korábban egy repülőgép-hordozót, hadihajókat és harci repülőgépeket vezényelt a Karib-tenger térségébe. Donald Trump a múlt héten kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megsemmisített” egy olyan területet Venezuelában, ahol hajókat töltenek meg kábítószerrel. Ez volt az első ismert eset arról, hogy a Egyesült Államok valóban szárazföldi műveletet hajtott végre a dél-amerikai országban.

Kiégett autóroncs amerikai légicsapás után a caracasi La Carlota légitámaszponton

Az Egyesült Államok hadserege szeptemberben kezdte meg műveleteit a karibi térség és a Csendes-óceán keleti részén áthaladó kábítószercsempész hajók ellen. Ezeknek a légicsapásoknak idáig több mint 100 halálos áldozatuk volt. 

Az amerikaiak az akciót napra pontosan 35 évvel azután hajtották végre, hogy 1990. január 3-án elfogták Panama diktátorát, az egykori CIA-besúgó Manuel Noriegát. Az nem világos, hogy Donald Trump milyen felhatalmazás alapján adott utasítást rá, az viszont igen, hogy az Egyesült Államokat igen élénken érdeklik Venezuela kőolajmezői, a dél-amerikai ország Szaúd-Arábiáénál is nagyobb, 303 milliárd hordóra becsült kőolajtartaléka. Ezt Donald Trump ki is mondta szombaton a Fox Newsnak adott interjújában: – A mieink a legnagyszerűbb kőolajcégek a világon, nagyon is be fogunk szállni – mondta az amerikai elnök a venezuelai kőolajiparról szóló kérdésre.

Szombatra virradóra robbanások hallatszottak, miközben füst volt látható a venezuelai fővárosban, Caracasban. Venezuela kormánya elítélte a támadást, szerinte az Egyesült Államok katonai agressziót követett el.