Németország;Európa;Franciaország;Egyesült Államok;Dánia;Grönland;

Hans Egede dán-norvég misszionárius szobra Grönland fővárosában, Nuukban.

Rohamtempóban egyeztetnek Európa vezető országai, mit kezdjenek Donald Trump Grönlandról szóló fenyegetéseivel

Nem világos, ki vállalná a vezető szerepet, ha az Egyesült Államok lépéseket tenne a Dániához tartozó terület megszerzésére.

Franciaország és Németország egyeztetéseket folytat az európai válaszról arra az esetre, ha az Egyesült Államok lépéseket tenne Grönland átvételére - írja a Reuters.

Erre azt követően került sor, hogy Donald Trump ismét Grönland feletti hatalom átvételével fenyegetőzött. Egy esetleges amerikai katonai fellépés, amelynek során az Egyesült Államok egy régi szövetségestől, Dániától venné át Grönland irányítását, hatalmas megrázkódtatást jelentene a NATO számára, tovább mélyítené a Donald Trump és az európai vezetők közötti politikai szakadékot. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közölte: a kérdés még aznap szóba kerül egy Németország és Lengyelország külügyminiszterével tervezett tárgyaláson. Franciaország jelezte, hogy lépéseket szeretne tenni, de ezt kizárólag európai partnereivel összehangolva képzeli el. Német kormányzati források szerint Berlin más európai országokkal és Dániával együtt dolgozik a Grönlanddal kapcsolatos következő lépések előkészítésén.

Egy magas rangú európai tisztviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a válaszlépéseket Dániának kellene koordinálnia, ám a koppenhágai vezetés eddig nem jelezte, milyen konkrét támogatásra tart igényt európai partnereitől. A héten több meghatározó európai ország és Kanada vezetése is kiállt Grönland mellett, hangsúlyozva, hogy a sarkvidéki sziget lakó tartozik. Erre azt követően került sor, hogy Donald Trump ismét felvetette az ellenőrzés átvételének lehetőségét. A finn parlament külügyi bizottságának elnöke kezdeményezte, hogy az ügyet a NATO keretein belül is tárgyalják. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter és grönlandi kollégája, Vivian Motzfeldt találkozót kért Marco Rubio amerikai külügyminisztertől a helyzet megvitatására.

Grönland a világ legnagyobb szigete, lakossága 57 ezer fő. Bár nem önálló NATO-tag, Dánia révén a NATO védelmi ernyője alá tartozik. A sziget Európa és Észak-Amerika közötti elhelyezkedése miatt évtizedek óta kulcsfontosságú eleme az Egyesült Államok ballisztikus rakétavédelmi rendszerének, ásványkincsei pedig illeszkednek Washington azon törekvéseihez, hogy csökkentse Kínától való gazdasági függőségét. Donald Trump többször is azt hangoztatta, hogy orosz és kínai hajók „figyelik” a Grönland körüli vizeket, azonban ezt az állítást a koppenhágai kormány elutasította. Dánia szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely szerint orosz és kínai hajók lennének jelen közvetlenül a Nuuk-fjord vizein, illetve hogy nagyszabású kínai beruházások zajlanának a térségben. A MarineTraffic és az LSEG hajókövetési adatai ugyancsak nem utalnak arra, hogy orosz és kínai hajók tartózkodnak Grönland térségében.

Most először kerülhetett közvetlen célkeresztbe egy orosz lobogó alatt közlekedő jármű. A történtek újabb nagyhatalmi konfliktust vetítenek előre, az orosz közlekedési minisztérium jelezte is, az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezménye alapján egyetlen államnak sincs joga elfoglalni a más ország zászlaja alatt regisztrált hajókat.