Orbán Viktor: Én 2010 óta hirdetem, hogy új világ jön

A hópróbát kiállta az ország – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban.

A miniszterelnököt először az elmúlt hetek rendkívüli időjárásáról kérdezte a műsorvezető. Orbán megfogalmazása szerint összességében ezt a „hópróbát” kiállta az ország, és hálás azoknak, akiknek el kellett hárítani a veszélyt, ide értve a vasutasokat, közút-üzemeltetőket, rendőröket, katasztrófavédelmiseket és a hadsereget is. 

Ami az elhárítási munkálatokat illeti, szerinte az operatív törzs megalakulása jó ütemben történt, a belügyminiszter, Pintér Sándor pedig erős kézzel tudta garantálni az intézmények működtetését – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy még „nincs vége, hidegek lesznek, ónos eső bármikor jöhet, még nagy hó is érkezhet, vigyázzunk egymásra”.

Orbán kérdésre beszámolt a magyarországi gáztározók állapotáról. Azt mondta, bőségesen van még tartalékunk, amit nem is kell felhasználni, mert folyamatosan érkeznek a szállítmányok, nem akadt el az ország gázellátása. A tartalékunk jóval nagyobb, mint a nyugat-európai országokban. A tűzifakérdésről szólva elmondta, megduplázták a támogatást, az önkormányzatokat befonva, sokkal hatékonyabb rendszerben juttatják el az emberekhez a „sok tízezer köbméter tűzifát”. 

Ukrajna uniós támogatása is szóba került. Elhangzott, hogy két csomag van az asztalon, az egyik egy 90 milliárd eurós finanszírozási terv, amit a héten mutatott be az Európai Bizottság. Ez egy hitel, amit a lefoglalt orosz vagyonból, vagy a Moszkva által fizetett jóvátételből fizetne vissza Brüsszel. Arra kérdésre, hogy mennyire látja reálisnak és indokoltnak ezt a tervet, Orbán azt mondta, „eddig Brüsszel saját nyilvántartása szerint már elköltöttek 193 milliárd eurót Ukrajna támogatására”, amit elfüstöltek. „Ennek egy része persze hitel, de mindenki tudja, hogy ezt a büdös életben Ukrajna visszafizetni nem tudja” – tette hozzá.

Szerinte nagyon sok pénzt spóroltunk ezzel, és világossá tették, hogy a későbbiekben sem fognak részt venni ilyen hitelkonstrukcióban. Az ukránok elkészítették saját rezsiigényüket az eddigieken elhangzottakon felül, 10 évre vonatkozó pénzügyi igényt 800 milliárd euróra. Ez akkora összeg, amiből 40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat, 60 évig pedig az összes magyar családtámogatási kiadást – fejtette ki Orbán.

„Miért csináljuk ezt? Az EU arra teszi fel a lapjait, hogy Ukrajna ezt a háborút Oroszországgal szemben a frontvonalon megnyeri. És Európa ehhez a győztes ukrán háborúhoz ad pénzügyi támogatást. És miután egy győztes háború után a vesztes mindig jóvátételt fizet – meg még hadisarcot is –, az ő érvelésük egyszerű: legyőzik a frontvonalon az ukrán hadsereggel az oroszokat, ők jóvátételt fizetnek, és mindenki visszakapja a pénzét. Az európaiak az Ukrajnának adott pénzeket majd Oroszországtól, Ukrajna újjáépítését pedig a kárt okozó oroszok fogják kifizetni. Erre a föltételezésre szórják, füstölik el százmilliárdjával az európai adófizetők pénzét egy olyan helyzetben, amikor Európának nincsen pénze” – magyarázta Orbán.

Majd azt hangoztatta, hogy ő még olyan komolyan vehető szakértővel nem találkozott, aki azt állítaná, az oroszokat meg lehet verni a fronton, olyan mértékig, hogy jóvátétel megfizetésére legyenek kötelezve. „Ez a gyermekmesék határán is túl van” – tette hozzá.

A kormányfő ezt követően kitért a csütörtökön a kormányinfón bejelentett nemzeti petícióra. „Mindenki meg fogja ezt kapni, és lehetőséget kap arra, hogy nemet mondjon, és azt mondja a kormánnyal együtt, hogy mi nem fizetünk” – mondta. Noha Magyar Péter és a Tisza Párt többször világossá tette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, és nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sem, Orbán Viktor mégis azt gondolja, hogy teljesen ellentétben van az ellenzék – amit ő „Tiszának és DK-nak” nevez – illetve a Fidesz-KDNP pozíciója. „Az ukránokat a Tisza és a DK teljes mellszélességével támogatja. Ők egy ukránpárti politikai erő” – vádolta az ellenzéket Orbán. Hozzátette: „Itt nemhogy nemzeti egyetértés nincsen, ez a magyarság jövője szempontjából a legélesebb vitakérdés, a háborúhoz való viszony, és az ennek pénzügyi következményeiért való helytállás.” A miniszterelnök a háború támogatása helyett a béketárgyalások szorgalmazását hangoztatta, szerinte az európai vezetőknek erre kéne áttérnie.

Szóba került, hogy Ukrajnán kívül is hirtelen lett nagyon sok forró pontja a világnak, ide értve akár a venezuelai vagy az iráni helyzetet. „Én 2010 óta hirdetem, hogy itt egy új világ jön. Olyan jelek vannak a horizonton, hogy az, amit liberális világrendnek hívunk, annak vége lesz, és helyette valami más jön. Ez a nemzetek korszaka lesz. Mi elkezdtük az országokkal és nagyhatalmakkal is kiépíteni a kétoldalú viszonyokat. A nemzetek korszaka alapvetően kétoldalú megállapodásokra fog épülni” – fogalmazott Orbán, majd megemlítette a magyar-orosz, az amerikai-magyar, illetve a türk-magyar megállapodásokat. Szerintem mi felkészültünk a világ változásaira, forrongásaira, ezt előre jeleztük, nem ér váratlanul. Megjegyezte, meglepetések persze történhetnek, a venezuelai beavatkozás szerinte ilyen. 

Utolsóként a gazdaságról kérdezett a műsorvezető, pontosabban arról, hogy miért érezte indokoltnak a kormány ebben a bizonytalan nemzetközi környezetben, hogy elindítson olyan támogatási programokat, mint az anyák szja-mentessége vagy a 14. havi nyugdíj. „Mert elgondoltuk, hogy milyen is lesz 2026-os év. A magyarok számára egyszerre lesz a veszélyek és a lehetőségek éve. Az áprilisi választás sorsdöntő” – mondta Orbán.