A Nagy-Britanniát sújtó Chandra vihar mellett politikai vihart is hagyott maga után Sir Keir Starmer, aki kedd este, 2018 óta az első brit kormányfőként Kínába utazott. A felfordulást Andrew Gwynne lemondása váltotta ki a manchesteri Gorton és Denton választókerület képviselői posztjáról. A honatya egészségügyi okokra hivatkozott, de valójában már egy éve felfüggesztették miniszterhelyettesi tisztségéből és párttagságából, amiért vállalhatatlan hangnemű üzeneteket posztolt a Facebook közösségi hálón.
A megüresedett mandátum ideális lett volna a Westminsterbe visszatérni készülő Andy Burnham manchesteri főpolgármester számára, akit az utóbbi hónapokban Wes Streeting egészségügyi miniszter mellett az egyre több támadásnak kitett Sir Keir Starmer legnagyobb riválisának, lehetséges kihívójának tartanak. Az „Észak királyaként” emlegetett, a második legfontosabb brit nagyvárost 2017 óta népszerűen, hatékonyan és – ahogy ez a helyi Heaton Park zsinagóga ellen tavaly elkövetett engesztelés napi terrorakció után is nyilvánvaló volt – nagy empátiával vezető politikus az előző munkáspárti kormányokban több miniszteri posztot is betöltött és kétszer is indult a párt vezetőválasztási kampányában.
Az idő szorítása következtében az 55 éves főpolgármesternek szinte csak órák álltak rendelkezésre, hogy jelentkezzen a megmérettetésre, ami a határidő lejártának pillanatában, szombat délután meg is történt, ám a következő lépésben elvtársai eltorlaszolták az útját. Ahhoz, hogy egy hivatalban lévő főpolgármester parlamenti választáson indulhasson, meg kell szereznie a párt kilenctagú választmányának többségi támogatását. A testület vasárnap reggeli ülése 8-1 arányban leszavazta a benevezést. Míg Sir Keir Starmer ellene voksolt, a Labour helyettes vezetője, Lucy Powell – aki nem éppen tagja a pártvezető „rajongói klubjának” – egyedül támogatta Burnham ringbe szállását.
A hivatalos magyarázat szerint esetleges győzelmével főpolgármester-választást kellett volna tartani Manchesterben, ami a 4,7 millió fontra becsült költség mellett elvonta volna a párt erőforrásait a májusi helyhatósági, illetve skóciai és walesi autonóm nemzetgyűlési választási kampánytól. Sir Keir hangsúlyozta, hogy a párton belüli viták helyett most a fő ellenségre, a Reform UK-ra kell koncentrálni, amelyhez egyidejűleg újabb volt konzervatív vezető, Suella Braverman volt belügyminiszter csatlakozott.
Ha ebben Sir Keirnek elvben igaza is van, a Burnham elleni fellépés máris súlyosan megosztotta pártot.
A frakció több mint ötven tagja tiltakozott levélben a döntés ellen, amit Nigel Farage-nak adott „ajándéknak” neveztek. Ez a beadvány más, mint egy esetleges bizalmatlansági indítvány, aminek kezdeményezéséhez a képviselők 20 százalékára, 80 honatyára lenne szükség. A More in Common közvélemény-kutató intézet friss pollja szerint a Labour fölényes, több mint 13 ezres többségét a Gorton és Denton választókerületben elsöpörheti a Reform UK, amelynek helyi népszerűsége most 30 százalékon áll, szemben a Munkáspárt 28 százalékával. Burnham bojkottját a Munkáspárt több fontos személyisége, köztük Ed Miliband, az ellenzék volt vezére és Sir Sadiq Khan londoni főpolgármester is ellenzi.
Fordulhat a szél Nagy Britanniában, Kemi Badenoch tory vezető beérte a munkáspárti kormányfőtPolitikai elemzők úgy vélik, hogy
Starmer ugyan elkerült most egy esetleges vezetői kihívást – bár ezt Andy Burnham eleve kizárta – és egy kockázatos főpolgármester-választást, de hosszú távon meggyengítette a pártegységet és ártott saját túlélési esélyeinek is.
A szakadást felgyorsíthatja a májusi választásokon való gyenge szereplés. Burnham jelezte, hogy nem adja fel a parlamentbe való visszatérés ambícióját és addig is erőteljes hang akar maradni a pártban. Ami bizonyos: a kialakult konfliktus túlmutat egy időközi választás jelentőségén, befolyásolja a baloldal irányvonalát, a belső hatalmi viszonyokat és a vezetési stílust is.
Még az adatelemzőket is meglepték a Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel szembeni ellenséges érzelmekKáosz a Downing Street 10.-ben