„Mintha az embereknek kezdene kicsit elege lenni a disztópikus, a pusztulást, a pusztulás utáni életet, a túlélést bemutató történetekből” – mesél 2025 tapasztalatairól Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának igazgatója. A Budapest mind a 23 kerületében jelen lévő intézmény forgalma alapján úgy látja, az olvasók a valóságnál optimistább történeteket feldolgozó műfajokat a klasszikusok mellett számos magyar és nemzetközi kortárs szerzőnél is megtalálják. Előbbiek esetében kiemelt népszerűségű – ami némiképp egybecseng a könyveladások alapján összeállított sikerlistákkal – Spiró György, Grecsó Krisztián és Náray Tamás, utóbbiak közül pedig a látogatók szívesen kölcsönzik – úgy tűnik – francia írók műveit: közülük ugyanis három is, nevezetesen Guillaume Musso, Valérie Perrin és Mélissa Da Costa kötetei a legkeresettebbek között vannak.
Farkas Ferenc megjegyzi: a felnőtteknek szóló irodalom elsősorban a központi könyvtárban divatos, a hálózat többi tagintézményében összességében népszerűbbek a gyerekkönyvek szerzői, úgymint a Geronimo Stilton-kötetek, valamint Bartos Erika, Berg Judit, Marék Veronika művei, vagy a Barátnőm, Bori könyvek szerzője, Liana Schneider. Ez részben annak is betudható, hogy az intézmény látványos emelkedést tapasztalt az elmúlt években a könyvtárba járó fiatalok, gyerekek számában: számukra eleve ingyenes a beiratkozás, így a szülők valószínűleg alaposabban megfontolják, mit vásárolnak meg otthonra, és mi az, amit kölcsönöznek a könyvtárból.
„Ha ezt lefordítom a számok nyelvére, akkor ez például azt jelenti, hogy 2019-ben 925 ezer olyan mű volt, amit kölcsönöztek, hosszabbítottak ebben a korosztályban, tavaly ez a szám 1 millió 260 ezer környékén mozgott már, tehát ez egy elég nagy ugrást jelent”
– emelte ki Farkas Ferenc. Az anyagi megfontolás a beiratkozók számában is tetten érhető: a 2020-ban kitört koronavírus-járvány előtti évekhez képest is emelkedett már a könyvtárba járók száma, azt 9–10 százalékkal meg is haladta, bár Farkas hozzáteszi, ez nem feltétlenül kizárólag azt jelenti, hogy az emberek többet olvasnak, hanem jó eséllyel az inflációs környezet is nagyban hozzájárul ehhez a könyvek drágulásával.
Az ország egyik leglátogatottabb könyvtára nemcsak a kölcsönzési kedvben látott ugrásszerű növekedést, hanem a könyvekhez kapcsolódó offline eseményekben is: nagyon népszerűek az olvasóklubok, a legkülönfélébb irodalmi programok, amelyeket olykor nem is maga az intézmény, hanem maguk az olvasók szerveznek – többek között a könyvtárban találva meg erre a helyüket.
A trendeket, kedvenc műfajokat – ahogyan az évek óta jellemző – szemmel láthatóan a popkultúra is alakítja. Kifejezetten remek reklám egy műnek, ha egy népszerű streaming-szolgáltató lát benne fantáziát: például Mélissa Da Costa Az ég minden kékje című művének filmváltozata a Netflixen is debütált 2025-ben, de az intézmény például heves érdeklődést tapasztalt Gabriel García Márquez klasszikusa iránt is, miután a streaming-szolgáltatón 2024-ben megjelent a Száz év magány című regényből készült sorozat.
Természetesen továbbra is trendsetterek az év nagyobb irodalmi eseményei, mint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek meghívott írói az eseményt követően mind keresett nevek, vagy ha van egy ország olyan szerencsés, hogy 23 éven belül egy második magyar irodalmi Nobel-díjast is köszönthet – mint ahogyan az történt Krasznahorkai László esetében. Az ő művei az év második felében pörögtek fel igazán, különösen a Sátántangó, a Zsömle odavan és A magyar nemzet biztonsága.
Bár manapság sokan hajlamosak temetni a klasszikus irodalmat, mondván, nehezen befogadható a fiatalabb generáció számára, Farkas Ferenc szerint korántsem ennyire fekete-fehér a kép, többek között a könyves influenszereknek köszönhetően.
„A fiatalok körében ugyan nagyon népszerű jelenleg a romantasy műfaj – vagyis a romantikus és fantasy elemeket ötvöző művek –, de ha például egy tiktokker klasszikust ajánl, ugrásszerűen megnő iránta a kereslet. Nemrég a kamaszok olvasási szokásairól tartottunk egy beszélgetést a Magyar Gyerekkönyv Fórummal közösen, ahol az egyik megszólaló példaként említette a Mester és Margarita iránti olvasói kedvet, miután egy tiktokker ajánlotta azt a követőinek.”
A kortárs trendek erősödését még az alapvetően egyetemistákat, oktatókat, kutatókat kiszolgáló – így gyűjteményében a szépirodalom mellett a társadalom- és humántudomány, filozófia, történelem-, vallástudomány és gazdaságtudomány köteteit gyűjtő – tudományos könyvtár, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is évről évre egyre nagyobb mértékben tapasztalja. Kérdésünkre Bodonyi Eszter, a Közönségszolgálati Osztály vezetője kiemelte: például Thomas Mann, George Orwell és Virginia Woolf íróknak évek óta szinte bebetonozott helyük van a kedvencek között, de mellettük 2025-ben nem volt kevésbé népszerű több klasszikus sem, például Kosztolányi Dezső, Mészöly Miklós vagy Jókai Mór.
A kortársak közül Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Umberto Eco és Nádas Péter szerepel a legolvasottabbak között, ahogyan több Nobel-díjas író is, úgymint Kazuo Ishiguro, Han Kang vagy – természetesen – Krasznahorkai László, utóbbi elsősorban Sátántangó című regényével.
Bodonyi Eszter ugyanakkor hozzátette: szembeötlő a nemzetközi irodalomban manapság szinte sztáríróként kezelt szerzők népszerűsége is, például Sally Rooney, Elena Ferrante vagy Annie Ernaux. Utóbbi szerző az intézmény tapasztalatai szerint az autofikció – vagyis a fikciós elemekkel tarkított önéletrajzi művek – műfajának aktuális népszerűsége miatt is igazán keresett, ahogyan az írónő mellett többek között Gerlóczy Márton is.
„Kollégáimmal tapasztaljuk, hogy a fiatalok a generációjukat megszólító szerzőket keresik leginkább, ezért is népszerűek nálunk például Kemény Lili Nem című regénye vagy Biró Zsombor Aurél kötete. Utóbbi például a Z generáció tagja, friss, fanyar humorú, önreflexív. Látszik, hogy ez a korosztály előszeretettel olvassa azokat a műveket, amelyek történetével saját életükben is párhuzamot vonhatnak – legyen szó akár klasszikus, akár kortárs irodalomról” – teszi hozzá Bodonyi, kiemelve, hogy a megfigyelhető trendre reagálva a könyvtár is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs szerzők műveinek beszerzésére, amelyek közül számos a Szépirodalmi Olvasóterem szabadpolcos kínálatában is elérhető az olvasók számára.
A könyvtárhasználók száma évtizedek óta stagnál, az irodalmi programok közönsége növekszik