Egyesült Államok;Vatikán;Donald Trump;Béketanács;

A Vatikán sem vesz részt Donald Trump Béketanácsában

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár kiemelte, a válsághelyzetek kezelésére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ-nek kellene irányítania.

A Vatikán nem vesz részt Donald Trump amerikai elnök úgynevezett „Béketanács” kezdeményezésében – közölte Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár. A Reuters szerint Parolin hozzátette, a válsághelyzetek kezelésére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ-nek kellene irányítania.

Vatikán Állam és személyesen XIV. Leó pápa januárban kapott meghívást a testületbe. Pietro Parolin most kiemelte, a Szentszék nem vesz részt a Béketanács ülésein, azok sajátos jellege miatt.

Nemrég Ausztria is jelezte, hogy nem kíván csatlakozni a Béketanácshoz. Christian Stocker osztrák kancellár külpolitikai szóvivője kiemelte, országa szívesen hozzájárul a Közel-Kelet tartós békéjéhez, de egy együttműködő, multilaterális rendszer elkötelezett támogatójaként és az ENSZ négy székhelyének egyikeként nem akar párhuzamos struktúrák létrehozásában részt venni. A meghívott európai uniós tagállamok közötti egységes álláspont üdvös lett volna – mondta még a szóvivő, utalva arra, hogy mások mellett Németország és Franciaország például elutasította a részvételt, de Magyarország és Bulgária csatlakozott a kezdeményezéshez, míg Olaszország és Görögország megfigyelőként készül részt venni a Béketanács csütörtökön Washingtonban tartandó első ülésén. Arról Bécs még nem döntött, hogy megfigyelői szerepkörben részt fog-e venni a tanácskozáson.

Mint megírtuk, Donald Trump testülete eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött létre, de potenciálisan kihívást jelenthet az ENSZ szerepére a globális békefenntartásban. A kezdeményezés ugyanis messze túlmutat a gázai konfliktuson, és olyan strukturális szabályokat tartalmaz, amelyek precedens nélküli hatalmat koncentrálnak Trump kezében – még hivatali idejének lejárta után is.

Az ukrajnai háború katalizátorként működött az uniós bővítés tekintetében. Montenegró és Albánia lehet az EU két legújabb tagja és ebben Magyarországnak is sokat köszönhetnek. Az eredmény nem csak rajtuk múlik.