Súlyos megállapítások szerepelnek a gödi Samsung-gyárról abban a 444 birtokába került összefoglalóban, amit a vállalat egy korábbi középvezetője készített már a cégtől való távozása után. A portál azt írja, a feljegyzés hitelességét két, egymástól független forrása is megerősítette.
A dokumentum a 2017 és 2023 közötti időszak működési anomáliáit foglalja össze, ami azért is érdekes, mert a Samsung SDI gödi telephelyén 2016-ban kezdődött az akkumulátorgyár felépítése. Az akkugyár kialakításának fontos fázisa volt 2017 tavaszán az 1-1 kódjelű katód gyártósor beüzemelése. Ezen a gyártósoron a dokumentum szerint kevesebb mint egy évvel az üzembe helyezés után, 2017 második felében vagy 2018 első felében
robbanás történt, amikor az NMP oldószer kritikus szinten lévő koncentrátuma egy azonosítatlan eredetű szikra hatására belobbant.
Egy másik forrás, a gyár egyik volt dolgozója a portálnak azt mondta, ez a robbanás látható azon a felvételen, amit Magyar Péter hozott nyilvánosságra pár napja.
A dokumentumban az áll, az esetben „csodával határos módon” senki sem sérült meg (egy másik forrás szerint akkor pont nem volt bent senki), holott a robbanás után akkora tűz keletkezett, hogy két szinten a mennyezet is beszakadt. Ráadásul a feljegyzés szerint
egyrészt a balesetben is párolgott ki NMP a levegőbe, másrészt a nem tökéletes helyreállítás után még évekkel szivárgott a gép környékén ez az NMP nevű anyag.
A portál úgy tudja, a robbanás kivizsgálása során kiderült, hogy az azelőtti napokban többször leállt a gyártás, mert az NMP-térfogatkoncentrátumot figyelő biztonsági szenzor riasztott. A termelési hatékonyság ebből eredő romlása miatt
egy koreai karbantartásvezető utasítására a riasztási értéket megemelték.
Ezért aztán a robbanás napján hiába lépte át az NMP-koncentráció az eredeti riasztási értéket, a rendszer nem állította le a munkafolyamatot, így a mérgező gáz koncentrációja tovább nőtt, majd megtörtént a robbanás.
A 444 másik forrása is megerősítette, hogy a határértéken módosítottak – abban nem volt biztos, hogy a rendszer melyik pontján és hogyan nyúltak bele –, és a robbanás előtt két napja tisztában voltak azzal, hogy nem megfelelő az oxigénszint. Elmondása szerint ilyen döntést magyar főnök nem hozhatott.
Magyar Péter a gödi akkugyárban történt robbanásról tett közzé videótA feljegyzésekből – amelyeket a készítője nem juttatott el a hatóságoknak – az is kiderül, hogy rendszeresen került a csatornahálózatba is ebből az egészségre súlyosan ártalmas anyagból:
egyrészt a fém katódszűrőket, az úgynevezett MESH filtereket olyan mosószobában tisztítják, amely lefolyói a normál csatornarendszerbe vannak bekötve, „így a Samsung víztisztító rendszerébe, majd a Vác/Dunakeszi szennyvíztisztítóba folyik be az itt kimosott NMP”,
ráadásul dolgozói hibából előfordult nem egyszer, hogy több száz liter NMP-t tartalmazó folyadék került a csatornarendszerbe. Bár a feljegyzés szerint az ilyen eseteket „a utility csapat érzékelte, mivel rendszeresen vízmintát vesznek, amiből azonnal kimutatható az NMP jelenléte”, ám ennek ellenére „ezen esetekben is normál folyamat szerint engedték tovább a szennyvizet a váci/dunakeszi szennyvíztelepre”.
A portál felidézi, 2024-ben a Greenpeace egy dugulás következtében kiömlő szennyvízből kimutatta az NMP-oldószert, méghozzá jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségben. Egy közérdekű adatigénylés nyomán kiderült, hogy az anyag a Samsung gyárból származik. A Vízművek akkor azt írta, az esettel kapcsolatban hatósági laboratóriumi vizsgálatról nem tudnak, de ők szúrópróbaszerűen 7-szer ellenőrizték a gyár által kibocsátott szennyvíz minőségét, a vizsgálatok pedig „a jogszabályban foglalt küszöbértéket meghaladó koncentrációkat nem tártak fel”. A Greenpeace munkatársa, Simon Gergely azt mondta, az akkreditált méréseknél 1000 mikrogramm/liter a határ, de ez nagyon magas, az ilyen anyagoknál 0,5-1-nek kellene lennie az értéknek. Nekik úgy jött ki a 200-as szint, hogy megkérték a labort, ne a határértéket nézze, hanem mondja meg, mekkora a szennyezés mértéke. Jó hír, hogy a Greenpeace a Duna alacsony vízszintje miatt többször meg tudta mérni, mi távozik a szennyvíztisztítóból, és ott azt látták, a tisztítás során lebomlott az NMP.
Akkugyártáshoz használt magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a gödi kommunális szennyvízbenA középvezető feljegyzés szerint
a gyárban emellett többször előfordult úgynevezett túlnyomásos NMP-robbanás, ami tüzet vagy nagyobb rombolást, károkat nem okozott, de a munkafolyamatot szintén megakasztotta.
A feljegyzés nem említi, hogy ez mely területen és mikor történt, a 444 másik forrása viszont azt mondta, a gyártósoron nem volt másik robbanás a már említetten kívül az indítás utáni pár évben. Az úgynevezett konstrukciós térről nem voltak információi.
A feljegyzés szerint a dolgozókat ilyenkor ki kellett küldeni az érintett helyiségekből, „azonban egy kisebb csapatnak újra kellett indítania a gépeket”, márpedig „semmilyen védőeszköz nem volt kihelyezve a gyártásban ilyen vészhelyzetekre”. A gyári tűzoltók ilyenkor oxigénmaszkban léptek be ezekre a területekre.
A cikkben mindemellett az áll,
a feljegyzés alapján komoly szennyeződést okoz a Samsung két gyártási helyén a nikkel és több más fémvegyület is. A már említett 1-1-es gyártósor kialakításakor nem figyeltek arra, hogy a csövek ellenálljanak a keményfémeknek, így nikkel, kobalt és mangán szivárgott a munkaterületre. Ahová ráadásul éveken át be lehetett menni egyszerű orvosi maszkban.
másik forrás ezzel kapcsolatban azt mondta, tudja, hogy az elején minden dolgozó megkapta a védőfelszerelést az FFP3-as maszkkal együtt, de az már mindenki saját felelőssége volt, hogy ezeket a védőfelszereléseket használták-e. Azt viszont megerősítette, hogy egyes területeken vastagon állt a por, sőt, a szóbeszédek szerint az álmennyezet alá is jutott. Elmondása szerint ezek olyan területek voltak, ahol nem állandóan dolgoztak.
a feljegyzés szerint a nikkelpor távozni is tudott a gyártási területről, mivel nem alakították az indokolt szűrőrendszereket, hiszen az ott használt „ipari porleválasztó (dust collector) nem alkalmas a nikkelpor megszűrésére”. Másik forrás arról beszélt, szemmel láthatóan elégtelenül működtek az elszívók. A problémát a utility csapatnak kellett volna jeleznie, de elmondása szerint nem történt semmi.
a por a tetőn is megjelent, a feljegyzés szerint nikkel kiporzásról volt szó. Ez a sajtóban is megjelent korábban, a Samsung azonban visszautasította, hogy nikkelről lenne szó, állításuk szerint az egyszerű grafitpor volt.
a feljegyzés szerint a Samsung trükközött a mérésekkel annak érdekében, hogy ne derüljön ki, milyen mértékben vannak kitéve a dolgozók a nehézfémeknek, illetve hogy milyen a valós kibocsátás. Például előfordult, hogy az NMP-méréskor nyers – bevonat nélküli – fóliát égettek a kemencében, így a kibocsátási érték tökéletes volt. Volt, aki szerint a gyárban előre tudták, mikor fogják őket ellenőrizni, azt is tudták, mikor lesz a zajmérés, mikor kell lekapcsolni a kemencéket.
A 444 a Pest megyei kormányhivatalnak részletes kérdéseket küldött arról, hogy a birtokába került jelentés szerint a gyár többször is trükközött a mérésekkel. Rákérdezett, hogy a kormányhivatal munkatársai ellenőrizhették-e a munkafolyamatot is, észrevehették-e volna, hogy csak sima fóliát tesznek a kemencébe, vagy oda nem engedték be őket. Kérdezett a zajszennyezéssel kapcsolatos állításokról is azzal együtt, hogy egy forrás szerint előre tudtak a gyárban az ellenőrzésekről. Itt arra volt kíváncsi, hogy a kormányhivatal előre bejelenti-e, mikor ellenőriznek, vagy ha nem, honnan tudhattak erről a gyár vezetői. De rákérdezett arra is, hogy ellenőrizték-e, milyen védőfelszerelést használnak a dolgozók. A következő válasz érkezett:
„Értesülése téves, a zajmérések időpontjairól a jogszabályoknak megfelelően a gyár üzemeltetőjének nincsen előzetes információja. 2025-ben, a gödi gyár környezetében 12 alkalommal elvégzett akkreditált zajszintmérés határérték-túllépést nem állapított meg.”
A feljegyzésben még két súlyos egyedi baleset szerepelt:
az egyik az, hogy nitrogén védőgáz mérgezés történt az üzemben 2018-ban, amikor több, egy kisebb helységbe vezényelt dolgozó is fejfájásra panaszkodott. A koreai munkavezetőknek hiába jelezték ezt, azok további munkára kötelezték őket. „Kicsit később mindannyian rosszul lettek, mentőt kellett hívni hozzájuk, kórházba is szállították őket” – áll a feljegyzésben, ami szerint az esetről „cégen belül is óriási hírzárlat volt”, csak olyan koreai vezetők és munkavállalók tudtak róla, akik „mire a rendőrség kiért és megkezdte a kivizsgálást, már elhagyták a területet”. A másik forrás erről az esetről nem hallott.
az a 2021. november 3-i baleset, melynek következtében pár nappal később meghalt egy dolgozó. Az eset hivatalosan dolgozói hiba miatt történt: a sajtóban is megjelent részletek szerint a munkavállaló leszerelte egy gép plexi burkolatát és behajolt oda, ekkor történt a tragédia. A feljegyzésben a történtekért a vezetést hibáztatták, a portál forrása szerint viszont a koreai vezetés nem adott utasítást arra, hogy szereljék le a védőplexit a gyártósor megjavítása érdekében, de nem is mondták, hogy ne tegyenek ilyet. A darabszám nyomás viszont nagy volt, a magyar főnökök részéről is. A forrás tudomása szerint mielőtt a dolgozó behajolt volna, a gépet leállították, mégis megtörtént a baleset.
