Szijjártó Péter a Béketanácshoz csatlakozás ratifikálására kérte az Országgyűlést

A Béketanácshoz való csatlakozás megtárgyalását, illetve ratifikációját kérte az Országgyűléstől Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az Országgyűlés ülésén kiemelte, világszerte több véres háború és fegyveres konfliktus zajlik napjainkban is, és a nemzetközi szervezetek az elmúlt évtizedekben kudarcot vallottak ezek rendezésében.

– Ezek után azt gondolom, nem véletlen, hogy egy új világrend van kialakulóban a szemünk előtt. Egy új nemzetközi rendszer jön létre, amelyben semmi sem lesz olyan, mint korábban. Egész egyszerűen a régi működési szempontok megszűnnek. Korábban a nemzetközi politikai rendszer, a világrend alapját és a szervezőerejét a nemzetközi szervezetek jelentették, a nemzetközi intézmények, amelyek a nemzetközi jogot próbálták érvényesíteni és a nemzetközi sztenderdeknek próbáltak érvényt szerezni – mondta.

Ezzel szemben az új világrendben megnő a jelentősége a kormányközi együttműködésnek, a kétoldalú kapcsolatoknak, a személyes viszonyoknak és a vezetők közötti barátságoknak – fejtegette.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy a Közel-Kelet biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával, és a migrációt nevezte e téren a legfontosabb összekötő kapocsnak.

– Ha béke, nyugalom van a Közel-Keleten, akkor az Európába irányuló migráció is jóval alacsonyabb intenzitású. Ha a Közel-Keleten nem sikerül békét és nyugalmat teremteni, akkor a migrációs hullámok ebből a térségből ismételten nagy mértékben indulnak meg Európa irányába, és ezeknek a hullámoknak egy része bizony a szárazföldi útvonalon, a Nyugat-Balkánon érkezik Európa kapujába, ami jelen esetben a mi déli határunk – figyelmeztetett. A közel-keleti biztonsági helyzet dönti el nagymértékben – folytatta –, hogy Magyarországon a déli határ védelme könnyebb vagy éppen nehezebb feladat. Márpedig mi abból a célkitűzésünkből nem vagyunk hajlandók leadni, hogy Magyarország továbbra is egy migránsmentes ország legyen – jegyezte meg.

A miniszter leszögezte, hogy a Béketanácshoz való csatlakozásnak így nemcsak elvi, morális alapja volt, hanem Magyarország nemzetbiztonsági érdekei is ezt a lépést diktálták.

A tárcavezető megismételte, hogy míg korábban Európában egyedül hazánk szorgalmazta a béketeremtést Ukrajnában, az ezt célzó erőfeszítések Donald Trump tavalyi hivatalba lépésével jelentősen felerősödtek.

– Az Európai Unióban egy nagy vita alakult ki a Béketanács kapcsán. Egyesek Brüsszelből, alapvetően az intézmények és néhány nyugat-európai tagállam is azt szorgalmazta, hogy legyen közös álláspont ebben a kérdésben – közölte.

– tette fel a kérdést

– Mi az az európai javaslat, amely a közel-keleti béke reményét legalább olyan mértékben elhozza, mint Trump elnök kezdeményezése, a Béketanács? És erre a kérdésre válasz nincsen, mert az európaiak nem tudnak előállni olyan javaslattal, amely a Béketanácshoz hasonló reményekkel kecsegtetne – húzta alá.

Szijjártó Péter összegzése szerint ez még egy ok volt arra, hogy a kormány úgy döntsön, hogy részt vesz a Béketanácsban. – A magyar miniszterelnök részt vett az alakuló ülésen Washingtonban múlt héten. Korábban Davosban aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumot. A csatlakozás pénzügyi teherrel Magyarország számára nem jár. Mindezek alapján azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy tárgyalja meg a kormány előterjesztését és döntsön úgy, hogy ratifikálja a Béketanácshoz való csatlakozását Magyarországnak – mondta a külügyminiszter.

Mint megírtuk, Donald Trump testülete eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött létre, de potenciálisan kihívást jelenthet az ENSZ szerepére a globális békefenntartásban. A kezdeményezés ugyanis messze túlmutat a gázai konfliktuson, és olyan strukturális szabályokat tartalmaz, amelyek precedens nélküli hatalmat koncentrálnak Trump kezében – még hivatali idejének lejárta után is. Az erről szóló cikkünk ezen a linken található.