„Ha győz a Fidesz, ifjúsági apátiára, és felgyorsuló migrációs potenciálra számítok”

A közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, a fiatalok most különösen aktívak. Valóban növekedett a politikai részvételük, vagy eddig is hasonló volt a helyzet, csak kevésbé figyeltünk rájuk?

Ez egy kritikus választás lesz, ha úgy tetszik népszavazás arról: megy vagy marad a kormány. Mindenki magasabb részvételt vár, ami magával fogja húzni a fiatalokat is. Számszerűen azt mondanám, hogy a fiatalok részvétele eddig 50 százalék körül volt, de most ennél biztosan többen lesznek, akár a 60 százalékot és elérhetik.

Miért lesz kritikus a mostani választás?

Nagy részét újra kell majd definiálni annak, amit eddig mondtunk a magyar pártrendszerről. Eltűnnek a régi pártok és egy olyan új formula fog létrejönni, ami hosszabb ideig velünk marad. Vagyis az a struktúra, amelyben eddig éltünk – egy nagy domináns párt és több kisebb ellenzéki erő – várhatóan megszűnik, átalakul a politikai tér, és ezzel együtt a szavazói preferenciák is. Előreláthatólag újra két nagy párt versengése határozza majd meg a pártrendszert. Utoljára a 2010-es választás volt, amit a szakirodalom kritikusnak nevezett.

Törvényszerű, hogy egy magas választási részvétel növeli a fiatalok voksolási hajlandóságát is?

Az ifjúságszociológiában alaptézis, hogy a családnak, mint szocializációs közegnek kulcsszerepe van ebben is. Ahol a család intézményének nagyobb szerepe van, ilyenek például a kistelepülések, ott elviszik a gyereket is szavazni. A Fidesz már 2022-ben épített a családi szavazás logikájára, és akkor is az látszott, hogy főleg vidéken a fiatalok nem önálló döntéshozóként jelennek meg, hanem a család, mint mobilizáló erő hat rájuk. A kormánypárt erre a jelenségre most is biztosan számít.

Viszont a felmérésekben az látszik, hogy a Tisza nagyon vezet a 30 alatti korosztályban. Akkor ebben a családi szavazásban nekik is lehet tartalékuk?

Persze. De ez inkább a települési megoszlásokat magyarázza, az alapvető arányokon nem gondolom, hogy jelentősen változtatna a családi szavazás intézménye, inkább csak a részvételt növeli.

Milyen témákkal lehet megszólítani a fiatalokat?

Lakhatás, munkahely, oktatás, drogliberalizáció, hogy csak egy párat mondjak. De most az látszik, hogy kevésbé számít a téma. Mondok egy példát. A Magyar Tudományos Akadémiának volt egy felmérése arról, hogy mit gondolnak arról, mi jobb az MTA-nak, ha megy vagy marad a mostani kormány. Az eredmény, korlebontásban is gyakorlatilag százalékra megegyezik azzal, amit a Medián mért arról, hogy egyébként ki-kire szavaz. Tehát ügyek mentén is mindent a pártpreferencia határoz meg. Ezért nem csinálnak a pártok sem külön ifjúsági kampányt.

Fekete-Győr András és Molnár Áron pár politikával foglalkozó influenszerrel együtt elindította a Félmillió fiatal a változásért nevű kampányt. Ennek van értelme?

Ilyen kezdeményezésekre szükség van, de ahol hasonló kampányt csinálnak, például Amerikában a „Rock the vote”, az csak önmagában arra buzdít, hogy menjenek el szavazni. Nem ennyire elfogult. Ez tagadhatatlanul egy kormányellenes mobilizáló mozgalom, minden előnyével és hátrányával, például, hogy vannak benne megosztó szereplők. Ha viszont az általános célt nézzük, tehát a fiatalok részvételi hajlandóságát, akkor semlegesnek kéne maradni. Egy fideszes családból jövő fiatal számára ez lehet elfordító hatású. Mégis, erre is igaz, hogy most más a politikai helyzet. Már teljesen nyilvánvaló, hogy egy hibrid rezsimben élünk. A kormány épp nagyokat hallgat az orosz választási befolyásolás kapcsán. Egy olyan kormány, amely szuverenitásvédelmi hatóságot állított fel. Tehát objektíven azt számon kérni, hogy nincsenek független mozgalmak egy aránytévesztés volna. Ezek a szabályok olyan demokráciára vonatkoznak, ahol a főszereplők is úgy érzik, kutya kötelességük betartani a szabályokat.

A közhangulatban és a számokban is azt látjuk, hogy a fiatalok tényleg nem kérnek a Fideszből, és ennek hangot is adnak. Volt valami gyújtópont, vagy csak megunták a regnáló hatalmat?

A kormány drogpolitikája egész biztosan sokaknál kiverte a biztosítékot. A legfiatalabb választói korcsoportnak elege van abból, hogy elmegy szórakozni, és benne van a pakliban: vegzálni fogják és potenciális bűnelkövetőként állítják be. Korábban nem volt arra példa, hogy ilyen módon beleavatkozzanak a fiatalok magánéletébe és ez nem hogy csitulna, inkább tovább eszkalálódik. Sokadik szórakozóhelyet zárták be nemrég. Ez egy olyan fiatalhoz is elér, aki normál esetben nem követi a politikát, de így az általános megélése, hogy nem tudom úgy élni az életemet, ahogy azt szeretném.

Orbán Viktor nagyon próbálkozik. Volt itt hahó, fiatalok, aztán a szülőket szólította fel, hogy beszéljenek a gyerekeikkel, utána pedig azt, hogy Brüsszel ellen kell lázadni.

Az egész kicsit kétségbeesettnek hat. Ha már itt tartunk, ez az egész digitális polgári kör dolog meglehetősen furcsa. Miközben mobilizációs eszközként használják, az üzenet a digitális térben is megjelenik, ahol kiszivárog az a felhívás, hogy a saját táborhoz tartozók beszélgessenek el a gyerekeikkel. A vége, hogy nevetség tárgyává válik a mondat. Az egésszel azt mutatták meg, Orbán Viktor mennyire nem érti a digitális teret, ahol a fiatalokat leginkább el lehetne érni.

Számít a nyelvezet? Egyáltalán hogyan kéne kommunikálni a fiatalokkal?

Amikor egy kampányban egy konkrét csoporthoz szólnak, ahhoz arcokat is rendelnek. Itt ez nem történt meg. Ha a Fidesz ifjúsági szervezetéből kitűnne egy 30 alatti vezető, akkor ezek a hibák nem történnek meg. Mert ez hiba. Nincs senki a frontvonalban, aki a saját nyelvükön, saját tartalmakat vinne ebbe a végletekig centralizált a kampányba. Szerintem a saját közegükön belül sem beszélnek az ifjúsági vezetőkkel. Miközben a mostani fő témák, főként a külpolitika, nagyon távoli ennek a korcsoportnak. Ebben a térben a hahózás meglehetősen disszonánsan hat.

Hogyan hat a fiatalokra a háborús propaganda, és a mesterséges intelligencia használata?

Itt erősen megjelennek a generációs különbségek. A háborús riogatás és az AI kampány könnyebben talál az idősebbnél, akik nem is értik mi ez, egy részük nem ismeri fel, hogy ez egy befolyásolási kísérlet. A fiatalok többsége viszont igen. Mégis ez egy ok lehet arra, hogy távol maradjanak. Mert annyira gyomorforgatónak találják, hogy inkább kiszállnak az egészből. Tehát lehet egy elfordító hatása.

Pedig az is logikus lenne, hogy fellázadnak, dühösek a sok hazugság miatt.

Ha fel is ismerik, az még nem jelenti, hogy cselekedni fognak. Ebben, hogy ez a düh, cselekvéssé formálódjon, akár a Molnár Áron és Fekete-Győr András -féle kezdeményezésnek is lehetne szerepe. Tudatosan feltárni és bemutatni mindezt. Eddig viszont még nem láttam ilyesmit tőlük, de még adnék időt. Lehet, hogy van ilyen mögöttes elgondolás is.

Vagy nagyon ügyetlen a fideszes kampány team, és mindig mellélő, ha fiatalokról van szó, vagy egyszerűen elengedték őket. Melyik a valószerűbb?

Utóbbi. Szinte biztos, hogy elengedték a fiatalokat. Amire jelenleg építik a kommunikációt, ahhoz nem passzolnak a fiatalok, mint társadalmi csoport. Mindent a háborúnak rendeltek alá, és ahogy kifejtettem, ez nem az ő témájuk, ebbe nem férnek bele. Úgy gondolhatták, hogy eleve egy kevésbé aktív csoport, mint amit nekik a 65 év felettiek jelentenek. Jobban megéri.

Azért szavaznak a Tiszára, mert elegük van a Fideszből? Vagy Magyar Péter személyének is köszönhető az elsöprő fölény az ifjúság körében?

A párt mozgalmi jellege önmagában is vonzó lehet, de szinte biztos, hogy Magyar Péter személye is jelentős húzóerőt képvisel. A különbség a két vezető közt külsőre is nyilvánvaló, Magyar Péter egyszerűen fiatalabb, és ezt nem lehet nem észrevenni. Ráadásul bár egyértelműen magasan képzett, mégsem az elit nyelvén beszél. Ő az anti-establishment, az intézményes politika közegein kívül beszél. Orbán Viktor pedig hiába próbálja az utcai harcos imidzset építeni, már nem tudja levetni magáról, hogy ő az elit, ő a rendszer, amit létrehozott.

Mi lesz a fiatalokkal egy esetleges Fidesz-győzelem esetén? És mire számíthatnak ha a Tisza nyer?

Ha győz a Fidesz, ifjúsági apátiára, és felgyorsuló migrációs potenciálra számítok. Azok a trendek jöhetnek vissza, amiket már ismerünk, tehát, hogy az elit gimnáziumok végzős tanulói közül minden 10. már nem itthon kezdi az egyetemi tanulmányait. Ez az arány nőni fog, egyre többet jelentkeznek majd eleve külföldi egyetemre, meg sem kezdve idehaza felsőoktatási tanulmányaikat. Különösen, hogy a választási osztogatás utáni megszorítás is fájni fog, ami még inkább ide vezethet. A Tisza esetében, noha a gazdasági nehézségekkel nekik is meg kell küzdeni, egyelőre nem látjuk a kormányzati struktúrát, így azt sem, hogy visznek-e külön ifjúságpolitikát, vagy náluk is a családpolitika jelenik-e meg, mint a Fidesznél. Lesz-e például ifjúsági szervezetük? Lesz-e „TizenTisza”? Abban biztos vagyok, hogy ez nem az első tíz megoldandó problémájuk közt szerepel.