Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke fenntartja, amit korábban nyilatkozott a Népszavának. „A teljes jogú képviseletnek látom értelmét” – erősítette meg kérdésünkre, hogy szavazati joggal felruházott képviselőként szeretne bekerülni a törvényhozásba.
Az országos roma önkormányzat korábban már eldöntötte, hogy nemzetiségi listát állít a parlamenti választáson. Listavezetővé Aba-Horváth Istvánt választották, aki úgy kalkulál, ahhoz, hogy képviselővé váljon, nagyjából 23-25 ezer érvényes szavazatra lesz szüksége.
A nehézség az, hogy nemzetiségi listára csak azok szavazhatnak, akik szerepelnek az adott nemzetiség választói névjegyzékében (ők viszont nem szavazhatnak pártlistára). A roma nemzetiségi névjegyzékben jelenleg mintegy 40 ezren vannak, a regisztráltak száma az utóbbi időben lassan, de folyamatosan csökken. Ha nem jönne össze a képviselői mandátum, akkor Aba-Horváth István szavazati jog nélküli szószóló lenne a parlamentben.
„Lázár János ominózus kijelentése még a romák elleni sorozatgyilkosságnál is jobban elérte a cigány közösség ingerküszöbét”Hétfő délelőttre Aba-Horváth István úgynevezett kisebbségi választási gyűlést hívott össze az országos önkormányzat székházába. A roma elnök többször elmondta, ragaszkodik ahhoz, hogy törvényesen költsék el azt a – százmilliós nagyságrendű – támogatást, amit az államtól kapnak nemzetiségi kampányra. Tisztázásra vár, hogy a pénzt „személyi jellegű kiadásra” is felhasználhatják-e. (Cikkünk megírása után az Állami Számvevőszéktől megjött a válasz: igen.)
Aba-Horváth István több mint húsz éve tagja a Fidesznek,
de – jelentette ki – a romák jelöltjeként nem egy pártot fog képviselni a parlamentben, hanem a cigányságot. Hangsúlyozta, hogy „pontosan külön tudja választani a kettőt”.
A cigány közösség ki van éhezve az egységre – fogalmazott. Kérte, hogy a romák tegyék félre a pártpolitikai nézetkülönbségeket. Hiszen aki „ebben a pillanatban cigány, az a választást követő napon, április 13-án is az lesz”. A rövidesen kezdődő roma kampányban különféle gyűléseket, kisebb-nagyobb kulturális rendezvényeket és fórumokat tartanak majd, a pontos forgatókönyv most alakul.
Aba-Horváth István kérdésünkre közölte,
nem szerepel a kifejezett tervei között, hogy növelje a nemzetiségi névjegyzékben lévő romák számát, ha azonban valaki a kampányuk hatására úgy érzi, szeretne regisztrálni, azt örömmel veszi.
A gyűlés után Aba-Horváth István – Dancs Mihály, az országos önkormányzat képviselője, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője társaságában – az Országházba indult, hogy megbeszéléseket folytasson fideszes politikusokkal. Bár neveket nem említett, a Népszava úgy értesült, hogy többek között Kubatov Gábor pártigazgatóval is találkozott: Aba-Horváth István ezt nem cáfolta.
„Történelmi pillanat előtt áll a hazai cigányság, a rendszerváltás óta most először megmutathatja, képes-e önállóan teljes jogú képviselőt bejuttatni az Országgyűlésbe”
– mondta lapunknak Aba-Horváth István. A Fidesz – számolt be a megbeszélések eredményéről – tiszteletben tartja a nemzetiségek autonómiáját, nem fogja akadályozni, hogy a romák által megválasztott képviselő tagja legyen a törvényhozásnak.
A nemzetiségek közül a németeknek és a cigányoknak van reális esélye arra, hogy teljes jogú képviselőt küldjenek a parlamentbe. A Fidesz részéről – tette hozzá – semmiféle olyan kérés nem hangzott el, hogy a romák iratkozzanak le a névjegyzékről, vagy iratkozzanak fel rá. „Tegyétek a dolgotokat, senkit se bántsatok, menjetek előre, hajrá!” – jellemezte a kormánypárti politikusok hozzáállását Aba-Horváth István.
Miközben a megbeszélések zajlottak – tehát Aba-Horváth István és Dancs Mihály távollétében – közgyűlést tartott az országos roma önkormányzat. A szavazati arányokból kiderült, hogy az előzőleg kisebbségbe szorult Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) képviselői ezúttal többségbe kerültek.
A ciköszösök, akik Sztojka Attila, a Belügyminisztérium romaügyi államtitkára szövetségeseinek számítanak, nem szavazták meg az országos önkormányzat intézményeinek beszámolóját és idei programtervét sem.
Nem támogatták azt az indítványt sem, hogy a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának szakmai felügyelete a Belügyminisztériumtól kerüljön át a Miniszterelnökséghez: oda, ahova amúgy a többi tizenkét nemzetiség is tartozik.
A történteket utólag Aba-Horváth István kérdésünkre úgy minősítette, hogy a „ciköszös képviselők ebben az esetben sem a korrektség legmagasabb fokán jártak el”. Nem tudta értelmezni, hogy miért utasították el az intézmények előző évről szóló beszámolóját, ami pedig olyan határozatoknak megfelelően született, amelyeket az országos önkormányzat régebben egyöntetűen fogadott el. „Ez a hozzáállás nem segíti az egység kialakítását” – jegyezte meg.
A roma elnök kitért arra is,
hogy az országos önkormányzat a költségvetéstől nem kapott meg összességében 272 millió forintot, ami törvény szerint járna.
Úgy ítélte meg, a Sztojka Attila által vezetett romaügyi államtitkárság „nem tett meg mindent annak érdekében”, hogy hozzájussanak ehhez a pénzhez. Egyebek mellett ezzel indokolta, miért szeretnék, ha a szakmai felügyelet a Belügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez kerülne. Sajnálatosnak nevezte, hogy a CiKöSz ebben sem mutatkozott partnernek.
„Megtanulhatták volna, elég tökös vagyok ahhoz, hogy végigcsinálom, ha valamit akarok”
– érzékeltette Aba-Horváth István, hogy további lépésekre készül az ügyben.
Emlékezés a sorozatgyilkosság áldozataira
Az országos roma önkormányzat székházában megemlékeztek arról a rasszista indíttatású kettős gyilkosságról, ami 2009. február 23-án történt Tatárszentgyörgyön. A támadók előbb felgyújtották a házat, majd a lángok elől menekülő Csorba Róbertet és 5 éves kisfiát hidegvérrel kivégezték. A romák elleni sorozatgyilkosságban 5 megye 9 településén hajtottak végre támadásokat, ezek során összesen hatan veszítették életüket, mások súlyosan megsebesültek.
