Balázs Attila;Bayer Construct;Ruszlan Rahimkulov;Láng-negyed;

 A Láng Negyed területe. Már megkezdődött az építkezés

Ha két NER-kedvenc összefog, biztos a siker, a kavicskirály építi a Láng Negyedet

Rahimkulov Ruszlan a Bayer Constructra bízta a Láng-negyed felépítését. Építési engedély nincs, de árulják a lakásokat.

Ha a volumen jó nagy, akkor a zseb is jó nagy lesz, még akkor is, ha az ember igénye 10 százalék alatt marad – jelentette ki Balázs Attila, az erősen vitatott Bosnyák téri irodanegyed, az újpalotai Szilas Liget, és az Örs Vezér térhez közeli Kincsem lakóparkot építő Bayer Construct Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója a cégcsoport új sóskúti fürdőszoba-összeszerelő üzemének átadásakor. Az állami Gyármentő Program keretében geotermikus erőművet is építenek.

Cserébe a betonacél feldolgozó üzemüket eleve úgy építették, hogy a paksi beruházást ki tudják vele szolgálni és a cégvezető állítása szerint a Roszatommal együttműködve folyamatosan bővítik. Holott a cégre vonatkozik a Putyin-rezsim Ukrajna elleni háborúja miatti uniós szankció, amely többek között erősen korlátozza a pénzügyi kapcsolatot. 

De ez igaz a Láng Negyed mögött álló Rahimkulov Ruszlan orosz-magyar üzletemberre is, aki 2022 óta szerepel Ukrajna szankciós listáján, így európai cégek elvileg nem üzletelhetnének vele.

Mindez látnivalóian kevéssé zavarja Szijjártó Péter külügyminisztert, aki az átadó ünnepségen – ahol egyébként Czuczor Gergely, a Fidesz helyi jelöltje is beszédet mondott - mindenkit biztosított arról, hogy az Orbán- kormány támogatására továbbra is számíthat a Bayer Construct. Nincs kétség efelől. Szijjártó Péter  intézte el, hogy a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a World Aquatics (WA) Budapestre telepítse át a székhelyét. A megállapodás alapján „Magyarország 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”.

A választás éppen a Rahimkulov Ruszlan 2021-ben indított Láng-projektjére esett. Az új székház alapkövét tavaly októberben tették le, akkor 2028-ra ígérték az átadást. Az alapkőletételnél még hiányzó építési engedélyt azóta sikeresen beszerezték a kormányhű Sára Botond vezette fővárosi kormányhivataltól, a múlt héten pedig hozzáláttak a kivitelezésnek a végleges építési engedély alapján.

A hivatal a Népszava kérdésére azt írta, hogy

az irodákkal, edzőtermekkel és szálláshelyekkel felszerelt új székház összesen 16 570 négyzetméter hasznos alapterülettel bír majd. Az átadásig pedig használhatják a kegyelmi ügyben érintett Balog Zoltán Dunamelléki Református Egyházkerületének Alkotmány utcai palotáját,

amelyet a reformátusok korábban ingyen kaptak a kormánytól. Az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-től kapott több száz millió forintos támogatásból fel is újították a WA-nak.

Az új WA-központ része lesz az Alpár Ignác által tervezett műemléki védettséget élvező egykori szerelőcsarnok is a Váci út – Turbina utca sarkán. Mögötte épül fel az új Láng Negyed. A kormányhivatal közlése szerint „a fejlesztéssel érintett területen az irodaépület és lakóépületek engedélyezése folyamatban van. A 2022. évben kiadott építési engedélyek szerint építőipari kivitelezési tevékenységet az építtető nem kezdte meg”. Arról viszont nincs információjuk, hogy milyen változtatások miatt vált szükségessé az újabb engedélyezés.

A kivitelezés elindításához szükséges engedély ugyan még hibádzik, de a lakásokat már árulják. A Bayer Construct saját projektjei között hirdeti. Balázs Attila a sóskúti átadón azt mondta, hogy olyan lakásokat építenek, amelyeket a „magyar emberek zsebe még kényelmesen” elbír. Mondván a cégcsoport két munkavállalójának átlagkeresetéből bőven kifizethető az állami Otthon Start program szabta 1 milliós négyzetméterár.

A Láng Negyedre ez mondjuk nem igaz. Az elérhető legolcsóbb „akciós” lakás 30 négyzetméteres és 58 millió forintba kerül, amelyből rozsdaövezeti fejlesztés okán 5 százalék áfa visszaigényelhető. 

A többi 30 négyzetméteres már 60 millió feletti, egy kilencedik emeleti pedig csaknem 70 milliót kóstál. Ez 1,83-2,3 millió forintos négyzetméterárat jelent, Otthon Start nem is kérhető rá. Ezek a legkisebbek. Több tucat van belőle, ahogy a következő 43 négyzetméteres méretűből is. Aki hitelt venne fel a lakásvásárláshoz, az Tiborcz István bankján, a Gránit Bankon keresztül teheti meg.

Egyelőre 487 lakás került a piacra, a 8,5 hektáros egykori gyártelepen várhatóan épülő első hírek szerint 1500-ból. Az új közlés szerint 350 ezer négyzetméter épül a területen, ebből egyelőre 150 ezer négyzetméter lakás. A beépítés mértéke 500 ezerről esett vissza, a projektérték viszont megduplázódott, most kétmilliárd euróra (jelen árfolyamon cirka 784 milliárd forintra) becsülik.

A fejlesztést kezdettől fogva erős kormányzati hátszél tolta. Elsőként nyilvánították rozsdaövezeti akcióterületté, kiemelt státuszt kapott az azzal járó engedélyezési könnyítésekkel. Tavaly augusztusban rá is erősítettek, egy újabb kormányrendelettel további engedményeket adtak, így például a használatba vételi engedély úgy is kiadható, ha a helyi építési szabályzatban előírt infrastruktúra fejlesztéseket nem végzik el, a közútkezelői és egyéb hozzájárulásokat elég a használatba vételi eljárás végére beszerezni, a fapótlás is ráér addig. A beépítésre is egyedi szabályokat szabtak: sok más mellett az épületek akár 65 méter magasak lehetnek.

Úgy tűnik, ez sem volt elég, projekt elakadt. De jött a WA-egyezség. A 150 milliárdos új székház az WA és a magyar állam „közös vállalása”. Az úszóknak ingyen adott ingatlant az Orbán-kormány Rahimkulov cégétől, a Southblaze-től vette meg. Az időközben magyar állampolgárságot szerző orosz milliárdossal az ukrán szankciók miatt nem igazán illene üzletelni. De bevették az üzletbe Tiborcz István régi jó barátját, Balázs Attilát is. Ő pedig jól érti a csíziót. A Bosnyák-tér mögötti irodanegyedet 244 milliárdért adta el a magyar államnak, de a kerületnek nem fizettek.

Balázs Attila ügyes manőverezéssel megszerezte a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterület hasznosítási jogát is, ahonnan ellátja a hazai építkezések javát kaviccsal. 2024-ben stratégiai megállapodást kötött az Orbán-kormánnyal. Rendre kedvezményezettje az állami programoknak. Geotermikus erőmű-építésre 3 milliárdot kapott, de vetélytársait lekörözve kapott két geotermikus kút fúrásra is engedélyt (a zuglói új kormányzati negyedet és a XV. kerületi Szilas Ligetet is termálhővel fűtik). De Balázs cége fúrja a Southblaze termálkútját is a Láng negyedben. Elvégre már egy hajóban eveznek.

Feljelentés a rendőrségen

A Láng Negyed megvalósítására létrehozott projektcég, a Southblaze tavaly furcsa tulajdonosi játszmák színtere volt. 2025 nyarán „távoztak” a svájci tulajdonosok, bár nem egészen önként.

A Váci út melletti gyártelepet eredetileg a svájci hátterű Pacont Kft. vásárolta meg a privatizációs hullám idején, tőlük vette meg később a Southblaze Kft., a tulajdonjogot 2023-ban jegyezték be, addigra már kiemelt beruházás lett a projekt. A cég akkori tulajdonosa Huszár Viktor és Marton Péter közöd cége, a V152 Property Kft. mellett a Ruszlan Rahimkulov által birtokolt Greennovatív Kft.-t, illetve állandó üzlettársának, Zentai Péternek a vállalkozása a Peter's Consulting. 2023-ban a Southblaze fele a V152 Property birtokában volt, a céget Rahimkulov Ruszlan és Marton Péter képviselte hivatalosan. (Huszár Viktor vezette Gattyán György pártját, a Megoldás Mozgalmat, amely az előző választáson kavart egy kicsit, de az idein már nem indul.) 2024-re csak a Greennovatív és a Peter's maradt a cégben, a cégvezető pedig Zentai Péter lett. Tavaly nyáron azután a Southblaze-ből kiszorított V152 Property Kft-ből is kirakták a svájci befektetőt.

Történt mindez úgy, hogy egy erősen vitatott taggyűlésen

Huszár Viktor és Marton Péter úgy határozott, hogy „visszahívják” az irányításból a svájci befektetőt, akinek nem mellesleg zálogjoga van a Váci úti ingatlanra, majd ugyanazon lendülettel eladták maguknak a könyv szerint 27 milliárdot érő cég felét 1,5-1,5 millióért, 

majd néhány nap múltán két új befektetőt vontak be, aki a HVG szerint kapcsolódást jelentett volna Mészáros Lőrinc birodalmához és egy tőkeerős török befektetői körhöz.

A svájci cég feljelentést tett a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Az eredményéről most megkérdeztük a BRFK-t, amely azonban a Népszavának küldött válaszában azt írta, hogy az adatok kiadását törvényt tiltja, ezért nem áll módjukban válaszolni. Így nem tudni mire is jutottak. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék mindenesetre a cégadatok szerint idén január 30-án feloldotta Huszár és Marton üzletrészének zár alá vételét. A hivatalos iratokban a cég két tulajdonosa Huszár és Marton.

Van még orosz szál

Tavaly nyár végén új leányvállalatot alapított Huszár Viktor és Marton Péter V152 Hungary Holding Zrt. néven, amelynek igazgatóságába bevették Mete Bülent is. A török üzletember 2010 óta tevékenykedik Magyarországon, legutóbb azzal került a hírekbe, hogy több hektár erdőt vett a Bakonyalján. Bülle tisztségviselője a MOST Orosz–Magyar Kulturális Együttműködésért Alapítványnak. S innen már messzire gombolyodnak a szálak. Az alapítvány mind a mai napig Szerbin Tamás ügyvéd budakeszi címére van bejegyezve, márpedig ő a moszkvai székhelyű Birodalmi Ortodox Palesztin Társaság (IPPO) hazai képviselője, akit esetenként Orbán Viktor évértékelőjére is meghívnak, de idén februárban az orosz nagykövetség fogadására is hivatalos volt. Az IPPO elnöke Szergej Sztyepasin, a Putyinnal baráti kapcsolatot ápoló egykori KGB-s, aki a kilencvenes években az orosz kémelhárítást igazgatta, volt az FSZB vezetője, belügyminiszter, de még kormányfő is.

Az év kereskedelmi projektje

A Láng Negyed az Év Tervezett Kereskedelmi projektje lett a 2026-os Real Estate Awards versenyében. A projektvezetője az „év női üzleti személyisége”. Zentai Péter, a projekt „megálmodója” egyúttal bejelentette, hogy a beruházásának lebonyolítója és kivitelezője a Bayer cégcsoport. Mint mondta: a fejlesztés finanszírozása Magyarország legnagyobb építőipari kötvénykibocsátása révén valósul meg. A Bayer Construct a Magyar Nemzeti Bank erősen bírált Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében 2022 elején 29,62 milliárd forintot vont be új beruházások megvalósítására. A kötvényekből 13,7 milliárd forintért jegyzett az MNB, tehát a kötvények csaknem a felét az állam vette meg. A program során 2019-2022 között összesen 1550 milliárdnyi banki forrást vontak be jellemzően 2-6 százalék közötti, fix kamattal. 

Különösen április 7-én kedden kell jelentős változásokra számítani, időnként még a kisföldalatti sem közlekedik, több buszvonalon leállnak a járatok, illetve rövidítések és terelések lesznek.