miniszterelnök;Orbán Viktor;Fidesz-KDNP;Alaptörvény-módosítás;Magyar Péter;kekva;Szuverenitásvédelmi Hivatal;Tisza Párt;

Megszavazták az alkotmánymódosítást, Orbán Viktor itt már nem lehet miniszterelnök többé

Megszüntetik a kekvákat és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is.

Az Országgyűlés hétfő délután 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény újabb módosítását, amelynek értelmében a bukott miniszterelnök soha többé nem térhet vissza a hatalomba, két ciklusban, nyolc évben maximálják ugyanis azt az időt, amelyet mindenkori kormányfő Magyarországon hivatalban tölthet. Ez azt jelenti, hogy két ciklusnál tovább a jelenlegi kormányfő, Magyar Péter sem lehet hivatalban. Mivel a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni, arra az Orbán Viktorra is vonatkozik, aki 1998 és 2002, illetve 2010 és 2026 között összesen 20 éven át tölthette be a miniszterelnöki tisztséget. Az Alaptörvényben a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítették azzal, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha azt összesen legalább nyolc évig már betöltötte. Emiatt a Fidesz-KDNP azonnal személyre szabott jogalkotást kiáltott.

A módosítás más, kulcsfontosságú ügyekben is döntött, megteremtette az egyetemek feletti fideszes hatalomátvételt lehetővé tevő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) és a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének a törvényi feltételeit.

Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt, hogy „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében” sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik. Ez egy olyan bekezdéshez kapcsolódott, amely teljes terjedelmében így szólt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Eredetileg az egész bekezdést törölni akarták, a Fidesz-KDNP azonban tiltakozni kezdett, „a keresztény kultúra védelme” kitétel törlése ellen. Emiatt Magyar Péter ezután még benyújtott egy módosítót, amelynek értelmében csak a második, imént idézett mondatot húzták ki az Alaptörvényből.

Az alkotmánymódosítás egyik benyújtójaként Melléthei-Barna Márton (Tisza) a hétfői parlamenti vitában emlékeztetett, a Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen érdemi funkciót nem látott el, egyetlen célja a félelemkeltés volt.

Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették. Itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona újra az államé lesz. A módosítás szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog. Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely így akár megszüntetésről is dönthet.

Az Alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba és Sulyok Tamás köztársasági elnök aligha tehet sok mindent ellene: a Fidesz ugyanis korábban megszüntette az Alaptörvény tartalmi kontrollját, így az államfő kizárólag eljárási hibára hivatkozva továbbíthatja az Alkotmánybíróságnak, ennek hiányában mérlegelési lehetőség nélkül köteles aláírni a módosítást.

„Szégyenteljes, hogy egy miniszterelnök csupán a gúny, az irónia, az arrogancia eszközrendszerével képes élni parlamenti beszédei, viszontválaszai során” – vélekedik az ellenzéki párt. Magyar Péter a stílusbeli kioktatások helyett azt javasolta, hogy inkább beszélgessenek azokkal a magyar emberekkel, akiket tönkretett az Orbán-rezsim.