A Legfőbb Ügyészség leszögezte, hogy az aranykonvoj ügy teljes feltárására törekszik

Az úgynevezett aranykonvoj ügy kapcsán megjelent sajtóhírekkel összefüggésben az ügyészség ismételten kiemeli, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően soron kívül minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik, amelyről részletes tájékoztatást fog adni – írja lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Legfőbb Ügyészség.

A tájékoztatás felidézi: az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2026. március 4-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. „A feljelentésben foglaltak a pénzmosás egyszerű gyanúját alapozták meg, ezért az ügyészség a feljelentést további intézkedés céljából március 05-én megküldte a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának, és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 35. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki eljáró nyomozó hatóságként. A NAV a nyomozást elrendelte. Az akció ezután történt, arról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást” – áll a közleményben.

Az ügyészség álláspontja szerint a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, a kijelölés a büntetőeljárási tőrvény fentiekben már hivatkozott rendelkezésének megfelelt. A NAV által folytatott nyomozás felderítési szakban jelenleg is folyamatban van. Az akcióban érintettek elfogása és annak egyéb körülményei kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás.

„A legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. A nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak. Az üggyel kapcsolatban megjelenő verziók és találgatások nem segítik a tisztánlátást, viszont nehezíthetik a felderítést. Az ügyészségi nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani, amelyről az ügyészség részletesen tájékoztatást fog adni” – zárja közleményét a Legfőbb Ügyészség.

Magyar Péter szerda reggel jelentette be, hogy azonnali belső vizsgálatot rendeltek el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál az „aranykonvoj” ügyben. A miniszterelnök bejegyzésében felszólította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt arra, hogy haladéktalanul szólaljon meg az ügyben.

Nem sokkal korábban a HVG arról írt: a legfőbb ügyész elmozdítását is elősegítheti Fürcht Pál főügyész lemondása. A gyanúsítás a TEK vezetőjét is elérheti, de a szálak a portál szerint egészen az Orbán-kormányig vezetnek. A HVG úgy tudja, a főügyész azt nehezményezte, hogy a titkosszolgálatok nemcsak a felderítési szakaszban vettek részt az ukrán pénzszállítók elleni akcióban, hanem a pénzmosás gyanújával indított büntetőeljárásban is aktívan közreműködtek, holott arra jogilag nem lett volna lehetőségük. Ezt egyébként az akcióba ugyancsak bevont Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek a tanúvallomásai is megerősítik, hiszen ők is csak az után hallgathatták ki az ukránokat, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai már végeztek a – sajátos módon bilincsben és csuklyában tartott – tanúkkal. A pénzügyőrök ráadásul maguk is azzal szembesültek, hogy az akció megalapozottsága megkérdőjelezhető. A cikk azt is kiemelte, a feljelentésből nem derült ki, hogy az ukránoknál lévő pénz milyen bűncselekményből származik, márpedig csak azzal együtt merülhet fel a pénzmosás gyanúja.

Mint ismert, 2026. március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai ütöttek rajta egy két járműből álló ukrán konvojon az M0-s autópálya Alacska pihenőhelyénél. Az ukránok két páncélozott járművel 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajna felé az osztrák Raiffeisen és az ukrán állami takarékbank, az Oscsadbank közötti rendszeres vagyoni forgalom keretében.

Mint nemrég kiderült, egy, a 444-hez került, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tartozó belső dokumentum kivonata szerint súlyos törvény- és szabálysértések történtek az ukrán pénzszállítók elleni akció során, és a Legfőbb Ügyészség felelőssége is felmerül. A jelentés alapján egy fontos irat ismerete nélkül „a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”, és semmi nem utal arra, hogy a NAV-nál látták volna ezt az iratot. A dokumentum 24 pontban sorolja az ellenőrzés megállapításait, amelyek kivétel nélkül mulasztásokról, hiányosságokról vagy konkrét jogsértésekről szólnak.