A választási rendszer hosszú távon meghatározza, hogy milyen lesz az adott ország demokráciája, politikai kultúrája és reprezentációja – jelentette ki Szabó Andrea szociológus, politológus az MTA-könyvtár konferenciatermében rendezett pódiumbeszélgetésen.
A különböző választási rendszerek révén gyökeres eltérő politikai szisztémák jönnek létre – folytatta. Az Orbán-rezsim eredendő szándéka az volt, hogy amíg csak lehetséges, a saját hatalmát alapozza meg az általa átalakított, először 2014-ben kipróbált választási szabályokkal. Minden esélye meglett volna erre, ha nincs a „választói forradalom”, ami 2026 áprilisában megakadályozta, hogy a Fidesz kormányon maradjon.
A jelenlegi szabályokat – hangsúlyozta Szabó Andrea – nem toldozni-foldozni kell, hanem merőben új választási törvényre van szükség.
Ennek létrehozásában pedig a tudománynak és az állampolgároknak is közre kell működniük.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője megjegyezte, hogy értelmezésében a választási rendszer nem kizárólag a képviselők megválasztására vonatkozó szabályokat jelenti, tágabb értelemben beletartozik ebbe például a jelöltállítás is. A különféle kritériumoknak lehetetlen tökéletesen megfelelni, és tisztában kell lenni azzal is, hogy a politikai érdekek mindig szerepet játszanak majd a választási rendszer kialakításában.
Az viszont nagy probléma, ha szinte az összes paragrafusról ordít, hogy a törvényalkotó a saját esélyeit próbálja javítani
– utalt a Fidesz machinációira. László Róbert úgy érzékeli, a Tisza Pártnak még nincs kiérlelt koncepciója arról, milyen választási rendszert tartana kívánatosnak, de a kormány részéről politikai akarat mutatkozik arra, hogy a jövőben jelentősen megnehezítse a kétharmados parlamenti többség kialakulását.
Szél Bernadett szociológus, közgazdász, volt LMP-s politikus kíváncsian várja, hogy a Tisza részéről milyen kezdeményezés érkezik majd a választási rendszer megváltoztatására: a folyamat során sokat fogunk tanulni a mostani hatalom természetéről. Úgy vélte, mindenképpen erősíteni kell a területi elvet, a lokális beágyazottságot a politikában, és érdemes lenne nyitni a fiatalok felé, azaz megfontolni, hogy a választójog korhatárát 18-ról leszállítsák 16 évre.
A parlamenti arányokat jó lenne közelíteni a szavazati arányokhoz
– tette hozzá Szél Bernadett, aki arra figyelmeztetett, hogy miközben az autokrácia felszámolásának gyorsnak kell lennie, a demokrácia megalapozása és kiépítése hosszabb időt igényel.
A csütörtöki rendezvény, amit az egyik kezdeményező, Tóka Gábor politikatudós videóüzenetben köszöntött, első volt a sorban. A programsorozat célja, hogy több tudományterületet összekapcsoló szakmai folyamat keretében feltárják, milyen alapelvek és szempontok mentén alakíthatók ki jól működő választási rendszerek.
A parlamenten kívüli pártokat is bevonnák egy arányosabb választási rendszer megalkotásábaNagy Dávid nem indul a kétfarkúak társelnöki posztjáért, azt kizárja, hogy a párt megszűnjönOrbán Anita: Sok iratot ledaráltak a Külügyminisztériumban a parlamenti választás utánOrbán Viktor a Facebookon fejtegeti, mi lehetett a baj a Fidesz kommunikációjával