Kína nukleáris tengeralattjáróról kilőtt ballisztikus rakétát tesztelt a Csendes-óceánon

Kína haditengerészete hétfőn nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelt egyik nukleáris tengeralattjárójáról a Csendes-óceán déli részén, ami tiltakozást és aggodalmat váltott ki a régió országaiból – írja az AP amerikai hírügynökség, a hivatalos kínai Hszinhua hírügynökségre hivatkozva. A tájékoztatás nyugtatni próbálta a térség országait, amely szerint a rakéta robbanófeje vaktöltetű volt. A pekingi védelmi minisztérium szerint a rakétaindítás a szokásos éves kiképzés része volt, megfelelt a nemzetközi jognak és gyakorlatnak, és nem irányult semmilyen ország vagy célpont ellen.

Ausztrália, Japán és Új-Zéland egyaránt bírálta a kilövést. Az új-zélandi kormány közölte, hogy a tervezett indításról órákkal korábban tájékoztatták őket, és megjegyezte, hogy a rakétát a dél-csendes-óceáni nukleáris mentes övezetbe lőtték ki. Az atomfegyvermentes övezetet az 1986-os Rarotongai Szerződés hozta létre, amely tiltja a nukleáris fegyvereket a régió egész területén. Kína 1987-ben ratifikálta a jegyzőkönyveket, amelyekben vállalta, hogy nem tesztel nukleáris fegyvereket az övezetben, és nem fenyegeti azokat a régióban területtel rendelkező aláírók ellen.

A rakétaindításra ugyanazon a napon került sor, amikor Ausztrália és Fidzsi-szigetek aláírtak egy új kölcsönös védelmi szerződést, amelynek célja a kínai befolyás ellensúlyozása a csendes-óceáni térségben. – Ausztrália egyértelművé tette Kínával szemben, hogy a rakétakísérletet destabilizálónak tekintjük a régióra nézve – mondta Penny Wong ausztrál külügyminiszter Fidzsi-szigeteki újságíróknak.

A japán védelmi minisztérium egy közleményben aggodalmát fejezte ki Kína fokozódó katonai aktivitása miatt, és arra kérte Pekinget, hogy „gondolja át” rakétakísérleteit, hogy a lövedékek ne repüljenek át Japán felett, és ne jelentsenek más biztonsági kockázatot. – Kína katonai tevékenysége, az átláthatóság hiánya súlyos aggodalomra ad okot – mondta a japán kormányzati kabinet főtitkára, Minoru Kihara. Mindezzel szemben a kínai külügyminisztérium reményét fejezte ki, hogy az érintett országok elkerülik túlértelmezést” – mondta a Külügyminisztérium szóvivője. Kijelentette, hogy kína fenntartja a nem elsőként használt nukleáris fegyverpolitikát, de aktívan keresi a nukleáris technológiát és fegyvereket hadserege hosszú távú stratégiájához.