Az Egyesült Államok szerda éjjel újabb légicsapásokat mért Iránra, Donald Trump szerint „megtorlásként” Irán hajók elleni hétvégi támadásaiért. Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közölte, hogy Irán-szerte mintegy 90 célpontot értek el az ország partvonala mentén, „tovább gyengítve Irán azon képességét, hogy megtámadja a kereskedelmi hajókat és az ártatlan civil tengerészeket a Hormuzi-szorosban”. Az iráni média szerint a csapásokban 14 ember halt meg, támadás érte a busheri atomerőmű környékét is, és a BBC-hez eljutott néhány felvétel szerint többek közt megrongálódott egy vasúti híd és használhatatlanná vált az Ománi-öbölben lévő Csábahár kikötőjének irányítótornya.
Reggel óta több Perzsa-öböl menti ország is iráni drón- és rakétatámadásokról számolt be. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) megerősítette, hogy az éjjel megtorló csapásokat mért amerikai katonai bázisokra Bahreinben, Kuvaitban és Katarban. A Forradalmi Gárda szerint tíz iráni rakéta találta el a 2000 km-re lévő Jordánia amerikai légierő által használt azraki támaszpontját. A jordán kormány szerint azonban a rakétákat sikerült lelőni. Ezeket a csapásokat az IRGC „a szerződésszegők elleni büntető válasz első fázisának” nevezte. Azt hangoztatta, hogy a közel-keleti amerikai bázisok egyike sem érezheti magát biztonságban, és arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy kiterjeszti a csapásokat a régió más bázisaira is, ha az „agresszió” folytatódik.
Mohamad Bager Kalibaf, Irán főtárgyalója úgy fogalmazott, Amerika „még mindig nem tanulta meg, hogy már nem zaklathat és nem szegheti meg az ígéreteit büntetlenül”.
A katari miniszterelnök, Tamím bin Hamád al-Tání sejk csütörtökön telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, hangsúlyozva, hogy Iránnak és az Egyesült Államoknak el kell köteleznie magát a diplomácia mellett. Al-Táni azt mondta, hogy Washingtonnak és Teheránnak végre kell hajtania a háború lezárásáról szóló egyetértési megállapodást. Irán a maga részéről szintén „hangsúlyozta a diplomáciai eszközök fontosságát a regionális kérdések megoldásában” – jelentette az Al-Dzsazíra pánarab hírportál. António Guterres, az ENSZ főtitkára Pakisztánhoz hasonlóan „minden felet a maximális önmérséklet tanúsítására” szólított fel.
Az Egyesült Államok már kedd éjjel is több mint 80 iráni célpontra mért csapást, s amikor Trumpot szerdán a NATO ankarai csúcstalálkozóján a június 17-én aláírt hatvannapos tűzszünet sorsáról kérdezték, azt mondta, hogy annak „vége”, s úgy vélte, „időpocsékolás” lenne a tárgyalások folytatása. A szerda éjjeli csapások után az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt állította, hogy iráni tisztviselők „nem sokkal ezelőtt” telefonáltak, és „nagyon” meg akartak egyezni, de nem volt benne biztos, hogy „méltóak-e” egy megállapodásra.
Újabb légitámadásait az Egyesült Államok vélhetően szándékosan Irán legfelsőbb vezetőjének, a háború első napján meggyilkolt Ali Hameneinek a temetésére időzítette.
A hatnapos gyász lezárásaként Irán és a szomszédos Irak öt városában tartottak gyászszertartásokat. A néhai ajatollah szülőhelyén, Meshedben hatalmas tömeg töltötte meg az Imam Reza aranykupolás szentélyéhez vezető főutakat. Sokan az amerikai elnök meggyilkolását követelő transzparensekkel vonultak fel. Az Ali Hamenei koporsója előtt tartott imádságon számos magas rangú tisztviselő és az ajatollah három fia is jelen volt. Továbbra sem jelent meg viszont a nyilvánosság előtt az utódjául választott fia, Modzstaba Hamenei, aki apja mellett súlyosan megsebesült február 28-án.
Hamenei ajatollah temetése: gyász, könnyek vezényszóra TeheránbanAz újabb amerikai támadásra az olajpiacok egyelőre visszafogottan reagáltak annak ellenére, hogy a Hormuzi-szoros forgalma drámaian visszaesett a korábbi napi 70 hajóról mintegy 30-ra.
Bár az irányadó Brent olajfajta ára szerdán több mint 5 százalékkal megugrott, csütörtök reggel csak 1 százalékkal nőtt tovább, és 78,80 dolláron állt. Bár ez az elmúlt hetekben legmagasabb szintje, de nem sokkal több, mint a konfliktus február végi kezdetekor volt, és jóval alacsonyabb, mint az áprilisi közel 120 dolláros érték.
A konfliktus kiújulása mögött elemzők szerint lényegében az áll, hogy Irán – amely az ellene indított háborúban ráérzett, mekkora hatalmat adott a kezébe, hogy blokkolhatja a világ olajszállításainak ötödét áteresztő Hormuzi-szorost – mostantól ellenőrizni akarja a szorost, és azt követeli, hogy a tankerek az iráni partok mentén húzódó útvonalat használják, díjfizetés ellenében. Ez azonban elfogadhatatlan az Öböl menti államok, az USA és az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) számára is.
A BBC szerint Irán a tűzszünet aláírása óta öt olyan hajót támadott meg, amelyek az amerikai hadsereg által ajánlott, a szoros ománi oldalára eső útvonalat használták.
A legutóbbi, hétvégi ilyen támadás óta azonban alig néhány olajszállító hajó merészkedett az ománi oldalra. Irán ugyanakkor a harcok kiújulása közepette úgy döntött, felgyorsítja saját tankereinek a Perzsa-(Arab-)öbölből való kihajózását – jelentette a CNN a tengerhajózást nyomon követő TankerTrackers alkalmazás alapján.
Ez egy feloldhatatlan konfliktus
Frank Gardner, a BBC elemzője szerint a történet „bizonyos mértékig arról szól, hogy ki pislog előbb”. Miután Irán az év elején több mint 24 ezer amerikai és izraeli légicsapást élt túl, a Forradalmi Gárda némileg legyőzhetetlennek érzi magát. A tűzszünetről kötött múlt havi egyetértési megállapodásban pedig a Hormuzi-szoros ellenőrzésének kérdése nem rendeződött, és most, a harcok kiújulása után, Gardner szerint minden eddiginél nehezebb lesz tartós megállapodást elérni.
Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos konfliktusa kezd hasonlítani a Penrose-lépcsőként ismert vizuális illúzióra, amely végtelenül emelkedik és süllyed, de mindig ugyanoda vezet – írta a CNN elemzője.
„A nehéz helyzetet Trump maga idézte elő, miután elindított egy befejezhetetlen háborút, és tűzszünetként egy olyan egyetértési megállapodást fogalmazott meg, amely nem foglalkozott a konfliktus okaival” – mutat rá Stephen Collinson. Szerinte Trump most azzal a dilemmával szembesül, hogy eszkalálja-e a háborút – potenciálisan magas emberi, gazdasági és politikai áldozatokkal –, hogy megpróbálja megdönteni azt az új status quót, amely Iránnak a korábbinál is nagyobb befolyást adott, s helyrehozza az okozott károkat, vagy újraélessze a rossz tűzszünetet, amely milliárdokat fizet Iránnak a tárgyalások folytatásáért cserébe.
A támadások és az amerikai megtorlás látszólag ellentmond a júniusban kötött memorandumnak – írja. „De a dokumentum – amelyet a Steve Witkoff elnöki megbízott és Trump veje, Jared Kushner alkotta csapat tárgyalt – annyira homályos, nélkülözi a végrehajtás mikéntjét és hiszékeny Irán szándékait illetően, hogy aligha meglepő: máris kudarcot vallott.”
