Működnek a rendőrség régi reflexei, csak már nem a Fidesz van hatalmon

Az ügyészség egyelőre vizsgálódik. Ha kiderül, hogy megalapozatlan volt a rendőrségi fellépés, akkor felvetődik a lehetőség, hogy túlkapás történt – kommentálta a Népszavának Szakács István fideszes influenszer ügyét Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértője. Ebben az esetben magyarázatra szorul, a rendőrség mégis mi alapján gondolta, hogy Szakács Istvánnál házkutatást kell tartani és a nevezett személyt elő kell állítani.

Szakács István a közösségi oldalára kitett videójában arról beszélt, ha Magyar Péter „elviteti a pribékjeivel Orbán Viktort”, akkor „500 ezer magyar” fogja kiszabadítani. A Népszava írta meg, hogy nem hivatalból, hanem magánszemély feljelentése miatt indult büntetőeljárás vele szemben.

Hegyi Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig nem tudunk mindent, nem tudjuk, hogy a rendőrségnek van-e más bizonyítéka. Ha viszont nincs, akkor ez elég komolytalanná teszi a gyanúsítást.

A körülmények arra utalnak, hogy „túl sok egyéb bizonyíték nem nagyon állhat” a rendőrség rendelkezésére. Hiszen nem történt lefoglalás a házkutatás során, Szakács Istvánt pedig elengedték, nem vették őrizetbe, nem kezdeményezték a letartóztatását. Az is elgondolkodtató, hogy csak nyomozók szálltak ki hozzá, nem terrorelhárítók. Ha felidézünk olyan ügyeket, amikor megalapozott volt a terrorizmus gyanúja, a legkisebb eshetősége felmerült annak, hogy ellenszegülés várható, akkor terrorelhárítók is megjelentek a helyszínen.

Hegyi Szabolcs úgy látja, hogy az eddigi ismereteink alapján – hangsúlyozva, hogy nem vagyunk az összes információ birtokában – aligha áll meg a terrorizmus gyanúja.

Orbán Viktor szerint „szintet lépett az önkényuralom” Magyarországon. A TASZ jogi szakértőjét arról is kérdeztük: igaza van-e a volt kormányfőnek? Mennyiben nevezhető példátlannak a Szakács Istvánnal szembeni fellépés?

Ha innen nézzük a dolgot, akkor egyértelmű a válasz: nincs igaza – jelentette ki Hegyi Szabolcs. Az elmúlt tizenhat évben, az Orbán-kormány idején gyakran előfordult, hogy a rendőrök, a nyomozó hatóságok megfélemlítő jelleggel, nem megalapozottan indítottak eljárást akár újságírók, akár egyszerű kommentelők ellen.

Hegyi Szabolcs felidézte, hogy szintén terrorizmus gyanújával vonultak ki a rendőrök egy kommentelőhöz, aki Deák Dániel fideszes megmondóembert „fenyegette meg”. A fenyegetés abból állt, hogy a kommentelő közölte: bomba van elrejtve Deák Dániel lakásán, a hatástalanító mechanizmust pedig Orbán Viktor hátsó felében kell keresni. A rendőrség komolyan vette az állítást.

A Btk-ban néhány éve vezették be az internetes agresszió tényállását, amely büntetni rendeli azokat, akik halállal vagy súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetésével fenyegetőznek. Ennek alapján szálltak ki egy idős nőhöz, aki arról írt, hogy egy „8 milliméteres” Orbánnál is „megoldaná a problémát”, mint annak idején Ceaușescunál. Ez valóban fenyegetőzés, de nyilvánvalóan nem komolyan vehető fenyegetőzés. Olyasmi, amiből naponta ezrével lehet olvasni a közösségi médiában – állapította meg Hegyi Szabolcs.

A TASZ jogi szakértője megemlített egy esetet a Covid-járvány időszakából is, amikor a rémhírterjesztés tényállását szigorította a jogalkotó. 2020 tavaszán, egy kora reggeli órán rémhírterjesztés gyanúja miatt rendőrök törtek rá a Gyulán élő Csóka-Szűcs Jánosra, a helyi Kossuth Kör vezetőjére, a Momentum pártoló tagjára. A házkutatáskor lefoglalták a telefonját és a számítógépét, majd rabosították, órákon keresztül tartott a kihallgatása.

A mozgássérült férfinak az volt a bűne, hogy megosztotta Hadházy Ákos parlamenti képviselő posztját, aki a kórházi ágyak kiürítése elleni „dudálós” tüntetésre hívta az embereket, valamint kiírta a Facebook-oldalára, hogy tudomása szerint „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”. Az ügyészség végül helyt adott a gyanúsítás elleni panaszának.

Somogyi Mária ügye – kilenc év elteltével – az Emberi Jogok Európai Bíróságán zárult le megnyugtatóan. A tatai nő arról osztott meg egy posztot, hogy városában nem megfelelően gazdálkodnak az ingatlanokkal, és ebben az összefüggésben megnevezte Michl József akkori fideszes polgármestert. Az önkormányzat beperelte jó hírnév megsértése miatt. Az Alkotmánybíróságot is beleértve az összes hazai bíróság elmarasztalta, egészen Strasbourgig kellett mennie, hogy igazságot nyerjen. A nemzetközi fórum kimondta: Somogyi Máriának joga volt kinyilvánítani a véleményét.

Ennél is abszurdabb, hogy egy férfi ellen azért indult eljárás becsületsértés miatt, mert egyik hozzászólásában „fasznak” nevezte Radnóti Ákos volt győri fideszes alpolgármestert. A kommentelőt első fokon elmarasztalták, másodfokon viszont felmentették. Az indoklás szerint egy közszereplőnek ennyit tűrnie kell.

Könnyen lehet, hogy Szakács István esetében is az elmúlt tizenhat évben kialakult gyakorlat, a megfelelési kényszer élt tovább a rendőrségnél – tért vissza az eredeti ügyre Hegyi Szabolcs. A rendőrség szervezeti kultúrája nagyon hierarchikus, alá van rendelve a Belügyminisztériumnak. Amikor a Fidesz volt hatalmon, eleget kellett tenni a kormányzati elvárásoknak. Nagyon is elképzelhető, hogy most ugyanez a reflex működik, csak éppen a rendőrség már nem a Fidesz, hanem a Tisza vélt vagy valós elvárásaihoz próbál igazodni.