javítóintézet;beismerő vallomás;Szőlő utca;Budapesti Javítóintézet;Juhász Péter Pál;Kovács-Buna Károly;

Rendőrségi razzia a Szőlő utcai javítóintézetnél 2025. december 9-én.

Beismerő vallomást tett, kollégáira is vallott a Szőlő utcai javítóintézet volt rendészeti vezetője

A gyanú szerint több kiskorú intézetis fiút is megverő férfinek megszüntették a letartóztatását, helyette bűnügyi felügyelet alá helyezték, mivel együttműködik a hatóságokkal, négy egykori áldozatával szemben azonban távoltartásra kötelezték. 

Kollégáira vallott és beismerő vallomást tett, megszüntették a letartóztatását az egykori Szőlő utcai javítóintézet volt „rendészeti és biztonsági” vezetőjének is, aki véresre verte és még a betegágyán is bántotta áldozatát – értesült a HVG. A lap birtokába jutott bírósági iratok szerint az illető az egyik intézetis gyereket kifejezetten azért bánthatta, hogy ne merjen beszélni az őt és más fiúkat szexuálisan molesztáló akkori igazgató, Juhász Péter Pál ügyeiről.

A lap megszerezte a Budai Központi Kerületi Bíróság június 9-i végzését, amely a Budapesti Javítóintézet egykori rendészeti igazgatójának, Juhész Péter Pál bizalmi emberének letartóztatása helyett a bűnügyi felügyeletét rendelte el, mivel együttműködik a hatóságokkal, négy áldozatával szemben azonban távoltartásra kötelezték. Ez a letartóztatásnál jóval enyhébb kényszerintézkedés már csak annyiban korlátozza a gyanúsított mozgásszabadságát, hogy nem hagyhatja el a számára kijelölt ingatlant, amely nem más, mint a saját, óbudai lakása, már több mint egy hónapja itt várhatja az eljárás folytatását az elsőfokú bíróság döntéséig, de legfeljebb október 9-ig.

A még múlt év végén őrizetbe vett rendészeti vezetőt először azonnali hatállyal elbocsátották, majd egyidőben került előzetesbe felettesével, a Budapesti Javítóintézetet Juhász Péter Pál letartóztatása után megbízott igazgatóként vezető Kovács-Buna Károllyal. Neki június 11-én szintén megszüntették a letartóztatását, erről a 24.hu írt kedden. Kovács-Buna Károlyt tavaly decemberben gyanúsították meg a Budapesti Javítóintézetben fogva tartott fiatalkorúak bántalmazásával összefüggő bűncselekmények miatt. Korábban olyan biztonságikamera-felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az látható, hogy fiatalokat bántalmazott. Vele szemben még nem emeltek vádat, őt is bűnügyi felügyeletbe helyezték. 

Az intézet volt rendészeti vezetője eredetileg azért volt előzetes letartóztatásban, mert a hatóságok szerint tartani lehet attól, hogy veszélyeztetné a bizonyítást. Fennállt ugyanis annak a veszélye, hogy jogellenesen befolyásolna „büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt”, vagy „tárgyi bizonyítási eszközt”, adatot „megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene” – olvasható a HVG által megszerzett dokumentumban.

Bár ezt a bíróság az ügyészség indítványára bűnügyi felügyeletre mérsékelte, ezzel együtt távoltartást rendelt el négy megnevezett sértett esetében. Vagyis a börtönt úgy hagyhatta el, hogy előírták neki: a négy fiatallal semmilyen formában nem léphet kapcsolatba. Mind a négy felsorolt személy még kiskorúként a Szőlő utcai létesítmény lakója volt, és a rendészeti vezető a gyanú szerint valamennyiüket bántalmazta. Ahogy a végzésben fogalmaznak, bár azóta évek teltek el, velük „hatalmi-befolyási viszonyban” volt, és ez „jelenleg is hatással van” az áldozatokra.

A volt rendészeti igazgatót jelenleg négy rendbeli, közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettével és egy rendbeli, aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével gyanúsítják. A végzésből kiderül, hogy

a volt vezető a neki felrótt bűncselekmények „elkövetését nagy részben elismerte”, sőt a további áldozatok esetében is „magára nézve terhelő nyilatkozatot tett”.

A bíróság alapvetően ezt az „önmagára nézve terhelő vallomását” értékelte, amikor megengedte előzetes letartóztatás helyett a bűnügyi felügyeletét, hiszen csökkent annak a veszélye, hogy tanúkat tudna, illetve akarna befolyásolni. Az is a börtönnél enyhébb kényszerintézkedés mellett szólt, hogy „rendezett családi körülmények közt él élettársával” – írja a lap. Az illető a dokumentum szerint a beismerő vallomáson túlmenően olyan állításokat tett, amelyek „volt munkatársait érintően bűncselekmények gyanúját” keltik.

Korábbi nyilatkozata alapján hathavi összegre, körülbelül 7,8 millió forintra jogosult.