A kormányváltásnak nem valószínű, hogy bármilyen kapcsolata van az idei egyetemi felvételi eredményekkel, mivel a jelentkezni még a parlamenti választás előtt lezajlottak, és az intézmények által felvehető létszámokat is a választások előtt határozták meg – nyilatkozta a Népszavának Polónyi István oktatáskutató, miután a ponthatárok július 23-ai kihirdetését követően kiderült: a tavaszi felvételi eljárás során több mint 101 ezer jelentkező jutott be a hazai egyetemek valamelyikére, amire az elmúlt húsz évben egyszer sem volt példa.
Az oktatáskutató úgy véli, a felsőoktatási felvételi „liberalizálása” már 2023-ban, az Orbán-kormány idején megkezdődött, persze csak egy 2013-tól 2022-ig tartó „visszafogás” után, amikor a felvett hallgatók létszámát (a pótfelvételis és a keresztféléves jelentkezőkkel együtt) 85 ezer fő körül tartották.
Majd 2023-ban, a felvételi rendszer változását követően kezdett növekedni a felvett létszám, ami Polónyi István szerint a politika kétségbeesett kísérlete volt a fiatal szavazók megnyerésére.
Megírtuk: a 2010-es évek folyamán jelentősen csökkent az egyetemekre jelentkezők és a felvettek száma, javarészt az Orbán-kormány olyan intézkedései miatt, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása.
Több egyetem népszerű szakjaira is alacsonyabb pontszámmal lehetett bekerülni, de van, aki rendszerhiba miatt bukta a felvételit „Az elmúlt 16 év eléggé tönkretette a felsőoktatást, de ennél nagyobb baj, hogy tönkretette a fiatalságot”A 2010-es és a 2011-es év általános felvételi eljárásában még több mint 98 ezer új hallgató jutott be egyetemre, ami 2012-2013-ra hirtelen jó 25 ezer fővel csökkent. Ezt követte a 2020-as év, amikor a jelentkezők és felvettek száma is meredeken visszaesett: a tavaszi felvételi során csupán 68,2 ezren jutottak be, a pótfelvételin pedig 6,6 ezren.
A kormány 2022-ben - Polónyi szerint elsősorban politikai megfontolásból - lazított a szabályokon: eltörölték a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét, a központi minimum ponthatárokat, a felvételihez kért emelt szintű érettségi kötelezőségét, az egyetemek pedig szabadabb kezet kaptak a felvételi követelmények és a ponthatárok meghatározásában.
A jelentkezők és a felvettek száma 2023-tól növekedni kezdett, a 2025-ös tavaszi, általános felvételi eljárás során már 96 ezren kerültek be.
Rekordot döntött az egyetemre bekerülők száma, az idén is elég változatosak voltak a ponthatárok Kihirdették az egyetemi ponthatárokat, idén is az ELTE vette fel a legtöbb hallgatótAz oktatáskutató azonban rámutatott: a jelentkezők számának növekedése meghatározóan a részidős (esti és levelező munkarendű - a szerk.) hallgatók számának emelkedéséből adódik, miközben a nappali alapképzésekre jelentkezők (akik lényegében az érettségi után, vagy az azt követő néhány évben jelentkező, majdani elsődiplomás tanulók) száma stagnált vagy csökkent. Polónyi István szerint a részidős jelentkezési arány növekedése abból adódik, hogy a 2013-2022 közötti visszafogás miatt sok a halasztott továbbtanulás.
Egy egész generáció lett vesztes, a magyar közoktatás egyedüli sikere, hogy még működikAz oktatáskutató állítását a felvi.hu adatai is alátámasztják: a 2013-as tavaszi felvételi során mindössze 16,4 ezer jelentkezőt vettek fel levelező munkarendi egyetemi képzésekre. A 2025-ös tavaszi felvételin a levelezőre felvett hallgatók száma már 34,9 ezer főre emelkedett. A pótfelvételin is hasonló tendencia figyelhető meg: a 2013-as pótfelvételi eljárás során 2,9 ezer levelezős hallgató nyert felvételt, 2023-ban már 7,1 ezer, 2025-ben 6,7 ezer. Mindeközben a nappali tagozatra felvettek száma 50-55 ezer fő körül hullámzott 2013 és 2022 között, majd 2023-tól emelkedésnek indult, de nem olyan ütemben, mint a levelezősök aránya: 2023-ban 59,2 ezer fő, 2025-ben 59,7 ezer fő volt a nappali munkarendre felvettek száma, a pótfelvételin pedig 2,9 ezer (2013), majd 4,1 ezer (2025).
Arra a feltételezésre, hogy a kormányváltás pozitívan hat a felsőoktatási jelentkezésekre, pillanatnyilag nem lehet egyértelműen válaszolni. Kétségtelen, hogy sok a halasztott továbbtanulás - 2013 és 2022 között összesen mintegy 300 ezer hallgató rekesztődött ki a továbbtanulásból a 2012-es felvételi arányokhoz viszonyítva -, ugyanakkor a továbbtanulási törekvéseket részint a költségmegosztás, azaz a tandíj és az önköltséges költségtérítés befolyásolja, valamint az is, hogyan alakulnak a részidős bekerülésnek a felvételi feltételei, mennyire kedvezményezik őket az intézmények - fogalmazott az oktatáskutató.
Ponthatárok 2026: kevesen jutnak be kollégiumba, indul az albérletvadászat