Több mint 9 százalékkal, hordónként 88 dollár alá esett a Brent kőolaj ára, miután az Egyesült Államok és Irán egyaránt szüneteltette támadásait. Az árfolyam a múlt héten még 100 dollár fölött járt - írja a BBC.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete közölte, hogy egymást követő második éjszaka sem indítottak támadást Irán ellen, hogy teret adjanak a tárgyalásoknak. Az iráni hadsereg egyik szóvivője vasárnap azt mondta, Teherán válaszul felfüggesztette a térségben végrehajtott megtorló támadásait. Az iráni háború kitörése jelentősen megemelte az olaj árát, miután a konfliktus gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost. A tengeri útvonalon normál körülmények között a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításainak mintegy 20 százaléka halad át.
Egyszerűen nincs elég amerikai rakéta, Donald Trumpnak szólni kellett, hogy ne szélesítse ki az Irán elleni háborútSe pénz, se posztó: nem remélt előnyhöz jutott IránIrán és az Egyesült Államok júniusban megállapodást írt alá a katonai műveletek leállításáról és a szoros újbóli megnyitásáról. Az olaj ára ezután visszatért a háború előtti, hordónként 70 dollár körüli szintre, a tűzszünet júliusi összeomlása azonban ismét aggodalmat keltett a globális energiaellátás miatt. A múlt héten a Brent ára május óta először érte el a hordónkénti 100 dollárt. A piaci bizonytalanságot növelte, hogy a jemeni húszi fegyveresek olajszállító hajókat támadtak meg a Vörös-tengeren, veszélyeztetve azt az útvonalat, amelyet Szaúd-Arábia a Hormuzi-szoros elkerülésére használt.
Folytatódtak az Irán elleni amerikai csapások, Irán kuvaiti és bahreini célpontokat támadottA Wealth Club befektetési stratégája, Susannah Streeter szerint a piacok óvatosak maradtak a konfliktus korábbi fordulatai miatt. Úgy értékelte, hogy az olajár jelentős esése ellenére továbbra is komoly bizonytalanság övezi, tartós áttörést hoznak-e a tárgyalások.
Az amerikai-iráni konfliktus korábban több országban megemelte a benzin és a dízel árát. A magasabb üzemanyagköltségek más termékek, köztük az élelmiszerek árába is beépülhetnek, ami fokozhatja az inflációt, és növelheti a jegybanki kamatemelések esélyét. Az Európai Központi Bank júniusban csaknem három év után először emelte meg az eurózóna irányadó kamatát, döntését pedig részben a konfliktus által gerjesztett inflációs nyomással indokolta.
Újra blokád alá helyezte az USA Iránt, a háború ismét megrengetheti a világ olajpiacát