Az idei első pár hónapban olyan drasztikusan elszállt az államháztartás hiánya, hogy a választások előtt szinte biztos volt, hogy bárki kerül is hatalomra, annak még 2026 második felében meg kell kezdenie a költségvetés rendbetételét. Egy Fidesz-győzelem esetén – amire január-februárban még valódi esély volt – azzal lehetett számolni, hogy megismétlődik a 2022-es forgatókönyv: a választások előtt akkor (is) számolatlanul szórta az ezermilliárdokat a kormány részint a választóknak, másrészt a haveri cégek kitömésére, majd 2022 nyarán azonnal 2000 milliárd forintos zárolásról, kiadáscsökkentésről és megszorításokról (energiaárak drasztikus, esetenként 700 százalékos emeléséről) döntött az ötödik Orbán-kormány.
Nagy valószínűség szerint valami hasonló jöhetett volna idén is Fidesz-győzelem esetén. De a Tisza Párt győzött, ráadásul kétharmaddal, ami lehetővé teszi a párt számára az alkotmányos átalakításokat, így megnyílt az út az új kormány számára az elmúlt években zárolt uniós pénzek felszabadítása előtt. Ezt gyorsan le is tárgyalták az Európai Bizottsággal, ennek köszönhetően jóval kedvezőbb költségvetési és gazdaságpolitikai keretrendszert alakított ki magának a Magyar-kormány, mint amire elődje képes lett volna.
Ezzel együtt a gazdasági-költségvetési örökség rendkívül nyomasztó – erre utalt a hét végén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tusványosi beszédében.
Orbán arról beszélt, hogy ősszel a gazdasági problémák miatt jönnek majd a megszorítások a Tisza-kormány részéről – igaz, a költségvetési kiigazítás szükségességét nem az ő elrontott költségvetési politikájával és gazdasági örökségével magyarázta, hanem azzal, hogy szerinte már nincs Magyarországon gazdasági kormányzás.
A helyzet finoman szólva sem rózsás, a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium július elején bemutatta a költségvetési leltárát: az idei költségvetést a parlament eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, ám a nem tervezett kiadások és a választási előtti pénzszórások miatt – a hiány az idén akár a GDP 8,3 százaléka is lehetne – beavatkozások nélkül – állapította meg a Tisza által újra létrehozott Pénzügyminisztérium jelentése.
Az uniós megállapodásoknak köszönhetően a hiány a GDP 0,5 százalékával csökken, ezen felül a közérdekű alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k megszüntetése további 0,2, a forinterősödés és az alacsonyabb kamatok még 0,1 százalékkal mérséklik a hiányt. Így további intézkedések nélkül az idén a GDP 7,5 százalékára rúgó hiány várható 2026-ra, miközben egy euróbevezetésre törekvő országnak 3 százalék alatti kell(ene) a hiányát stabilan csökkentenie.
Eközben a kormány úgy határozott, hogy eltörli a vényköteles gyógyszerek 5 százalékos áfáját – ennek költségvetési hatása minimális, ugyanakkor láthatóan elhalasztják a zöldségek, gyümölcsök 27 százalékos áfájának csökkentését.
A FruitVeB számításai szerint az egészséges termékek áfájának 5 százalékra való csökkentése évi 150 milliárdos bevételkieséssel jár, ami a GDP 0,1-0,2 százaléka. Ennek ellenére láthatóan a kormány ezt a kérdést jegeli, ellenben a 400 ezer – részben – rágyászoló gyerek még az idén 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kap, amelynek idei hiánynövelő hatása 40 milliárd forint, vagyis az intézkedéstől nem nő érdemben a hiány, de többet most nem akart bevállalni az új kormány, hiszen a piacok felé jelezni kell, hogy az elődjével szemben fontos értéknek tartja a költségvetési fegyelmet.
Átvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányÉpp emiatt fontos, hogy a kormány idénre végül is mekkora kiigazítást vállal be: Kármán András pénzügyminiszter több alkalommal elmondta, hogy a kormány egy hónap múlva, augusztus végéig terjeszti az idei költségvetés módosítását a parlament elé, ebből derül ki, hogy a most látott 7,5 százalékkal szemben mekkora hiányt céloznak meg 2026-ra. A Kopint-Tárki júliusi elemzésében azzal számolt, hogy az idei hiányt 6,5 százalékra állítja be a kormány, igaz, a hiánycsökkentést segíthetné a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés is.
Az OTP Elemzési Központja kicsit pesszimistább: egy hónapja kiadott elemzésükben azzal számoltak, hogy az idei hiány elérheti a GDP 6,9 százalékát – a tavalyi 4,7 százalék után –, de még ez is magasabb a kormány által jelzett 7,5 százaléknál – vagyis az OTP prognózisa is a kormány által jelzettnél kisebb hiánnyal számol. A kormány 2030-ra ígérte az euróbevezetéséhez szükséges feltételek megteremtését (de nem az euró bevezetését), vagyis 2030-ra tervezi levinni a hiányt a GDP 3 százaléka alá. 2027-re a piacok 6 százalék körüli deficittel számolnak, vagyis 3 év marad a hiány lefelezésére, ami ambiciózus célkitűzés.
Brutális lett az államháztartási hiány, Kármán András költségvetési reformot ígérEzért sem mindegy, hogy a hiánycsökkentés honnan indul 2026-ban: az első félévben az államháztartás hiánya 3382,2 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 4218 milliárd forint 80 százaléka. Vagyis időarányosan nagyon magas a hiány azzal együtt, hogy június vastagon szurficites lett: júniusban egyetlen hónapban ugyanis 424 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban. Júniusban általában többlet szokott keletkezni, ám a mostani 424 milliárd lényegesen meghaladja például a tavalyi 29,7 milliárdot.
A részletekből kiderül, hogy nem a bevételek lódultak meg, hanem a kormányváltás után drasztikusan csökkentek a kiadások.
A központi költségvetés kiadásai az idén júniusban 2998 milliárd forintra rúgtak, ez 602 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi összegnél. Az új kormány hivatalba léptével leálltak a szokásos kifizetések: nem túl örvendetes, de míg tavaly egyetlen hónap alatt az uniós programokra 397 milliárdot utaltak ki, idén mindössze 88 milliárd forintot, ami utalhat az eltérő üzemezésre vagy akár arra, hogy a kormányváltás miatt nem volt, aki aláírja a szükséges papírokat.
Ugyanakkor sokkal örvendetesebb, hogy a kamatkiadások idén már csak havi 185 milliárdra rúgtak, ami 91 milliárdos csökkenés az előző év azonos havához mérten. De jelentős, 105 milliárdos kiadáscsökkentés látható a költségvetési szerveknél is. Nagy kérdés, hogy a júniusi mérlegben látható spórolás egy új trend kezdete, avagy a kormányváltással járó átmeneti jelenség – erre a választ egy hónap múlva, a 2026-os pótköltségvetés ismertetésekor kapjuk meg a választ. Ekkor kiderül az is, hogy a kormány a következő évekre milyen költségvetési és adópolitikát fog vinni, vagyis a kormánynak ki kell teríteni a lapjait.
Kisebb csoda történt, májusban többlettel zárt Magyarország költségvetéseBeavatkozást sürget az Európai Unió, 6,2 százalékos magyar költségvetési hiányt vár 2026-ra