„Azt hittük, legyőztük a környezetet, közben áram nélkül még facebookozni sem tudunk”

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor úgy véli, a vízmegtartás elterjedéséhez jogszabályi fordulat, pénz és több cikluson átívelő fejlesztések szükségesek, a látványos eredményekhez pedig idő kell.

Az idei nyár azért vált sokak számára közvetlen élménnyé a klímaváltozásról, mert már a mindennapi életet és az alapvető rendszerek működését is befolyásolja - mondta Budapest főtájépítésze a Népszava Törésvonal című műsorában.

Bardóczi Sándor szerint a Duna alacsony vízállása és az energiatermelés bizonytalansága olyan összefüggéseket tett láthatóvá, amelyek korábban rejtve maradtak. „Ez egy olyan új környezeti feltétel, hogy uramisten, lehet, hogy nem lesz áramunk, ami függ az egész társadalmunk, tehát nem tudunk facebookozni (...) tehát ha nincs áram, nem lesz víz, ha nincs áram, akkor nem lesz internet, és mindenki most szembesül igazán azzal, hogy uramisten, hát kiszolgáltatottak vagyunk annak a környezetnek, amiről azt hittük korábban, hogy már legyőztük.”

A főtájépítész szerint most válik igazán nyilvánvalóvá, hogy áram nélkül a vízellátás és az internet sem működik. Az idei nyáron mindenki most szembesül igazán azzal, hogy kiszolgáltatottak vagyunk annak a környezetnek, amelyről korábban azt hittük, hogy már legyőztük.

A kemény mag hangos, de viszonylag kicsi, pozitív hozadéka is lehet a válságnak MagyarországonAz aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várható

A városi zöldfelületek állapotában 2022 nyara fordulópontot jelentett. A fővárosi növényállomány akkor olyan terhelést kapott, amelynek hatásai ma is érzékelhetők. A nagy fák lassan halnak meg, és még ma is vannak olyan példányok, amelyek 2022 nyarán kezdtek olyan mértékig legyengülni, hogy ennek hatása azóta is érzékelhető. Bardóczi Sándor szerint a 2026-os nyár fel fog zárkózni a korábbi, „fekete nyárnak” nevezett időszakhoz, és egy kicsit túl is fogja szárnyalni azt. A Főkert mintegy 110 ezer fát gondoz, ezek állapotát rendszeresen mérik. A Radó-féle ötpontos skálán az átlag 2022-ben még erős hármas volt, 2026-ra azonban 2,7-re csökkent. Ez körülbelül tízszázalékos romlást jelent négy év alatt, még úgy is, hogy közben csapadékosabb év is volt. Különösen sérülékenyek az öt évnél fiatalabb fák. Normál esetben az elültetett fák körülbelül 5 százaléka nem ered meg vagy pusztul el az ötéves utógondozási időszak alatt, de aszályos időszakban ez az arány jóval magasabb. A fővárosban mintegy kilencezer ilyen fiatal fa van, amelyek öntözése elsődleges feladat.

A legtöbb helyen lajtos kocsikkal juttatják el a vizet, mert kevés fasor rendelkezik kiépített öntözőrendszerrel. A Főkert 2022 óta 60 százalékkal növelte a felhasznált víz mennyiségét, így évente mintegy 300 ezer köbmétert használnak fel. Bardóczi Sándor szerint ugyanakkor Budapest ivóvízbázisa nincs veszélyben. A város vízellátása a Szentendrei- és Csepel-sziget, valamint Újpest csápos kútjaira épül. A Duna alatt vastag kavicsréteg található, amely természetes szűrőként működik, és nagy mennyiségű vizet képes tárolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zöldfelületek öntözése biztosított lenne. A közparkoknak mindössze 6 százaléka rendelkezik öntözéssel, és az elmúlt évtizedekben alig történt fejlesztés. A Vérmező, a Városmajor vagy a Tabán például ma sem rendelkezik normális öntözőrendszerrel.

A helyzetet a Főkert tartós alulfinanszírozottsága is súlyosbítja. A források elosztásánál a zöldfelületek sokáig háttérbe szorultak, és bár ma már van szándék a javításra, a pénz továbbra is kevés. Bardóczi Sándor emiatt nem lát okot optimizmusra a faállomány jövőjét illetően. Korábbi becslése szerint hasonló nyarak esetén 2030-ig a budapesti fák akár 40 százaléka is eltűnhet. A mostani adatok alapján 11 ezer fa már most is veszélyeztetett, és ha a romlás így folytatódik, 2035-re körülbelül 40 ezer ilyen fa lesz.

A klímaalkalmazkodást a jogszabályi környezet is akadályozza. A jelenlegi vízügyi szabályok inkább a víz gyors elvezetését ösztönzik, miközben a vízmegtartó megoldások sokszor már a tervezésnél akadályokba ütköznek. Pozitív fejleménynek tartja az Élő Környezetért Felelős Minisztérium létrehozását, amely szerinte mindenképpen szemléletváltozást visz a kérdés kezelésébe. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az intézmény kiépítése időigényes, és a valódi eredmények csak évek múlva látszanak majd.

Magyarország nem marad áram nélkül a teljes paksi leállással, de a pótlás elég nehéz lesz

Budapest saját eszközei is korlátozottak. A vagyonrendelet 2020-as módosítása, amely zöld vagyonná tette a fákat és a zöldfelületeket, valamint a területhasználati átsorolások ugyan segítik a zöldfelületek védelmét, de a kétszintű önkormányzati rendszer miatt a kerületek eltérő szabályokat alkalmaznak, ami nehezíti az egységes fellépést. A vízmegtartás egyik mintaprojektje a Blaha Lujza tér felújítása, ahol a felszín alatt vízmegtartó réteget alakítottak ki. A csapadék így nem a csatornába kerül, hanem a fák hasznosítják növekedésre és párologtatásra, ami csökkenti a hősziget-hatást.

A szakember szerint azonban a látványos eredményekhez idő kell: egy nagyobb közterületi projekt hét éves átfutási idővel valósul meg. A változást ezért nem gyors beruházások, hanem hosszú távú szabályozási és finanszírozási döntések hozhatják meg.

Bardóczi Sándor szerint a vízmegtartási projektekben a következő hét év lesz a kulcs ahhoz, hogy Magyarország el tud-e indulni ezen az úton.