Még augusztusban megválaszthatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és a többi vezetőjét

Cikkünk nemsokára frissül!

Még augusztusban megválaszthatja az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és négy alelnökét, ezt követően pedig megkezdődhet az új szerv tényleges működése - hangzott el a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

A vezetői tisztségekre már elindult a kiválasztás. A pályázatokat augusztus 16-ig lehet benyújtani az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságához, a jelentkezőket pedig augusztus 25. és 27. között nyilvánosan hallgatják meg. A bizottság ezt követően tesz javaslatot a jelöltekre, akikről a tervek szerint még a hónap vége előtt, rendkívüli parlamenti ülésen születik döntés.

Az új hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés a múlt héten fogadta el. A kormány ezen a héten arról is határozott, hogy a központi költségvetésből biztosítja a szervezet felállításához és működtetéséhez szükséges forrásokat.

A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a hivatal működése független lesz a kormánytól, beszámolási kötelezettséggel pedig kizárólag az Országgyűlésnek tartozik majd.A szervezet létrehozását a tisztítótűz művelet egyik központi, kiemelt elemének nevezte. A sajtótájékoztatón azt is állították, hogy az intézkedés a teljes lakosság körében rendkívül nagy támogatottságot élvez, és az ellenzéki szavazók körében is támogatott.

Az eseményen elhangzott, hogy összesen 5,5 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány a debreceni, a sármelléki és a pécs-pogány repülőtér idei működéséhez. A támogatás nélkül az érintett üzemeltető társaságok fizetésképtelenné válhatnának, a repülőterek működése leállna, és 250 munkahely szűnne meg. A forrásból az érintett repülőtereket működtető társaságok, valamint a debreceni és a sármelléki légikikötőt tulajdonló Nemzeti Regionális Repülőtér Üzemeltető Holding Kft. részesül. A tájékoztatón azt állították, hogy az Orbán-kormány a három repülőtér működtetésére nem tervezett forrást a 2026-os költségvetésben, és a jelenlegi likviditási nehézségeket a korábbi kabinet által hátrahagyott helyzettel hozták összefüggésbe. Mindhárom repülőtér utasforgalma alacsony, bevételük pedig jelenleg nem fedezi a működési költségeket. A kormányzati értékelés szerint ugyanakkor a debreceni, a sármelléki és a Pécs-Pogányi repülőtér egyaránt fontos turisztikai és területfejlesztési szerepet tölthet be. A Tisza-kormány Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert azzal is megbízta, hogy világítsa át a három regionális repülőteret működtető gazdasági társaságot. A miniszternek az átvilágítás alapján egy olyan átfogó modellre kell javaslatot tennie, amely hosszabb távon fenntarthatóvá teheti a repülőterek működtetését.

Magyar Péter Jelezte, hogy a hőség enyhülése és a Duna fentebbi vízgyűjtő területeire érkezett az eddigiekhez képest jelentősnek mondható eső legalább néhány napra fellélegzést hozhat: bő 20–30 centis vízállás-emelkedés következhet, bár csak átmenetileg, mert újabb száraz és aszályos idő jön. közölte, hogy a védelmi munkacsoport ezért már nem tartja szükségesnek az önkéntes elektromos áramfogyasztás-csökkentést, mivel

Úgy értékelt, hogy az elmúlt napok soha nem látott hőhullámot, rendkívül alacsony dunai vízállást és nagyon súlyos aszályhelyzetet hoztak, egyúttal pedig külön köszönetet mondott az erőművi dolgozóknak, mérnököknek, a villamosenergia-rendszer irányítóinak, a hálózati szolgáltatók munkatársainak, a vízügyi szakembereknek, a vízművek dolgozóinak, az egészségügyi szakembereknek, a szociális munkásoknak és a rendvédelmi dolgozóknak, akik rendkívüli körülmények között járultak hozzá az ország stabilitásához.

Magyar Péter drámainak nevezte a 16 év Orbán-kormány után örökölt helyzetet. Felidézte, hogy tegnap részben ismertetett egy 2022-es kormányzati előterjesztést, amely szó szerint úgy fogalmazott, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere „a végnapjait éli”, és drasztikus, azonnali beavatkozásra lett volna szükség. A politikus szerint négy évvel ezelőtt, Orbán Viktorék hatalomra kerülése után 12 évvel, a Szijjártó Péter által jóváhagyott kormányzati előterjesztés feketén-fehéren leírta, hogy Magyarország energiaellátása a szakadék szélén áll.

Ezen túl a miniszterelnök arról is beszélt, hogy

és azt, hogy ez egyre súlyosbodó helyzet lesz. Úgy vélte, két lehetőség van: vagy a 25. órában is folytatják azt, amit az előző kormány, az előző hatalom tett, vagy mindent elkövetnek azért, hogy Magyarország adaptálódni tudjon, és ne vesztesként, hanem lehetőség szerint győztesként kerüljön ki ebből a folyamatból. Közölte, hogy szerdán és csütörtökön is elfogadtak egy energetikai tervet, megnyitnak 868 milliárd forintnyi uniós energetikai forrást, és már kihirdetésre került a másfél milliárd eurós hálózatfejlesztési pályázat eredménye.

Magyar Péter kiemelte, hogy új naperőművekhez, új szélerőművekhez, bármilyen megújuló beruházáshoz, de akár nem megújulóhoz is elsősorban hálózatfejlesztésre van szükség, miközben évekig, sőt majd egy évtizede elmaradtak a szükséges hálózatfejlesztési beruházások. Hozzátette, hogy Magyarország északkeleti régiójába jelenleg szinte semmilyen nagyberuházás nem tud érkezni, mert a régi, magára hagyott hálózat totálisan telített, ezért kellett leállítani a naperőművi bővítéseket is, és ezért nem lehet sok helyen új naperőművet felcsatlakoztatni, mivel az Orbán-kormány 5–10 éven keresztül semmilyen hálózatfejlesztési beruházást nem folytatott.

Magyar Péter óriási dolognak nevezte, hogy a Fidesz által akadályozni próbált uniós forrásoknak köszönhetően elindulhatnak a hálózatfejlesztések, az alállomásfejlesztések és a rácsatlakozási lehetőségek, miközben hosszú évek után megnyitják az utat Magyarországon a szélenergia előtt. Közölte, hogy az uniós vállalás alapján

A politikus egészen abszurdnak nevezte, hogy a volt kormánypárt most a megújuló energia ellen ágál, miközben korábban az uniós fejlesztési tervben maga tárgyalta ki a szélerőművi kapacitások bővítését, mert akkor még azt gondolta, hogy azokat a „nemzet vejének”, a Tiborcz Istvánhoz köthető cégeknek adhatja. Szerinte a naperőmű-beruházásoknál jelentős mértékben haveroknak és külföldi cégeknek játszották ki a kapacitásokat, és egy úgynevezett garantált árrendszerrel látták el őket, amelyben az állam a piacinál is magasabb áron veszi át a megtermelt áramot, amit minden magyar ember megfizet a számlájában. Hozzátette, hogy ugyanezt akarták megtenni a szélerőművekkel is, de mivel most már tiszta, nyílt versenyen pályázhatnak magyarországi és külföldi cégek, a Fidesznek már „nem kell a szélenergia”, Orbán Viktor pártja hazugságcunamit indított, amellyel szerinte az energiamix kibővítését, az energiastabilitást és a megújuló energia arányának növelését veszélyeztette és veszélyezteti.

– fogalmazott  a miniszterelnök. Szerinte egészen döbbenetes, amit a Fidesz csinál, vagyis hogy a bukott egészségügyi államtitkár, bukott sportriporter – célzott Takács Péterre és Németh Balázsra – azt érzi feladatának, hogy ezekbe a dolgokba beleálljon ahelyett, hogy közöse, konstruktívan leülnénk, megbeszélnénk, a szükséges szakmai egyeztetéseket lefolytatnánk, tájékoztatnánk a lehetőségekről, esetleges veszélyekről az embereket, ők elkezdik ezt a konteós politikát. Azt tudom nekik mondani, hogy van egy másik párt, ami ezt csinálja, körülbelül 5-6 százaléknyi igény van erre a politikára a magyar embereknél. 

A kormányzati sajtótájékoztatón volt szó arról is, hogy 2027-től szigorítják a vadállatok cirkuszban tartására vonatkozó szabályokat. Bizonyos állatfajokat tartani és színpadon mutogatni, mert ez homlokegyenest ellentétben áll a modern állatjóléti irányelvekkel. Eddig csak részleges tilalom volt hatályban. Ez a szigorítás – fűzte hozzá Magyar Péter – nem azt jelenti, hogy nem tisztelik a nagy múltú cirkuszokat.

Ami a jövő évet illeti, a Tisza-kormány  2027. június 30-ig hosszabbította a krónikus betegségmenedzsment programot, amelynek célja a leggyakoribb krónikus betegségekben szenvedők magas szintű háziorvosi gondozása. A korábbi elszámolási rendszer a kabinet szerint túlságosan merev volt, elhúzódhattak vizsgálatok, nem valósulhattak meg teljes mértékben kezelési tervek, ami a háziorvosi praxisokra kiszabott büntetésekhez vezethetett. Ezért az elszámolási szabályokat most úgy módosították, hogy a korábbi 100 százalék helyett már 75 százalékát is elég megvalósítani a kezelési tervnek ahhoz, hogy a praxis mentesüljön a visszafizetési kötelezettség alól.

A rendszerváltás elvárás

Ami már az újságírói kérdéseket illeti, az RTL azt firtatta, helyénvaló-e, hogy miniszterelnökként a közmédiát érintő személyzeti kérdésekben nyilvánul meg, miközben a kormány célja a független közmédia kialakítása, úgy reagált: ő és politikai közössége rendszerváltásra kapott felhatalmazást, ami nemcsak felhatalmazás, hanem elvárás is. A politikus szerint ez a téma egy kicsit túl van lihegve, nyilván lehet ezt még futtatni.

Megjegyezte, látja, hogy egyesek szerint egy miniszterelnöki kommentnek ilyen nagy hatása van, ezért amióta kialakult ez a helyzet, rendszeresen kommentel mindenhol, hogy essen több eső, lehetőleg minél gyorsabban. Hozzátette, úgy tűnik, hogy ha Magyarországon ez még nem is került meghallgatásra, Ausztriában igen, ezért ezt folytatni fogja.

„Régen volt már médiaháború”

A Népszava közmédia sorsáról szóló kérdésére Magyar Péter azt mondta, ismeretlen, hogy az ideiglenes vezetők milyen munkaerőpiaci helyzetből érkeztek és miért vállalták el a feladatot, de úgy vélte, nem kell minden mögé valamit odagondolni, mert egy ilyen átalakítás menedzselése önmagában is komoly szakmai feladat lehet. Hozzátette, a Tisza-kormány jó szándékkal igyekszik olyan jogszabályi környezetet kialakítani, amelyben a közmédia sokkal jobban működhet, pártatlanabb és objektívebb lehet, valamint érdemi információkat közvetíthet a magyar embereknek. – Régen volt már médiaháború, már elég unalmas volt az egész médiatevékenység, mert volt egy óriási propagandagépezet, amiben egyre több lap – például egy ilyen lap is belekerült, csak eljátsszák a násztáncot – de ettől függetlenül nem ez a legfontosabb – felelte a miniszterelnök

Létrehoznak egy portfóliókezelő társaságot

Az MCC jövőjét firtató kérdésre Magyar Péter úgy válaszolt, az érintett minisztériumoknak és önkormányzati szinten is meg kell vizsgálniuk, mely tevékenységek minősülnek valóban közfeladatnak. Az MCC esetében ilyen lehet a tehetséggondozás hazai és külhoni része, miközben például a Libri, a Mandiner, a kastélyok, kikötők és más ingatlanportfóliók nem tartoznak alapvetően ebbe a körbe, ezért ezeket le kell választani.

A politikus jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn belül vagy mellett külön portfóliókezelő társaság jön létre, amely az ingatlanokat és forprofit cégekben lévő részesedéseket értékesítésre készíti elő vagy megtartja őket, ha hosszú távon hozhatnak a köznek, a magyar államháztartásnak, és profitábilisan fenntarthatók. Hozzátette, az MCC-nél közel ezer munkavállaló érintett, az egész most vagy a Miniszterelnökség alá kerülhet, vagy egy külön nonprofit szervezet kezelheti átmenetileg ezeket a feladatokat, amíg eldől, mi kerül például az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz.

Magyar Péter szerint ez nemcsak az MCC-t érinti, hanem rengeteg területet, köztük utánpótlásképzést, tudományos dolgokat és „pénzmosó helyeket” is. Az elszámolóbiztosok és a Pénzügyminisztérium egyenként áttekintik a pénzügyi helyzetet, azt, mely vagyonelemek csökkenthetik a hiányt, mit érdemes megtartani, mit kell értékesíteni, illetve mire kell pénzt költeni, a döntésekről pedig akkor adnak tájékoztatást, amikor azok megszülettek.