Az erről szóló titkos szavazáson 140 igen és 6 nem szavazattal 0 tartózkodás mellett Baka Andrást választotta meg Magyarország köztársasági elnökének.
Baka András a megválasztása után letette a köztársasági elnöki esküjét és megtartotta a beiktatási beszédét. Augusztus 19-én lép hivatalba, addig a köztársasági elnöki feladatokat Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Baka András: Nem kerülhetjük el a szembenézést, értenünk kell, hogyan jutottunk idáigMint ismert, Baka András megválasztása előtt az előző köztársasági elnök, Sulyok Tamás alkotmánymódosítással történő elmozdítása nyitotta meg az utat. Bár Magyar Péter miniszterelnök először Polgár Juditot szerette volna az államfői székben látni, elsiette a jelölést, a világhírű sakkozó pedig elutasította a lehetőséget. Ezután jött három tárgyalás, amelyet Magyar Péter és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter Fülöp Botonddal, az elnöki kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéddel, Romsics Ignác történésszel, illetve Baka Andrással folytatott, ami után a Tisza parlamenti frakciója szombaton Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek.
„A jövőben is lesznek még hibák a kormányzásban, és elképzelhető, hogy nem elég egy egyszerű bocsánatkérés”Magyar Péter és Bujdosó Andrea Tisza-frakcióvezető ezután személyesen kérte fel Baka Andrást, aki el is fogadta a jelölést a tisztségre. A szükséges 140 ajánlást hétfőn nyújtották be a parlamentben. Kedden 14 órakor kezdődött a titkos szavazás, a 444 szerint valamikor 15 óra után ért véget. A portál szerint beiktatása után a Tisza-frakció tart egy fogadást, Baka András úgy fog kivonulni az ülésteremből, hogy újságírók ne kérdezhessék.
Baka Andráson kívül az államfői tisztségre más jelölt nem is volt, a Fidesz nem jelölt elnököt. Orbán Viktor pártjának a képviselői be sem mentek a parlamenti ülésre, a Telex úgy tudja, hogy a Tatán az 56-os emlékművet koszorúzzák meg.
Baka András sejtelmes választ adott a kérdésre, őt kérte-e fel Magyar Péter új államfőnekVidéki prókátor: Baka Andrásnál jobb államfőt most nem is találhattak volnaBaka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban summa cum laude diplomázott az ELTE ÁJK-n, 1978 és 1990 az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében tudományos munkatárs, aztán a főmunkatárs volt az alkotmányjogi osztályon. Kandidátusát 1988-ban védte meg, 1990–1991-ben rövid időn át párton kívüli MDF-es parlamenti képviselővé avanzsált, 1991 és 2007 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírájaként dolgozott. 2009 és 2011 között ő volt a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mígnem az Orbán-kormány elmozdította a posztjáról. Az emiatt indított pert Baka András 2016-ban nyerte meg másodfokon is: ekkor az EJEB kimondta, hogy Baka András tisztségének a megszüntetésével az Orbán-kormány EU-s jogot sértett.
„Az államfőjelöltség igazságtétel Baka András számára”A Fidesz szerint Baka András illegitim, a KDNP bosszútól félBaka András megválasztása előtt a parlament 137 igen és 0 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett kimondta, hogy a Mi Hazánk által jelölt Tóth Máté jelölése érvénytelen. Egy jelölés érvényességéhez a parlamenti képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges, Toroczkai László alakulatának csak 6 képviselője ül a 199 fős Országgyűlésben.
Még a jelölése előtt 2026. július 10-én Baka András adott egy interjút a Klubrádiónak, amelyben kijelentette, Sulyok Tamás elmozdítása nem hasonlítható az övéhez (mindkettő alkotmánymódosítással történt), Sulyok Tamás esetében ugyanis egy foglyul ejtett állam felszabadításáról van szó. Magyar Péter egyébként már hónapok óta követeli, hogy az olyan „Orbán-bábok”, mint Sulyok Tamás és több másik közjogi méltóság és állami vezető távozzon a hivatalából.
