„A jövőben is lesznek még hibák a kormányzásban, és elképzelhető, hogy nem elég egy egyszerű bocsánatkérés”

Hatalmas a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben, de a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült kutatása alapján a Tisza az utóbbi időben választói csoporttól függően 3-5 százalékot veszített, míg a Fidesz 1-3 százalékot erősödött. Hasonló eredményre jutott a Medián kutatása is. A köztársasági elnöki tisztségre való jelölés bonyodalmai kétségkívül megtorpanást jelenthettek a Tisza töretlen előrenyomulásában, de legalább ennyire fontos, hogy több mint száz nap eltelt a parlamenti választás óta – hangsúlyozta kérdésünkre Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány vezetője.

Magyarázatként hozzátette: nyilván mindenkinek megvan a maga elképzelése arról, hogy minek kellett volna már „mindenképpen megtörténnie” ennyi idő alatt, ami nem történt meg. Türelmetlenséget érezni a választók részéről, hogy nem elég gyors, nem elég lendületes a tempó, előfordulnak hibák. Közben a Fidesz – azzal, hogy Orbán Viktor hazatért a focivébéről –, ha nem is erőt, felületet kapott. Orbán valamennyire stabilizálta megcsappant létszámú táborát.

A Závecz előzőleg majdnem háromnegyedes támogatottságot mért a Tiszának. Az irreálisan magas népszerűségi mutatók most lassan kezdenek a helyükre kerülni, drámai mértékű átalakulásról szó sincs. Léteznek határai a népszerűségnek, tudni lehetett, hogy a Tisza támogatottsága sem fog a „csillagos égig” emelkedni. Nyilvánvaló, hogy a jövőben is lesznek még hibák a kormányzásban, és elképzelhető az is, hogy nem lesz elég egy egyszerű bocsánatkérés – utalt Horn Gábor arra, hogy Magyar Péter elnézést kért, amiért az ajánlásokat be sem várva nevezte meg államfőjelöltnek Polgár Juditot (aki végül nem vállalta a felkérést).

Bár a Publicus és a Medián felmérésében kimutatott változások nem jelentősek, a politikai elemző azt se gondolja, hogy véletlenek lennének. Különösképpen nem lehet véletlen az, hogy a Publicusnál májushoz képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik Magyar Pétert alkalmasnak tartják miniszterelnöknek. Horn Gábor szerint amúgy a kormányzás előrehaladtával ez a csökkenés is természetesnek nevezhető.

Ha bekövetkezne is ilyen – tett egy zárójelet –, akkor annak a legfőbb felelőse nem az idén tavasszal megválasztott Tisza, hanem a négy cikluson keresztül hatalmon lévő Orbán és a Fidesz lenne.

A választók elvárásaiban érzékelhető egyfajta maximalizmus – folytatta Horn Gábor. Az elmúlt tizenhat évben hozzászoktunk ahhoz, hogy nincs beleszólásunk semmibe. Most azt várjuk el az politikai elittől, hogy mindenbe engedjen beleszólást. Erre példa az össznépi „keressünk közösen köztársasági elnököt” elnevezésű játék, miközben az államfőt nem közvetlenül az emberek választják, hanem a parlamenti képviselők.

Magyar Péter kommunikációja erősíti az említett választói elvárásokat, hiszen ő maga kért ajánlásokat az államfői tisztségre. Horn Gábor szerint ezt a kérdést a helyére kell tenni: miután a Fidesz „kiszállt a buliból”, a Mi Hazánknak pedig csak hat képviselője van az Országgyűlésben, a több mint kétharmados többséggel rendelkező Tisza Párt felelőssége, milyen döntést hoz a köztársasági elnök személyéről. Annyi biztos, bárkit is választanak meg, sokkal jobb államfő lesz, mint amilyen Sulyok Tamás volt.

– fogalmazott Horn Gábor. Megjegyezte: más formában a kormányzat azért igyekszik kielégíteni ezt a választói elvárást. A miniszterek elképesztő energiákkal tárgyalnak szinte minden társadalmi csoport szakmai képviselőivel, civil szerveződéseivel. Soha nem volt még ennyi egyeztetés, fontos civil szervezetek vezetői kaptak komoly kormányzati pozíciókat akár a szociális, akár az oktatási, akár például az egészségügyi területen.

Egészen más a Tisza-kormány viszonya a civil szférához, mint amilyen a Fideszé volt. Annak az igénynek a kielégítése azonban, hogy a választók minden döntés során jelen legyenek, nem lehetséges egy képviseleti demokráciában – jelentette ki. A feladat és a felelősség alapvetően a parlamentre hárul.

Horn Gábor szerint sokan elégedetlenek lesznek még a kormány politikájával, legfőképpen azért, mert nem értik, „miért nincsenek még mindig rács mögött a fideszes nagyvadak”.

A kormány részéről kevés szó esik a világgazdasági helyzetről – hozta elő problémaként Horn Gábor. A magyar politika mindig is hajlamos volt a bezárkózásra, miközben tudjuk, hogy Magyarország gazdasága teljesen kiszolgáltatott a külvilágnak. Többet kellene beszélni arról, hogy a világ, ami körülvesz bennünket, milyen kockázatokat jelent, és többet kellene beszélni az európai uniós ügyekről is. Horn Gábor úgy ítéli meg, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt ebben a tekintetben nem eléggé progresszív. Holott éppen egy új Európa szerveződik, Magyarországnak elemi érdeke, hogy részt vegyen ennek a létrehozásában.