A Facebook-oldalán gratulált Baka Andrásnak az államfőjelöltséghez, viszont a hírek szerint ön is a kalapban volt a Tisza frakció számára. Meg tudja erősíteni, hogy jelölt-jelölt volt?
Mivel nem voltam jelen a frakcióülésen, erről nekem biztos információim nem lehetnek. A sajtóban megjelent hírek alapján úgy gondolom, hogy igen, nagy valószínűség szerint jelölt voltam.
A három lehetséges jelölt egyike?
Igen.
Amikor Magyar Péternél és Ruff Bálintnál járt – és erről a kormányfő kiposztolt egy fotót is – akkor felkérték, hogy legyen jelölt?
Hogy miről beszélgettünk, arról nem szeretnék nyilvánosan nyilatkozni.
Hogyhogy? Már vége az elnökjelölési folyamatnak.
Azért, mert az arról való döntés, hogy a beszélgetésünkből mi tartozik a nyilvánosságra, a meghívók, vagyis miniszterelnök úr és miniszter úr joga. Szerintem ez magától értetődik.
Mennyire szeretett volna köztársasági elnök lenni?
Természetesen tisztában voltam azzal, hogy felmerült a nevem, és így ez a nyilvánosságban is előkerült. Nagyon jól esett a rengeteg visszajelzés – főleg a közösségi médiában és a környezetemben –, amelyek szerint nagyon sokan alkalmasnak tartottak erre a tisztségre. Úgy voltam vele, ha ilyen felkérést kapok, akkor az, hogy egy ilyen fontos tisztség betöltőjeként tudom szolgálni a hazámat, olyan hatalmas megtiszteltetés és akkora lehetőség, amire nem lehet nemet mondani.
„Az államfőjelöltség igazságtétel Baka András számára”Egyébként kapott más felkérést, vagy körvonalazódik valamilyen lehetőség, amivel a Tisza-kormány munkáját segítené a jövőben?
Az nem titok, hogy beszélgettünk miniszterelnök úrral és Ruff Bálint miniszter úrral. Konkrét felkérést nem kaptam, de persze egyáltalán nem kizárt, hogy ez a jövőben változni fog.
Mit gondol összességében arról, ahogyan az egész „köztársasági elnöki saga” lezajlott? Polgár Judit esetét leszámítva mindent jól csinált a Tisza Párt?
Én úgy gondolom, hogy igen. Nem látom, hogy nagy hibákat követtek volna el, és nagyon örülök Baka András jelölésének. Megmondom őszintén, nekem kezdettől fogva ő volt az első számú jelöltem. Nála jobb államfőt most nem is találhattak volna.
Az a fajta társadalmi egyeztetés – ami gyakorlatilag a sejtelmes találkozókról készült Facebook-fotókban merült ki – ön szerint megfelelt annak, amit a kormány ígért az embereknek?
Szerintem nagyrészt megfelelt. Ma már a közösségi médiát olyan tömegek használják, annyira népszerű és elterjedt, hogy az ottani visszajelzésekből nagyon sok minden leszűrhető. Erre pont a Polgár Judit-féle fiaskó volt a legjobb példa. Ennyi idő alatt más vagy jobb módot, azt gondolom, nem nagyon lehetett volna kitalálni. Baka András jelölése óta a visszajelzések is egyértelműen azt igazolják, hogy ez sikeres, jó húzás volt, hiszen mind a közéleti szereplők – nyilván nem a Fidesz-közeliekre gondolok –, mind pedig a Tisza-tábor tagjai egyértelműen pozitívan fogadták a jelölést.
Radnai Márk: A társadalmi egyeztetés nem az, hogy két választás között néha megkérdezzük az emberek véleményét„A jövőben is lesznek még hibák a kormányzásban, és elképzelhető, hogy nem elég egy egyszerű bocsánatkérés”De hol dőlt el végül Baka András jelölése, ha nem füstös szobákban? A Tisza-frakció döntött róla, nem az emberek.
Az ő neve lehetséges jelöltként mindvégig közszájon forgott, és várható volt, hogy ha őt jelöli a frakció köztársasági elnöknek, a Tisza Párt bázisa pozitívan fogja fogadni. Ezt azután a miniszterelnök úrral lezajlott találkozása utáni pozitív visszajelzések és a jelölése utániak is megerősítették. Hogy ezt a társadalmi egyeztetést hogyan lehetett volna másképp, esetleg jobban csinálni ennyi idő alatt, megmondom őszintén, nem tudom, de jelen pillanatban még az az alkotmányos szabályozás, hogy az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt. Furcsa is, hogy az a Fidesz kritizálja most a Tiszát amiatt, hogy lényegében az ő többségük választ köztársasági elnököt, amely pártnak 16 éve volt arra, hogy a kétharmados többségével bevezesse a közvetlen államfő-választást, mégsem tette meg, ehelyett megválasztott köztársasági elnöknek egy pártalapítót és egy minisztert.
Ez viszont a Tiszának is felvethető, hiszen ők is csak későbbre ígérik. Pedig akár már most is beleírhatnák az Alaptörvénybe, hogy ősszel az emberek szavaznak.
Én racionális és ésszerű döntésnek látom, hogy nem így történt. Az államfőválasztás új szabályainak kialakítása alapos előkészítést és átgondolást igényel. Az új alkotmányban a közvetlen, nép általi választás kérdése aligha kerülhető majd meg, hiszen erre szemmel láthatólag erős társadalmi és szakmai igény is mutatkozik. Ugyanakkor ezt nem lehet egyik napról a másikra, ad hoc módon bevezetni. Románia példája is mutatja, hogy ennek a típusú választásnak komoly kockázatai lehetnek. Gondolni kell például arra, hogy pusztán a népszerűségük miatt ne kerülhessenek alkalmatlan celebek az államfői székbe, ahogy fontos a külföldi beavatkozás lehetőségének és következményeinek kezelése is. Ezért véleményem szerint át kell gondolni a választhatóság személyi feltételeit és meg kell teremteni annak a jogi kereteit is, hogy a választás eredményére meghatározó mértékű külföldi beavatkozás megtörténtét utólag vizsgálni lehessen, szükség esetén pedig a bíróságok dönthessenek a következményekről, mint ahogy Romániában történt. Ezért szerintem bölcs döntés volt, hogy most nem vezettek be néhány hét alatt elhamarkodottan egy teljesen új rendszert.
Baka András sejtelmes választ adott a kérdésre, őt kérte-e fel Magyar Péter új államfőnekAzzal egyetértett, hogy jó pár lehetséges jelölt – például Bárándy Péter – „óellenzékiként” lett lefitymálva a miniszterelnök által?
Az úgynevezett óellenzéknek szerintem is van bizonyos felelőssége abban, hogy 16 éven át részt vett a rendszer működésében, és ezzel segített a hatalomnak fenntartani a demokrácia látszatát. Ettől függetlenül ez nálam nem feltétlenül terjedne odáig, hogy emiatt az óellenzék pártjaihoz tartozókat automatikusan kizárjuk bizonyos tisztségekből. A miniszterelnök most más állásponton van, és ennek megfelelően jár el.
Csak hát kérdés, hogy Bárándy Péter miért kevésbé jó egy pozícióra, mint mondjuk Vitézy Dávid, vagy Ruszin-Szendi Romulusz miniszterként?
Szerintem ez nem szakmai, vagy emberi, hanem politikai kérdés, ezért a kérdése téves megközelítést tükröz. Egy pártnak joga van azt mondani, hogy nem jelöl olyan személyt fontos pozícióra, aki egy korábbi, más színezetű kormánynak a tagja volt. A Medgyessy-kormány sem jelölte ilyen tisztségekre az Antall-kormány tagjait.
Ahhoz mit szól, hogy épp Baka András beszélt arról 2011-ben, hogy az Alaptörvénybe írt átmeneti rendelkezésekkel nem lehet leváltani ciklus közben közjogi méltóságokat, hiszen pont az átnyúló mandátumuk a jogállam egyik biztosítéka. Sőt emiatt kúriai elnök-utódját is illegitimnek nevezte, ahogy most őt a Fidesz. Biztosan külön lehet választani az ő esetét Sulyok Tamásétól?
Ha szigorúan formáljogilag nézzük, akkor a két helyzet valóban hasonlít. A politikai különbség viszont óriási: akkor a demokráciából építettek autokráciát, most éppen fordítva, a jogállamot kell helyreállítani. Ezért tartom jó választásnak Baka Andrást, mert – a fideszes államfőkkel szemben - nem egy pártkatonáról van szó, hanem egy olyan személyről, aki hitelesen, alkotmányos rendeltetésének megfelelően töltheti be a köztársasági elnök szerepét. Szóval ő valódi fék és ellensúly lehet a végrehajtó hatalommal szemben, aminek annak megakadályozása a lényege, hogy a többség uralma a többség zsarnokságává váljék.
De ez olyan mintha azt mondanánk, hogy a cél szentesíti az eszközt. Legközelebb majd éppen más cél tűnik jónak, és akkor megint hajlítgatjuk az alkotmányt. Az alkotmányjog éppen arra szolgál, hogy ennek határt szabjon, nem?
Abszolút egyetértek, és az új alkotmányozás egyik legfontosabb célja éppen ez kell, hogy legyen. Azt szoktam mondani, hogy az Orbán-rendszer egy dolognak volt jó: tanulságnak, de annak valóban jó volt és nekünk most az a dolgunk, hogy levonjuk belőle a szükséges tanulságokat. A NER politikai filozófiája és alkotmányos berendezkedése arra épült, hogy a kétharmad lényegében korlátlanul gyakorolhatja a hatalmat, mert fetisizálták a választás útján létrejött többség hatalmát. Ennek megvalósítását pedig három fő eszköz szolgálta: az országggyűlési kormánytöbbség teljhatalma az alkotmányos fékek és ellensúlyok választása tekintetében, az alkotmány könnyű módosíthatósága és a rendkívüli jogrenddel való visszaélés lehetősége. A feladat tehát egyértelmű: ezeket a lehetőségeket meg kell szüntetni.
Megszavazták az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás búcsúzhat a köztársasági elnöki posztjátólItt a vége, Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény-módosítást, megszűnik a köztársasági elnöki mandátumaÉs akkor ön most jelenleg „csak” hivatásos ügyvéd?
Igen, kizárólag ügyvédként dolgozom.
Több ügyfele van, amióta felfedte magát?
Persze, többen keresnek. Úgyhogy szerencsére válogathatok a megbízások között.
Legfőbb ügyészként vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Vagyonédelmi Hivatal elnökeként el tudná magát képzelni?
Utóbbinak talán – ha jól emlékszem – a törvényi feltételek tekintetében sem felelnék meg. És a legfőbb ügyészi pozíció sem vonz különösebben.
Mi az a feladat, ami érdekelné, ha felkérnék rá?
Leginkább talán az új alkotmány kidolgozásában való részvétel.
Még augusztusban megválaszthatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és a többi vezetőjétA Tisza által tervezett másfél-két év elég erre?
Én ezt most nem tudom megbecsülni. Valószínűleg az a cél – és az tényleg jó is lenne –, ha a mostani parlamenti ciklus végére elkészülne és hatályba is léphetne már az új alkotmány. De hogy ez másfél, kettő, két és fél vagy három év lesz, az szerintem lényegében majdhogynem mindegy.
A Fidesz is túl gyorsan csinálta, nem?
Igen és én nem is sietnék vele, tényleg rendelkezésre áll három és fél év. Nem azt kell célul tűzni, hogy minél előbb elkészüljön, hanem azt, hogy az elkészült mű minél tökéletesebb legyen, és a társadalom minél jobban a magáénak tudja érezni. Aligha lesz megkerülhető, hogy az elkészült tervezetet a folyamat végén majd népszavazás szentesítse, ami már önmagában véve nagy különbség lesz az orbáni alkotmányozáshoz képest. És ahhoz, hogy az emberek el is fogadják, meg kell majd győzni róla őket, el kell tudni magyarázni nekik az alkotmány egyes rendelkezéseit, megoldásait, azok okát és célját, amihez szintén időre lesz szükség.
Ön kritizálta a képviselői cikluskorlátozást. Ezt például újragondolná még a Tisza helyében az alkotmányozás során?
Igen, és ebben a kérdésben hasonló az álláspontom Baka Andrással. Nyilván a Tisza kétharmados többsége miatt az ő álláspontjuk meghatározó lesz. Hogy hajlandók lesznek-e ezen változtatni vagy akár elengedni, azt nem tudom, de szerintem ezt mindenképpen érdemes lehet újragondolni, és most minden kérdést az asztalra lehet és kell is majd tenni.
Kivenné a képviselői mandátumkorlátozást az Alaptörvény-módosításból a TASZPontosan ilyen rendszerváltást képzelt el a kegyelmi ügy kirobbanása után és a Tisza választási győzelme előtt?
Ó, hát a kegyelmi botrány kirobbanásakor még álmodni sem mertem arról, hogy egy új politikai formáció elsöpri a NER-t és kétharmados többséget fog szerezni a következő választáson. Ami azóta történik, az nekem minden előzetes várakozásomat felülmúlja. Egy valódi csodaként élem meg.
A Tisza kormányzását is?
Alapvetően a választások óta meghozott intézkedések és történések jelentős részével egyetértek és támogatom őket. Baka András jelölése is hitelesíti a Tisza választási ígéreteit. Azzal, hogy nem pártkatonát, hanem egy szakmailag és emberileg hiteles embert jelöltek köztársasági elnöknek, egyértelműen önkorlátozó lépést tett a hatalom, mely alátámasztani látszik a jogállam és a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításával kapcsolatos ígéreteket.
A kegyelmi ügy egyébként ön szerint lezárult?
Úgy fogalmaznék: csodálkoznék azon, ha a kegyelmi üggyel kapcsolatban még bármilyen jelentős és lényeges új információt megtudnánk.
Pedig még csak most jön a vizsgálóbizottság.
Igen, és azt is tudom, hogy azt is feszegetik, adott esetben Orbán Viktor családtagjai részt vettek-e ebben. Én egyébként személy szerint nem vagyok ebben biztos. El tudom képzelni azt, hogy úgy történtek a dolgok, ahogy az érintettek nagyjából elmondták: Kónya Endre felesége megkereste Balog Zoltánt, ő pedig lényegében kijárta Novák Katalinnál a kegyelmet. De ha valamilyen módon mégis részt vettek benne Orbán Viktor családtagjai, nem hinném, hogy az érintettek ezt a vizsgálóbizottság előtt el fogják mondani, ha eddig sem tették.
Balog Zoltán magára vállalt mindent, megvédte Orbán Viktort és Lévai Anikót a kegyelmi ügybenIgazmondási kötelezettséget vezet be a kormánytöbbség.
Ez egy olyan előírás, amit viszonylag könnyű kijátszani, hiszen ha valaki azt mondja, hogy „nem tudom” vagy „nem emlékszem”, azzal nehéz mit kezdeni. Ezt büntetőügyekkel is foglalkozó ügyvédként mondom. Ráadásul az önvád tilalmának egy ilyen vizsgálóbizottság előtt is érvényesülnie kell. Egy jogállamban senki és semmilyen eljárásban nem kötelezhető arra, hogy saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja.
Az felvethető, hogy az összes eddigi elnöki kegyelem részleteit ki kelljen adni?
Ez egy jó és nehéz kérdés...
Nemrég a Népszava megpróbálta kikérni a Sándor-palotától, de személyiségi jogokra hivatkozva nem adták ki, pedig a kegyelmi ügy anyagával éppen két és fél hónapja megtették.
Szerintem érdemes lenne megfontolni, és pozitív döntés esetén természetesen meg kellene teremteni a megfelelő jogszabályi hátteret. A kegyelmi döntés jelenleg az elnök diszkrecionális jogköre, vagyis nem köteles megindokolni és számot adni róla. Ettől függetlenül, az átláthatóság és a számonkérhetőség érdekében nem tartanám károsnak, ha bizonyos mértékű nyilvánosságot kapnának ezek a döntések. Egy-egy kegyelmi döntés természetesen felkorbácsolhatja a társadalmi indulatokat, de ha az indokolás is nyilvános, és abból kellőképpen kitűnnek a döntést alátámasztó méltányolandó okok, ez elkerülhető. Ilyen ok lehet például az elítélt súlyos betegsége, kiskorú gyermekek érdeke vagy az elkövetés sajátos körülményei. A személyiségi jogokat pedig anonimizálással kell védeni, hogy az érintett ne legyen beazonosítható. Én ezt ebben a formában elképzelhetőnek tartanám.
Titkolja Forsthoffer Ágnes hivatala, hogy a korábbi államfők milyen bűncselekmények elkövetőinek kegyelmeztek meg