„Ha úgy érzékeljük, hogy olyan döntések születnek, amelyek a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) jelenlegi helyzetét inkább csak konzerválják, akkor oda már nem elég a nyílt levél, hanem akkor élesebben, sarkosabban és radikálisabban kell felhívni erre a figyelmet. De főként: változást kell elérni és ez azért fontos, mert irgalmatlanul kevés idő van, hiszen elkezdődik a tanév. Pillanatokon belül kell lényeges kérdésekben dönteni” – világította meg a jelenlegi helyzetet lapunknak Forgács Péter, a Freeszfe Egyesület elnöke.
A rendező hangsúlyozta, a két hete nyilvánosságra hozott nyílt levélen kívül – amelyben az egyesület mellett a Filmreform arra kérte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztert, valamint Katz Sándor felsőoktatási államtitkárt, hogy hagyják figyelmen kívül a szenátus javaslatait, amikor az egyetemet jelenleg fenntartó alapítvány új kuratóriumi tagjairól döntenek – már korábban is keresték az együttműködés lehetőségeit az új kormánnyal. Pontosabban nemcsak ők: az egykori autonóm SZFE-nek és a mostani SZFE-nek azon tanári köre, amely egy autonóm intézményben hisz, az SZFE Hallgatói Önkormányzatának vezetése, a Budapesti Színészképző képviselői is – Forgács szerint valójában mindenki, aki a demokratikus keretek között működő intézményben érdekelt.
A nyílt levél aláírói nem az egyes jelöltek – M. Tóth Éva, Sándor János, Dániel Gábor, Szabó Attila, Can Togay – alkalmasságát, hanem a szenátus legitimitását vitatják. Az elnök tapasztalata szerint „normális párbeszéd” zajlik, egyelőre ismertetik a helyzetképet az illetékes minisztériumokkal és megvitatják a lehetséges jövőt.
Nyílt levélben kérik Lannert Juditot, hogy ne fogadja el az SZFE szenátusának ajánlásait az egyetem vezetői pozícióinak betöltéséreA nyílt levélre közleményben reagált az SZFE vezetése is, amely kitart azon álláspontja mellett, miszerint a kritikának helye van, „de nem fogadhatja el bizonyítatlan állítások tényként történő közlését, az intézmény testületeinek félrevezető és alaptalan kritikáját vagy azt, hogy egy szűk érdekkör saját álláspontját az egyetemi közösség egészének véleményeként jelenítse meg” – fogalmaztak. Ugyanakkor hozzátették, amennyiben valóban felmerül szabálysértés gyanúja, azt kivizsgálják. A kuratóriumi tagságra érkezett pályázatokkal pedig véleményük szerint szabályszerűen jártak el, hozzátéve, az Államtitkársággal előre egyeztettek, hogy felvethet-e legitimációs problémát a jelenlegi szenátus részvétele az új kuratórium kiválasztásának folyamatában. „Az Egyetem vezetése a legutolsó rektori fórum alkalmával egyértelmű iránymutatást kapott arra vonatkozóan, hogy ennek kapcsán nem merülhet fel legitimációs kérdés, így tehát az SZFE Szenátusa a számára meghatározott hatáskörben, a minisztériumi menetrendnek megfelelően, szabályosan járt el” – írták.
A szenátus legitimitásának kérdése alapvetően a vita egyik fő konfliktusa, hiszen az SZFE autonómiájáért küzdők eleve megkérdőjelezik azt. Forgács lapunk kérdésére felidézte:
„az egyetem jelenlegi vezetésének, tehát a szenátusnak, a rektornak, a rektorhelyetesnek, az intézményvezetőknek, vagyis körülbelül ennek a vezetői körnek a megszületése, bár nem vagyok jogász, de véleményem szerint egy jogilag nagyon erősen megkérdőjelezhető helyzetben történt.”
„A modellváltáskor felmondott a teljes vezetés, a szenátus, utóbbi nem is volt kilenc hónapig egyáltalán. Tulajdonképpen egy jogi fekete lyukban, a senki földjén, de legalábbis egy elég furcsa helyzetben választott az akkori fenntartó, az akkori kuratórium vezetőket, köteleződött el osztályindítások mellett és cserélte le az egyetem tanári állományának jelentős részét. Ez egy felülről érkezett, fenntartó részéről meghozott döntés volt és nem a szenátus határozott róla – amely elviekben az egyetem önkormányzata. Tehát egy ilyen rendszerben alakult ki az új vezetés, és hónappal később, már ezekből az új emberekből állt fel egy szenátus, amely visszamenőleg legitimálta önmagát” – mondta Forgács. Az elnök hozzátette, ugyan azóta volt szenátusi választás, de az egyetem működése ettől még továbbra is nyugtalanító maradt.
Az autonómiáért küzdők szerint épp ezért radikális válaszra lenne szükség, amelynek egyik lépése a jelenlegi vezetők mandátumának azonnali megszüntetése.
Forgács hangsúlyozza, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek megszűnne a munkaviszonya az intézményben. „Erre a KEKVÁK-nak adott egy évre – amíg ennek az átmenetnek le kéne zajlania – lenne szükség tulajdonképpen egy olyan ideiglenes vezetőségre, amely az egyetem működési kereteit az európai egyetemi hagyományoknak megfelelő autonóm rendszerbe tereli” – utalt Forgács arra a kormány által elfogadott szabályozásra, amely szerint az egyetemeket fenntartó KEKVÁK megszüntetésének 2027. augusztus 1-ig le kell zárulnia.
Kérdésünkre Forgács elárulta, bár biztató a minisztériumokkal folytatott párbeszéd, elkötelezettek az SZFE autonómiájáért folytatott küzdelemben, ezért most is rendelkeznek B tervvel arra az esetre, ha esetleg az állam mégis elfogadja a szenátus jelöltjeit. Hangsúlyozta, a kuratórium ugyanis egy nagyon fontos eszköz abban, hogy az SZFE átalakuljon egy demokratikusan működő, szakmailag hiteles, autonóm intézménnyé, ezért is figyelik nagyon, milyen nevek merülnek fel végül. Véleménye szerint ugyanakkor bizonyos kormányzati lépések mögött nem feltétlenül rossz szándék lapul, hanem egyszerűen időre van szükség a helyzet átlátására.
A FreeSzfe Egyesület 2021 januárjában alakult meg hivatalosan, a modellváltást elutasító hallgatók és oktatók által, már az egyetemfoglalást követően. 2026. január óta saját épületben működik FREEDOM néven, Budapesten, a XIII. kerületi Szabolcs utcában. Az elnököt arról is kérdeztük, abban az esetben, ha a Színház- és Filmművészeti Egyetem az egyesület szemében is autonóm intézményként működne a jövőben, visszaolvadna-e a FreeSzfe az intézménybe. Forgács elmondta, azt még nem tudják, melyik forgatókönyv lesz számukra a legideálisabb,
az SZFE sorsában ez sokadik kérdés, de azt kiemelte, a FREEDOM névvel is már eleve a hely önálló mivoltát szerették volna hangsúlyozni. Az egyesület szerint akárhogy is alakul az SZFE sorsa, akár ha egy autonóm, demokratizált intézmény is lesz a jövőben, akkor annak az intézménynek a FREEDOM ideális kiegészítője lehet.
„Az SZFE relatíve mindig kislétszámú, zárt, befelé forduló művészegyetem, műhelymunkával, kis zárt csoportokkal. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy egy XXI. századi európai egyetemnek egyszerre kell emellett a befelé fordulás mellett kifelé is nyitnia: vagyis legyen egy olyan része, amely egy széles társadalmi réteg, sokféle korosztály számára is nyitva áll. Amely kínál olyan képzéseket, ahol nem a kredit, nem a diploma, nem az egyetemi rang, vagy az akadémiai környezet a fontos, hanem mondjuk olyan színházi, filmes szakképzések, amelyek felnőttképzési kategóriában meg is valósíthatók. Emellett számolunk társadalmi tudatosság, felelősségvállalás, közéleti kérdésekről folyó érzékeny beszélgetésekkel, vitákkal, filmklubokkal, előadásokkal. Mindez sok-sok olyan dolog, amely véleményünk szerint képes lenne borzasztóan gazdagítani egy ilyan oktatási intézményt. Ez az egyetemi diákságé, nekik alanyi jogon járhatna” – mondta Forgács, hozzátéve, hogy a jelenleg is zajló átalakulásban a diákság jogvédelme, biztonsága az elsőrendű. Az egyesület részéről mindent el is követnek, hogy ők a legkevesebbet érzékeljenek ebből. Kérdésünkre az elnök megerősítette, a FREEDOM és az SZFE diákjai jelenleg is túllépnek ezen, jó munkakapcsolatot ápolnak, amely Forgács véleménye szerint az egész helyzetre nézve tanulságos lehet mindenkinek:
„Mindig sokatmondó, hogy a diákok hogyan viselkednek, hogyan működnek. A választások után egyre több beszélgetés, fórum alakult, ahol evidens, hogy SZFE-s és nem SZFE-s hallgatók beszélgetnek a mindannyiukat érintő helyzetről.”
