gyermekvédelem;javítóintézet;Szőlő utca;Szociális és Családügyi Minisztérium;

A Tisza-kormánynak kell most választ találni arra, milyen fejlesztésekre van szükség

Az 59 egykori Szőlő utcai fiatal közül már csak 19-en vannak javítóban

A tervezés fázisában van a javítóintézetek működtetésének reformja, ennek első lépése, hogy a büntetés-végrehajtástól visszakerülnek a gyermekvédelembe – írta lapunknak a szociális minisztérium. A Szőlő utcából kiköltöztetett 59 fiatal közül 33-an már szabadlábon vannak vagy bűnügyi felügyeletbe kerültek.

Nincs még pontos terv a javítóintézetben élő gyerekek, fiatalok neveléséről, integrálásáról: „Végig kellett gondolni, hogy mik a nevelt gyerekek és fiatalok szükségletei és érdekei, valamint az értük felelős felnőttek szempontjai hogyan hozhatók közös nevezőre, és ehhez milyen konkrét lépéseket kell tenni.” Többek között ezt válaszolta lapunk megkeresésére a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZGYF). Elsősorban arra kérdeztünk rá, hogy a kormány bejelentése szerint a javítóintézetek ősszel ugyan a büntetés-végrehajtástól visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe, de azon kívül, hogy újra az SZGYF lesz a fenntartó és működtető, milyen változások várhatóak a Fidesz-kormány gyakorlatához képest.

A tárca tájékoztatása szerint a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe való visszaintegrálása a fejlesztési folyamat első lépése, a budapesti javítóintézet bezárásával a korábbi öt helyett négy helyszínen történik a javítóintézeti nevelés. Ez a helyzet nem egy átgondolt szakmai döntés eredményeként alakult így, hanem a Szőlő utcai botrányra adott politikai válaszként.

A Tisza-kormánynak kell most választ találni arra, milyen fejlesztésekre van szükség, milyen támogatásokat kell biztosítani a meglévő és jövőbeni munkatársaknak, és miként lehet a javítóintézetek szakmai munkáját megerősíteni. 

Mint írták, ezeknek az aktuális igényekhez is igazodniuk kell, hiszen a neveltek között egyre több áll pszichiátriai kezelés alatt, szerhasználati tapasztalataik vannak, és megemelkedett a szökések száma is. Annak érdekében, hogy mindezek megvalósíthatók legyenek, a javítóintézetekkel együtt pluszforrás is érkezik – írta a minisztérium. A válasz arra is kitért, hogy

az elmúlt időszak botrányai, az átszervezés, a büntetés-végrehajtás alá rendelés csökkentette a gyerekek biztonságérzetét, ennek tüneteit és jeleit azoknak a felelős felnőtteknek kell jól értelmezni és kezelni, akik ott vannak velük. 

A javítóintézetekben élő gyerekekkel kapcsolatban nem az SZCSM az adatkezelő, hanem a Belügyminisztérium. Az ahhoz tartozó Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2025. december 10-én vette át a Budapesti Javítóintézetet, ahol akkor 59 letartóztatott fiatalkorút tartottak fogva. A fiatalok átszállítása több ütemben történt, az utolsó dátuma 2026. január 20. volt. Az átszállítások szempontjai között szerepelt a hozzátartozók lakóhelyének földrajzi elhelyezkedése, közelsége. Kapcsolattartási joga senkinek sem sérült, ennek kapcsán panasz, bejelentés a büntetés-végrehajtás szervezetéhez nem érkezett. 

Az 59 főből jelenleg 19-en vannak javítóintézetben, 7-en büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodnak, míg további 33 fő a javítóintézetből elbocsátva, szabadlábon van, vagy bűnügyi felügyeletbe került.

Mint ismert, a Szőlő utcai botrány hatására Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül megszüntette az intézmény működését. Ezt megelőzően, 2025 decemberében pedig kormányrendelet született arról, hogy a javítóintézetek irányítása és a fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a BVOP-hez kerül. Idén ősztől viszont újra visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe, ezt válaszolta korábban a HVG kérdésére a BVOP. A terv végrehajtásának pontos idejére a minisztérium lapunknak most nem tért ki.

Szeptembertől 160-nal kevesebb intézményben oktatják a honvédelem tantárgyat, mint az előző tanévben – derült ki a Honvédelmi Minisztérium lapunknak küldött tájékoztatásából. A diákoknak pedig reggelente továbbra is le kell majd adniuk a telefonjaikat.