Hegedűs Zsolt hivatalba lépése óta hét intézmény éléről állítottak fel főigazgatót, többségüket indoklás nélkül. Ez így rendben van?
Az egyes vezetőváltásokat eltérő mértékben indokolták. Volt, aki nyugdíjba vonult, volt olyan eset, amelyben részletesen meghatározták, miért nem találták megfelelőnek a vezető munkáját, és volt olyan is, amelynél a döntés háttere nyilvánosan nem ismert. Ahol nem ismerjük az indokokat, ott azt sem lehet megítélni, hogy szakmai számonkérés vagy valami más történt.
A Magyar Kórházszövetség kért magyarázatot a minisztertől vagy az Országos Kórházi Főigazgatóságtól az indoklás nélkül maradt esetekben? Ilyen volt például az Uzsoki vezetőjének a leváltása, aki egyébként a szövetség alelnökeként is szolgált.
A fenntartónak és a kormányzatnak joga és felelőssége eldönteni, hogy milyen személyi döntéseket hoz a kórházak vezetésével kapcsolatban. A fenntartói döntéseket tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor fontos, hogy a döntések érintettjei megfelelő tájékoztatást kapjanak, és a szakma is megismerhesse, milyen szempontok vezettek a váltáshoz, illetve az milyen hosszú távú szakmai és működési célokat szolgál. Az pedig elsődleges szempont, hogy a személyi változások ne veszélyeztessék a betegbiztonságot, és ne okozzanak problémát az ellátásban.
A mostani vezetőváltások okoznak betegbiztonsági problémát az érintett intézményekben?
Nagyon frissek az elmúlt napok történései, ezért ezt még nehéz lenne megítélni. Bízunk abban, hogy nem lesz ilyen következményük. Egy vezetőváltás azonban mindig átmeneti bizonytalanságot teremthet. Rendkívül fontos, hogy az intézmény működése az átmenet idején is kiszámítható és stabil maradjon.
Szedlák Miklóst, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház főigazgatóját egy beteg halálával végződő eset kapcsán mentették fel. Nem azt kellett volna előbb feltárni, milyen rendszerhibák vezettek a történtekhez? Hogyan értékeli azt a döntést?
Az esetről csak korlátozott információ áll rendelkezésünkre. Ez alapján nincs lehetőségem a történteket feldolgozni és szakmailag megítélni. Abból indulok ki, hogy amikor meghozták a döntést, annak volt kellő indoka.
Mi a különbség egy átgondolt vezetőváltás és egy intézmény „lefejezése” között? Ön melyiket látja most?
Erre akkor tudnék egyértelmű választ adni, ha ismerném az egyes vezetőváltások indokait és körülményeit. Ezek azonban nem minden esetben ismertek. Aki vezetői megbízást vállal, annak tudnia kell, hogy ez határozott idejű feladat. A jelenlegi vezetőknek is voltak elődeik, és nagy valószínűséggel lesznek utódaik is. A szövetség ugyanakkor éppen azért tartja fontosnak az indoklást, mert abból az érintett, a szakma és a nyilvánosság is megtudhatná, milyen szakmai vagy működési okok vezettek a döntéshez.
Az ilyen esetek nem szeghetik kedvét a jó szakembereknek, hogy kórházvezetői pályázaton induljanak?
A kórházigazgatói munka komoly szakmai és vezetői felelősség, ezért fontos, hogy a szakemberek kiszámítható intézményi környezetben végezhessék a munkájukat. Arról ugyanakkor nincs információnk, hogy a vezetői pályázatokra valaha is ne lettek volna jelentkezők. Nem tapasztaltunk olyan általános tendenciát, amely alapján azt lehetne mondani, hogy a vezetői megbízások változása miatt megszűnt volna az érdeklődés a kórházvezetői pályázatok iránt.
Botrány az Országos Onkológiai Intézetnél, a kórház vezetése vizsgálat elrendelését kéri az egészségügyi minisztertőlSvéd Tamás: Jelen pillanatban még nemes verseny zajlik aközött, hogy a fejünkre omlik-e a rendszer, vagy meg tudjuk állítani az összedőlésétHetet már elküldtek – a legtöbb esetben nem derült ki, miért
Hét kórházigazgató távozott néhány hónap alatt az állami intézményrendszerből, miközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az új kormány első száz napját értékelve éppen az intézményvezető-cserék felgyorsítását sürgette. A köztestület szerint több olyan kórházigazgató is a helyén maradt, akikkel nem lehet felépíteni az új rendszert. A már megtörtént vezetőváltások többségénél ugyanakkor a fenntartó, illetve az egészségügyi kormányzat nem közölt részletes szakmai indoklást.
Az átláthatóság a Tisza egészségügyi programjának is egyik hangsúlyos vállalása volt. Július végén a parlamentben az új egészségpolitika alapelvei között az őszinteséget, a transzparenciát és a szakmaiságot nevezték meg, és arról beszéltek, hogy visszaadják az intézmények vezetőinek és szakembereinek a felelős önállóságot.
A személycserék június közepén az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a menesztésével kezdődtek. Posztját, feladatait ideiglenesen Constantinovits Miklós vette át. A kórházi vezetőké július 1-jén Gondos Miklós, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatójának leváltásával indult, a döntéshez nem társult konkrét nyilvános szakmai indoklás. Ugyanezen a napon jelentették be Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház vezetőjének távozását; az ő esetében volt indok, a nyugdíjazás. Július közepén Révai Róbert, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója távozott, nyilvános indoklás nélkül.
Augusztus 1-jén Gasztonyi Beátát, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház főigazgatóját mentették fel. Saját közlése szerint telefonon értesítették arról, hogy kinevezését indoklás nélkül visszavonják. Augusztus 26-án Szedlák Miklós Györgynek, a hatvani Albert Schweitzer Kórház főigazgatójának kellett távoznia. Ebben az esetben a kormányzat egy beteg halálával indokolta a döntést.
Augusztus 27-én Ficzere Andreát mentették fel a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatói posztjáról. Ficzere később az Indexnek azt mondta, amikor megkérdezte, miért kell távoznia, azt a választ kapta, hogy a döntést nem kell megindokolni. Hegedűs Zsolt két nappal később a nepotizmus és a nepotizmus látszatát keltő gyakorlatok megszüntetésével magyarázta a döntést.
Augusztus 28-án Wikonkál Norbert Miklóst, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház főigazgatóját mentették fel. Utódjának Duray Gábor Zoltánt, a kórház Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosát nevezték ki. A miniszter a felmentés konkrét okát nem közölte; azt viszont ismertette, hogy az új főigazgatótól a betegellátás erősítését, az intézményi fejlesztések felgyorsítását, a kórház korszerűsítését és a honvéd-egészségügyi képességek fejlesztését várja.
