A 2027-re ígért 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás csaknem felét a szakdolgozók béremelésére és egy új bérrendszer kialakítására fordítaná a kormány. A jelenlegi szabályozás következtében azonban szinte minden intézményben más bérstruktúra alakult ki, ezért közel százezer dolgozó besorolását kellett egyenként átvizsgálni. Közben a kórházakból nemcsak bérpanaszok érkeznek: van, ahol a műszakok kiállítása, máshol a tiszta ágynemű biztosítása okozott gondot – derült ki Siófokon, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) XIII. országos tudományos kongresszusának első napján. A rendezvényen Hegedűs Zsolt miniszter nem vett részt, a miniszter-helyettes Svéd Tamás államtitkár levelet küldött a szakdolgozói fórum hallgatóságának.
A politikus üzenetét Papp-Szekeres Anita országos főápoló olvasta fel a rendezvényen. Svéd Tamás levelében jelezte, hogy a tárcánál dolgoznak a korábban megígért szakdolgozói béremelésen és a bérezés rendszerének átalakításán. A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás „jelentős részét”, a tervek szerint közel a felét fordítanák erre. Terveik szerint a jelenlegi sávos bérrendszert ismét úgynevezett cellás bértábla válthatná fel. Ez a változás a szakdolgozók számára leginkább azt jelentheti, hogy míg a sávos rendszer viszonylag nagy mozgásteret ad az intézményeknek a fizetések megállapításakor, a cellás bértábla egyértelműbben kötné össze a keresetet a dolgozó végzettségével, szakképzettségével és az egészségügyben eltöltött éveinek számával.
Így elvileg előre kiszámíthatóbbá válna, hogy a megszerzett tapasztalat mikor és milyen mértékben jelenik meg a fizetésben.
Ahány intézmény, annyi bérstruktúra
Papp-Szekeres Anita szerint a 2024-ben bevezetett sávos bértábla túl nagyra nyitotta az intézmények besorolási lehetőségeit, ezért mára szinte ahány kórház, annyiféle bérstruktúra működik. Az intézmények eltérő szempontok alapján sorolták be dolgozóikat, ami jelentős bérkülönbségekhez és aránytalanságokhoz vezethetett. Az új rendszer előkészítése ezért a vártnál jóval összetettebb feladat lett. A minisztérium intézményektől, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől is kért adatokat, és közel százezer szakdolgozó helyzetét kellett egyenként megvizsgálni.
Az országos főápoló jelezte: az új bértábla valószínűleg elsőre sem old meg minden problémát. A tervezetet szeptemberben a kamarával és más szakmai szervezetekkel is átbeszélik. A 2027-re tervezett további módosításokban már külön is megjelenhetne a teljesítmény elismerése, valamint pontosabban meghatározhatnák a vezetői, mentori és oktatói pótlékokat. Egyelőre azonban sem az új bértábla részleteiről, sem az egyes dolgozókra jutó emelés összegéről nem hangzott el egyéb információ.
Több ápolásra lenne szükség, de nem lett több szakdolgozó
Szondi Zita, az OKFŐ főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a kórházakban folyamatosan nő az ápolási igény. Ennek egyik oka, hogy az ellátottak egyre idősebbek, és sokan egyszerre több krónikus betegséggel kerülnek kórházba. Ezzel azonban nem tartott lépést a szakdolgozói létszám növekedése. Ez a beteg számára azt jelentheti, hogy az ápolóknak egy műszakban több, ráadásul súlyosabb állapotú emberről kell gondoskodniuk.
Kevesebb idő jut az egyes betegekre, miközben az idős vagy mozgásképtelen emberek ápolása – például a forgatásuk, mobilizálásuk, etetésük vagy állapotuk folyamatos megfigyelése – kifejezetten sok munkát igényel.
Balogh Zoltán, a MESZK elnöke ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a szakdolgozók egyre kevesebb időt tudnak közvetlenül a betegek mellett tölteni. Emlékeztetett arra, hogy a kamara májusban helyzetjelentést és javaslatcsomagot adott át Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek az ellátórendszer és a benne dolgozók állapotáról. Balogh Zoltán azt kérte, hogy „a szakdolgozói kamarát és a szakmai szervezeteket már az egészségügyi intézkedések és előterjesztések első, még alakítható változatának elkészítésébe vonják be.”
Nyolc ápoló érkezett segítségül a keszthelyi kórházba
A kongresszuson az is kiderült, hogy a nyáron a keszthelyi kórházban átmenetileg külső segítségre volt szükség a betegellátás fenntartásához. A nyári betegforgalom növekedése és a szabadságok miatt a kórház ápolási vezetése attól tartott, hogy nem tudják kiállítani a szükséges műszakokat. A problémát Szondi Zita szerint úgy oldották meg, hogy felvették a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztérium engedélyével, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ ápolásvezetésével. A keszthelyi kórházban végül nyolc ápoló érkezett segítségül Keszthelyre, így sikerült biztosítani a műszakokat.
A beavatkozás biztosította a keszthelyi ellátás folyamatosságát, egyúttal azonban azt is megmutatta, hogy egy-egy intézményben már a szabadságolási időszak és az átmenetileg megnövekedő betegforgalom is veszélyeztetheti a műszakok megszervezését.
A tiszta ágynemű sem mindenhol volt magától értetődő
A nyáron több kórházból jelezték azt is, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tiszta lepedő és ágynemű. Papp-Szekeres Anita szerint a problémáról egyeztettek a mosodai szolgáltatóval és az OKFŐ-vel, de a tartós megoldáshoz a közbeszerzéseket és a keretszerződéseket is át kell tekinteni.
Az országos főápoló azt mondta, jó úton haladnak a hiányosságok megszüntetése felé, ám arról nem közölt részleteket, hány intézményt érintett a probléma, illetve mikorra állhat helyre mindenhol a megfelelő textíliaellátás.
Több mint 1500 panasz érkezett a digitális rendszerre
A szakdolgozók munkáját az Ápolástámogató Rendszer, az ATR működési hibái is nehezítik. Ezen a digitális felületen dokumentálják az ápolással kapcsolatos adatokat, ám a dolgozók tapasztalatai szerint használata sok esetben nehézkes és időigényes. A minisztérium online felmérésére 1554 visszajelzés érkezett. Ezek alapján nem egyetlen hibáról van szó, ezért a rendszer átfogó felülvizsgálatára van szükség. A következő lépésben informatikai szakemberek kórházakban, a betegágy mellett dolgozó ápolókkal együtt vizsgálják meg, hol akad el vagy válik feleslegesen bonyolulttá az adminisztráció. A cél az, hogy kevesebb szabad szöveget kelljen beírni, és a rendszer valóban segítse, ne pedig lassítsa a munkát. Ennek közvetlen tétje is van:
minél több időt tölt egy ápoló adminisztrációval, annál kevesebb ideje marad a betegekre.
Új feladatokat is kaphatnának az ápolók
Kiderült, hogy a kormány a szakdolgozók önálló hatásköreinek felülvizsgálatát és bővítését is tervezi. Ennek részeként napirenden van, hogy a magasabb képzettségű ápolók bizonyos, pontosan meghatározott esetekben több feladatot végezhessenek önállóan. A javaslatok között egyes gyógyszerfelírási jogosultságok és a közösségi, emelt kompetenciájú ápolók hatáskörének rendezése is szerepel. Ezek egyelőre tervek: a javaslatot továbbították az alapellátásért felelős államtitkárságnak, de a megvalósításhoz jogszabály-módosítás is szükséges.
Készülhet a Tisza-kormány, a fogorvosoké lehet az első szakmai tiltakozó demonstráció Magyar Péter kabinetjének a történetébenHiába lett népszerűbb az orvosi pálya, a most felvett hallgatók csak a következő évtizedben enyhíthetik az orvoshiányt