Ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A minisztérium számára a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. egyes vállalati kötvényvásárlásai szúrtak szemet – erről a miniszter beszélt egy Facebook-videóban. Elmondása szerint az MFB két körben jegyzett le Waberer’s Nyrt. kötvényeket: először 2022-ben 111 millió euró, majd 2026-ban újabb 100 millió euró értékben, összesen 77 milliárd forint értékben.
A miniszter szavaiból kiderül, hogy nemcsak 2022-ben jelent meg a kamionos cégben Tiborcz István BDPST Groupja. A névadó Wáberer György milliárdos 2023-ban teljesen kivonult a nevét viselő cég tulajdonosi köréből, így a második kötvényjegyzési körben a logisztikai céget már a miniszterelnök veje ellenőrizte. Kapitány István szavaiból kiderül, hogy a 2026-os kötvényvásárlás során az MFB a saját forrásköltsége alatt vásárolta meg a cég kötvényeit. Vagyis olcsóbban adott hitelt az MFB a Waberer’s Nyrt.-nek, mint amennyiért ehhez a pénzhez hozzájutott – így az ügylet eleve veszteségre volt ítélve az állam számára.
A veszteséget a költségvetés térítette meg a MFB-nek, az adófizetőket ért kár a miniszter becslése szerint tíz milliárd forint volt.
Amennyiben megáll a gazdasági miniszter állítása, akkor a rendőrség nem tehet mást, mint nyomozást indít hűtlen kezelés miatt – egyelőre az MFB vezetői ellen. Ebben az eljárásban azt vizsgálhatják, hogy miért döntött az MFB akkori vezetése a veszteséges ügylet mellett, illetve hogy a döntésben szerepet játszott-e Tiborcz István személye, esetleg nehezedett-e törvénytelen politikai nyomás a döntéshozókra a kormány tagjai részéről.
Kapitány István szerint
a rendőrségi vizsgálatnak azt kell tisztáznia, hogy jogszerű volt-e a kötvényvásárlás és, hogy ténylegesen mekkora kár érte a magyar államot.
A veszteséges bankhitelek folyósítása nem állt távol az Orbán-kormánytól az elmúlt években, ha baráti cégeket vagy esetleg baráti államokat kellett finanszírozni. A legkirívóbb eset, amikor a szintén állami tulajdonú Eximbank 2024-ben a kormány döntése alapján 1 milliárd eurós (360 milliárd forintos), 15 éves hitelt nyújtott Észak-Macedóniának. Az évi 3,25 százalékos kamat alacsonyabb volt annál, mint amilyen kamat mellett a magyar állam a devizához hozzá tudott jutni a pénzpiacokon. Vagyis ezen ügylet során is a magyar állam által felvett hitelt olcsóbban adták tovább Orbánék a politikai szövetségesüknek.
Az észak-macedón ügyben a Kapitány István vezette minisztérium már júliusban feljelentést tett, mivel akkori számításaik szerint a kamatveszteség finanszírozása a magyar adófizetőknek 90 milliárd forintjába kerül a teljes futamidő alatt.
Nyomozás zajlik az Eximbank ellen Kapitány István szerint feljelentéseik után nem fognak unatkozni az NVVH-nál