Magyarországon mintegy 31 ezer melegkonyhás vendéglátóhely működik a gyorséttermektől az éttermeken át a büfékig, a catering és a közétkeztetés nélkül. 2019-ig nőtt a nyitások száma, azóta viszont egyre több egység zár be, a 10–20 százalékos forgalom-visszaesés sem ritka – mondta Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója azon a beszélgetésen, amelyet „Ha eltűnnek az éttermek, az a vendéglátás válsága vagy a társadalomé?” címmel hirdettek meg.
Herczeg szerint az elmúlt 12 évben minden évben voltak problémák, de 2019 óta, a Covid és az ukrajnai válság után már lényegesen rosszabb számokat lehetett látni.
Vidéken fogy el a vendég
A kialakult helyzetben nagy szerepe van a főváros és a vidék közötti különbségnek is: a Dining Guide által kiemelt 100 étteremből 63 budapesti, 37 vidéki. Herczeg nemzetközi példaként említette, hogy Olaszország mintegy 430 Michelin-csillagos éttermének csak körülbelül 20 százaléka található nagyvárosokban, Németországban pedig ez az arány nagyjából 30 százalék.
Budapestet a magasabb jövedelmű és többet költő külföldi vendégek is segítik, de Herczeg szerint veszélyes, ha egy étteremnek két-három nagy nemzetközi eseményből kell megmentenie az évét. A vendéglátás bázisát szerinte a magyar középosztálynak kellene adnia.
Magyarországon nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, az átlagjövedelem pedig félrevezető lehet, mert a magas keresetűek felhúzzák az átlagot
– mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus. Szerinte inkább az elkölthető jövedelmek nagyságát kellene vizsgálni. A közgazdász szerint a magyar társadalom mintegy kétharmada nem éri el az európai középosztály szintjét.
Pogátsa szerint a Covid utáni inflációban az élelmiszerárak 45 százalékkal emelkedtek, Magyarország pedig az ingatlanárak növekedésében is az európai élmezőnybe került. Ebben a helyzetben szerinte érthető, ha a háztartások visszafogják a költéseiket.
A vendéglátósok többsége forgalomcsökkenéstől tartMásképp eszünk
A fogyasztási szokások is megváltoztak. Herczeg Zoltán szerint az új generáció elvárásai már mások az étteremmel szemben. Nem elég, hogy jó az étel, ugyanilyen fontos a szerviz és a vendégélmény is. A klasszikus étterem egyre kevésbé a nagy családi vasárnapi ebéd helyszíne. Az emberek sokszor pékségben, kávézóban vagy más közösségi helyen esznek, illetve készételeket rendelnek. A fine dining is lazább lett, eltűnt a korábbi feszengősen elegáns jelleg.
Pogátsa szerint hosszabb távon a magyar középosztály kiszélesítésére lenne szükség. Ehhez oktatásra, egészségügyre, képzésre és infrastruktúrára kellene többet fordítani. Szerinte ezt eddig minden kormány elmulasztotta, mindig volt valami hivatkozási alap, valami mindig fontosabb volt. Most ismét döntési helyzet van, de attól tart, hogy az euró bevezetésének lesz alárendelve minden, és megint egy évtizedre búcsút inthetünk a magyar középosztálynak.
Nem lehet a felső három jövedelmi tizeddel országot csinálni
– fogalmazott Pogátsa.
A Circana nemzetközi piackutató cég adatai szerint 2025 első negyedévében az öt nagy európai piacon a vendéglátóhelyek látogatásszáma 1 százalékkal csökkent, miközben a fogyasztói költés 1 százalékkal nőtt. Olaszországban ugyanebben az időszakban az éttermi látogatások 0,7 százalékkal, a lunch- és vacsoraalkalmak pedig 1,5 százalékkal estek vissza. A fogyasztók kevesebb tételt, köretet vagy italt rendeltek, és az olcsóbb kávé, péksütemény és snack felé fordultak.
Az FTI Consulting 2026-os jelentése szerint a vendéglátásban egyre inkább K-alakú a kereslet. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások csökkentik éttermi kiadásaikat, a magasabb jövedelműek viszont továbbra is költenek prémium és különleges élményekre.
Herczeg Zoltán szerint közben az éttermek költségei magasak maradtak. A kevés vendég miatt a vállalkozások gyakran kénytelenek árat emelni, hogy kitermeljék a költségeiket. A Dining Guide felelős kiadója szerint a vendéglátósok nem különösebben gazdagok, sok esetben a kevés vendégen kell kitermelniük a működés költségeit.
Rátelepszik a hőkupola a vendéglátásra is, már csak a panasz árad a Balatonnál