Nem lát olyan általános tendenciát az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM), amely szerint az ismétlődő aszályos évek miatt tömegesen hagynának fel a mezőgazdasági termeléssel a magyar gazdák – közölte a tárca a Népszava aszállyal és az azzal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kérdéseire. Arra rámutattak viszont, hogy az ismétlődő szárazság egyes térségekben és ágazatokban jelentős termés- és jövedelemkiesést okoz.
A minisztérium értékelése azért nem feltétlenül esik egybe azzal, amit az elmúlt hetekben több termelő és érdekképviseleti vezető mondott lapunknak. Augusztus végén Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke „brutálisnak” nevezte az idei aszály hatásait, és arra figyelmeztetett: ha még egy olyan év következik, amely ennyire vagy akár csak hasonlóan próbára teszi a termelőket, akkor szinte biztosan jelentősen csökken majd a megművelt hazai területek nagysága.
Koncz Máté szerint az elmúlt mintegy öt év nehézségei sok gazdaság tartalékait már teljesen felemésztették. Emellett több békési gazdálkodóval is egyeztetett, s közülük többen jelezték, hogy már most eljutottak az utolsó fázisba, innen már nem mennek tovább.
Volt, aki arról számolt be, hogy már meg is kezdte a mintegy 350 hektáros területén a működés felszámolását, amit az év végéig „valahogy le is szeretne zárni”, bár ezzel kapcsolatban voltak kétségei. „Egyszerűen elegem van” – indokolta döntését a gazda.
Koncz Máté ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott: ebből a helyzetből nehezen látható, miként tudnának kilábalni a termelők.
Természetesen nem írható minden kizárólag az aszály számlájára, és erre a minisztérium is felhívta a figyelmet. A gazdaságok számának csökkenése mögött szerintük „hosszabb távú strukturális folyamatok” is állhatnak. Csakhogy maga a gazdaságszám már az elmúlt évtizedben is igen jelentősen visszaesett. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as gazdaságszerkezeti összeírásának végleges adatai szerint 2023-ban mintegy 198 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, ami 18 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban volt.
Tíz év alatt 99 ezer gazdaság tűnt el: 2013-hoz képest harmadával csökkent a számuk. 2020 és 2023 között elsősorban a kisebb területet művelő, illetve kevés állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységgel a KSH adatai szerint.
A minisztérium mindenesetre úgy látja, az agrárpolitika feladata elsősorban az alkalmazkodóképesség és a gazdaságok hosszú távú működőképességének erősítése. Ebben pedig egyre nagyobb szerepet szánnak a mezőgazdasági vízgazdálkodás átalakításának.
Három év eredményét viheti el az agrárium több száz milliárdos veszteségeA Népszavának küldött válasz szerint ez nem pusztán újabb öntözőrendszerek kiépítését jelenti: a tárca a víz helyben tartását, a talaj vízmegtartó képességének javítását és a víztakarékos technológiák terjedését is az aszály elleni küzdelem részének tekinti. Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) a minisztérium közlése szerint közel 20 ezer gazdálkodó alkalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek segítik a víz helyben tartását és a talajnedvesség megőrzését.
A víztakarékos öntözési fejlesztésekre benyújtott több mint 660 kérelemből eddig közel 200 részesült támogatásban, összesen mintegy 38 milliárd forint értékben – közölte lapunkkal a tárca.
A közös agrárpolitika (KAP) keretében működő támogatásokat egészíti ki a vízügyi ágazat „Vizet a tájba!” programja és a vizes élőhelyek kialakítását segítő beruházások. A minisztérium tájékoztatása szerint a „Vizet a tájba!” program keretében eddig 5844 hektáron több mint 21,5 millió köbméter víz helyben tartása valósult meg.
Az idei aszály közvetlen következményeinek a kezelésére közben több rendkívüli intézkedést is bevezettek – sorolták válaszukban.
Az ország jelentős részére már május 15-én aszályhelyzetet hirdettek, majd a július 1. és augusztus 18. közötti időszakra augusztus 28-án az ország teljes területére megállapították azt.
Ez azért igencsak fontos elem a gazdák számára, mert a vis maior eljárásokban nem kell külön dokumentummal bizonyítaniuk az aszály tényét. Egy szeptemberi rendeletmódosítás bizonyos esetekben még magának a vis maiornak a bejelentése alól is mentesíti a termelőket, ha valamely támogatási kötelezettségüket az országos aszály miatt nem tudták teljesíteni.
A súlyosan károsodott szemes és silókukoricánál augusztus végéig lehetővé tették a zöldbetakarítást és -silózást is úgy, hogy a gazdálkodók megőrizhessék kárenyhítési jogosultságukat. Erről viszont részleteket nem osztottak meg, mondván: a beérkező adatok összesítése még tart.
A gazdálkodók likviditásának a javítását szolgálja az a már korábban bejelentett 106 milliárd forint, amely augusztustól október közepéig juthat el a termelőkhöz. Emellett legfeljebb 500 millió forintos hitelállományt érintő moratórium és kedvezményes hitelkonstrukciók is rendelkezésre állnak.
A már bekövetkezett károk enyhítésére a kárenyhítési rendszer mellett a kukoricatermelők szeptember 30-ig 10,8 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) rendkívüli uniós támogatást kaphatnak. A megnövekedett költségek kompenzálására további 16,7 millió eurós EU-s forrás áll rendelkezésre, amelyet a tárca lapunknak küldött közlése szerint 2027 februárjáig fizetnek ki.
Sokan az országos jégkárelhárító rendszert hibáztatják az aszályért, a tévhitet és az összeesküvés-elméleteket MTA-vizsgálat igyekszik majd eloszlatniAz aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várható