Gyűlnek a viharfelhők a világgazdaság felett

Az elmúlt napokban felerősödtek a gazdasági és geopolitikai kockázatok a világban. A vihar onnan érkezett, ahonnan már régóta várható volt. A részvénypiacok növekedését már évek óta a mesterségesintelligencia-cégek sztorija hajtotta egyre feljebb  – különösen az USA pénzügyi piacaira igaz ez. A befektetők hónapok óta találgatják, meddig tarthat az AI-boom, mikor jön meg a rég esedékes korrekció és ez mekkora esést idéz elő a szolgáltatók (pl. a ChatGPT), a hardvergyártók (pl. a Nvidia) vagy épp nagy felhőszolgáltatók (pl. a Microsoft, az Alphabet/Google) részvényárfolyamaiban? Várható volt tehát a fordulat az AI-szektorban, de az első kijózanító pofon egy gellerrel érkezett.

A múlt hétvégén Dario Amodei, az Anthropic mesterségesintelligencia-kutató cég vezérigazgatója egy blogbejegyzést publikált, amelyben az AI-fejlesztések lassítására szólította fel az amerikai versenytársakat, mindezt adat- és informatikai biztonsági megfontolásokból. Az Anthropic-vezér esszéje azonnali és rendkívüli visszhangot váltott ki: többek között Sam Altman, a konkurenciának számító Open AI vezérigazgatója támogatta Amodei felvetését, és Elon Musk is, aki többek közt az xAI tulajdonosa is.  

Ezzel párhuzamosan a befektetőket egyre inkább aggasztják a magas olajárak miatti magasabb inflációk a világ majd minden gazdaságában. A magas inflációk ráadásul növekvő államadósságokkal párosulnak, különösen igaz ez az USA esetében – ebben a környezetben pedig a befektetők nem hajlandóak finanszírozni a növekvő államadósságokat a korábbi hozamkörnyezetben.

A hét elején 20 éves csúcsra – 5 százalék fölé – emelkedett a 10 éves lejáratú USA-államkötvények hozama, ami kritikus küszöbérték a piacok számára – derül ki a cnn.com összefoglalójából. Az USA államadóssága a GDP 123 százalékára rúg, ami még a fejlett országok között is magasnak számít. Ez párosul a magas, 6,3 százalékos államháztartási hiánnyal. (Jó jelzi az amerikai kötvények kedvezőtlen megítélését, hogy amikor az USA 10 éves hozama 5 százalék fölé ugrott kicsivel, akkor a magyar 10 éves, forintban jegyzett államkötvények hozama 5,69 százalék volt. Vagyis kis túlzással a piacok a két államadósság kockázatait egy szintre árazzák. Más kérdés, hogy feltehetőleg korrigálni fog a magyar hozam is.)

Ha pedig emelkednek a kötvényhozamok, akkor egyrészt nőnek a kockázatok, másrészt ez általában a tőzsdék esésével jár együtt. A magas amerikai hozamok emelik az amerikai kereskedelmi bankok hitelköltségeit, nőnek a hitelkamatok, kevesebb hitelt vesznek fel az amerikai emberek, ami csökkenő fogyasztást, ezen keresztül lassuló növekedést hozhat.

A 10 éves USA-kötvény-hozam 4,15 százalékon kezdte az évet, majd februárban 4 százalék alá esett. Az iráni háború kezdete után a hozamok meredeken megfordultak és emelkedni kezdtek – és a mai napig nem álltak meg. A 10 éves hozam májusban elérte a 4,5 százalékot, mielőtt hétfőn elérte az 5 százalékot is a CNN gyűjtése szerint.

Hogy átmeneti lesz-e az a mostani hozamemelkedés (valószínűleg nem) és lesz-e részvénypiaci korrekció, ami akár a gazdasági növekedések lassulását hozathatja magával, arról vitatkoznak az elemzők. Egyes vélemények szerint amikor a részvények az erős vállalati eredmények miatt szárnyalnak, az ellensúlyozhatja a magasabb hozamok miatti piaci aggodalmakat.

Hogy mi lesz a mostani krízis lecsengése, az nagyban függ az energiaárak jövőbeni alakulásától. Az európai kőolaj- és földgázpiac négy éve, az orosz–ukrán háború kitörése óta prés alatt van amiatt, hogy az EU elvágta a kapcsolatait az orosz energiahordozóktól. Bár ellátási hiány nem alakult ki, a hiányzó orosz kereslet tartósan feljebb nyomta az európai földgázárakat és energiaárakat.

Az USA és Izrael pár naposnak induló, de a mai napig le nem zárt iráni háborúja miatt az idén február óta az egész világon emelkedtek a kőolaj- és földgázárak – ez alól az USA sem kivétel. Míg az elmúlt hónapokban „csak” a Hormuzi-szoroson keresztüli energiaszállítások akadoztak (ahol korábban a világ energiakereskedelmének 20 százaléka fordult meg), az elmúlt napokban már a Vörös-tenger egyetlen természetes bejárata, a Báb el-Mandeb-szoros hajóforgalmát is veszélyeztetik a térségben előrenyomuló húszi lázadók, akik Irán szövetségesei a térségben. A Báb el-Mandeb-szoros hasonló fojtópont, mint a Hormuzi-szoros a világ tengerhajózásában – itt bonyolódik az Európa és Ázsia közötti forgalom jelentős része.

Az elmúlt napok fejleményei közé tartozik az is, hogy iráni drónoknak sikerült megrongálniuk Szaúd-Arábia kelet–nyugati irányú kőolajvezetékét, amelyen keresztül a Hormuzi-szoros elkerülésével lehetne kihozni az országból a kőolajat. A dolog szépséghibája, hogy a kőolajvezeték vége a vörös-tengeri Janbu kikötővárosában van, vagyis az olajat épp a Báb el-Mandeb-szoroson lehetne továbbítani, de ez egyelőre elméleti kérdés, ugyanis a kőolajvezeték javítása heteket vehet igénybe, tovább csökkentve a globális olajkínálatot.

Kedden az amerikai WTI olajfajta hordónkénti ára 102,5 dollárra emelkedett a korábbi 70-80 dolláros szintekről, míg az Európában irányadó Brent ára hordónként 106 dollár volt a nyáron megszokott 80-85 dollárral szemben. Az emelkedő olajárak további nyomást gyakorolnak az inflációra, ami viszont erősíti a kamatemelési várakozásokat, vagyis (még) magasabb hozamokat indukál a kötvénypiacon.