Az Országos Onkológiai Intézet vezetése szerint nem terelték magánellátásba azt az emlődaganatos beteget, akinek története nyomán vizsgálat indult az intézetben. Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató a MedicalOnline-nak adott interjúban részletesen reagált az elmúlt hetekben megjelent állításokra. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a Népszava kérdéseire az intézet illetményen felüli kifizetéseiről is adatokat közölt: 2024-ben hét, összesen csaknem 62,6 millió forintos, a Pro Homine gyógyszertár eredményéből finanszírozott kérelmet hagyott jóvá.
Az intézetben mindettől elkülönülten rendőrségi nyomozás is folyik: az NNI korábbi eszközbeszerzések jogi és gazdasági körülményeit vizsgálja, az eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja.
Az intézet szerint nem küldték magánellátásba a beteget
Az OOI vezetése a MedicalOnline-nak részletesen ismertette annak az emlődaganatos nőnek a történetét, akinek esete nyomán az állami és a magánellátás intézeten belüli kapcsolatának vizsgálata is megkezdődött. Mátrai Tamás szerint a nőnél diagnosztizált daganat miatt az érintett emlő eltávolítása indokolt volt. A beteg azonban azt kérte, hogy a másik, daganatmentes emlőjét is távolítsák el, majd mindkét oldalon végezzenek rekonstrukciót. A műtét idején még nem állt rendelkezésre olyan genetikai eredmény, amely például BRCA-mutációt igazolt volna. Az intézet álláspontja szerint a közfinanszírozás ezért a daganatos emlő műtétjét és rekonstrukcióját fedezte volna, az egészséges emlő kockázatcsökkentő eltávolítását viszont nem. A beteg végül magánintézményben végeztette el a kétoldali beavatkozást, amelyért csaknem 2,5 millió forintot fizetett. Mátrai Tamás szerint tehát az állami intézményben felajánlott és a magánellátásban végül elvégzett műtét nem volt azonos. Az orvosigazgató azt is állította, hogy a beteget senki nem irányította magánellátásba.
A MedicalOnline által ismertetett dokumentumok szerint az eset egy finanszírozási kérdést is felvetett. Jelenleg még BRCA-pozitív betegeknél sincs általános, rendszerszintű finanszírozása az egészséges ellenoldali emlő kockázatcsökkentő eltávolításának, egyedi finanszírozásra ugyanakkor lehet lehetőség. Az OOI ezért szakmai egyeztetést kezdeményezett.
Az intézet első, nemzetközi adatokból készített becslése szerint évente mintegy 200–300 nőt érinthet a kérdés.
Adatvédelmi vizsgálat is indult
A beteg történetének nyilvánosságra kerülése miatt adatvédelmi vizsgálat is indult. Az OOI belső ellenőrzése szerint Polgár Csaba korábbi főigazgató azért férhetett hozzá jogszerűen a beteg dokumentációjához, mert a páciens korábban nála járt sugárterápiás konzultáción. Azt ugyanakkor továbbra is vizsgálják, hogy a betegellátás során megismert egészségügyi adatok milyen jogalapon kerültek be a közérdekű bejelentésbe, illetve hogyan került a nyilvánosság elé a beteg részletes betegútja. Az OOI adatvédelmi incidensként jelentette az ügyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. A közérdekű bejelentést Polgár Csaba tette az Egészségügyi Minisztériumnál. A volt főigazgató korábban azt mondta, nem egyetlen beteg ügyét kívánta szóvá tenni, hanem az állami és a magánegészségügy párhuzamos működéséből fakadó, több beteget érintő problémákra akarta felhívni a figyelmet.
Az egészségügyi miniszter augusztus végén vizsgálatot rendelt el. A MedicalOnline korábbi összefoglalója szerint a vizsgálatot az OKFŐ és a fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkárság végzi.
Az OOI saját vizsgálata más esetet is talált
Dank Magdolna a MedicalOnline-nak azt is elmondta, hogy az intézet belső vizsgálata során találtak olyan esetet, amelyben felmerült az állami és a magánellátás kifogásolható összekapcsolódása, és a magánellátásban való megjelenés betegellátási előnnyel járhatott. Mivel a vizsgálat még tart, az érintettet és az eset részleteit nem hozták nyilvánosságra. Dank Magdolna saját magánpraxisáról azt mondta: kinevezése után Révész János akkori országos kórház-főigazgató engedélyével, meghatározott ideig folytathatta korábbi betegei ellátását és másodvélemény adását. Állítása szerint az engedélyezett időszak lejárta óta nincs magánrendelése. Mátrai Tamás orvosigazgató továbbra is dolgozik magánellátásban. Az emlődaganatos beteg magánintézeti kötéscseréjét is ő végezte el. Az OOI vezetése szerint erre szabályosan engedélyezett magántevékenysége keretében került sor.
Szakemberhiány van, két műtő nem működik
A MedicalOnline interjújában az intézet vezetése több működési problémáról is beszélt. A sugárterápiában a közölt adatok szerint 8581-ről 8081-re csökkent a betegszám. Az OOI vezetése szerint ebből önmagában nem lehet az intézet teljesítményének romlására következtetni. Az előjegyzések ellenőrzésekor ugyanakkor azt találták, hogy egyes orvosok betegei akár egy héten belül kezeléshez jutnak, míg mások páciensei akár hat hetet is várhatnak. Az eltérés okát vizsgálják.
Szakemberhiányról is beszámoltak, elsősorban sugárterápiás szakasszisztensekből és orvosfizikusokból. Az intézet vezetése ugyanakkor cáfolta azt az állítást, hogy az engedélyezett túlórákat ne fizették volna ki. Két műtő jelenleg nem működik. Az OOI vezetése szerint a műszaki állapotuk és a fertőzési kockázat miatt kellett leállítani őket.
A kiesés évente mintegy ezer daganatsebészeti műtét elvégzésének lehetőségét érintheti. Az intézet közlése szerint a felújítás szükségességét több mint egy éve jelezték a fenntartónak.
A Népszava az illetményen felüli juttatásokra is rákérdezett
Az OOI gazdálkodásának egy másik területéről a Népszava kért adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól. Az intézetben fizetett illetményen felüli juttatások engedélyezéséről és ellenőrzéséről kérdeztük a fenntartót. Az illetményen felüli juttatás önmagában nem jelent szabálytalanságot. Az egészségügyi intézmények meghatározott feltételek mellett az alapilletményen felül is díjazhatják dolgozóikat. A Népszava arra volt kíváncsi, milyen engedélyezési és ellenőrzési rend mellett történtek ezek a kifizetések az OOI-ban, milyen kérelmeket küldött az intézet a fenntartónak, és milyen kontrollt gyakorolt felettük az OKFŐ.
Az OKFŐ a Népszavának azt írta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálybalépése után 2021. március 1-jétől az 1/2021. OKFŐ utasítás szabályozta az illetményen felüli díjazást. Ez 2021 végéig volt hatályban, és ebben az időszakban az eseti illetménykiegészítés benyújtásához nem volt szükség az OKFŐ engedélyére. A szabályozás 2022. január 1-jétől változott. Az OKFŐ közlése szerint a módosítás „a kifizetések nyomon követhetősége érdekében” történt. Ettől kezdve az intézményeknek az erre rendszeresített formanyomtatványokon kellett benyújtaniuk az OKFŐ-höz az eseti illetménykiegészítés iránti kérelmeket. Ezekben egyebek mellett meg kellett adni az illetménykiegészítés indokát, mértékét és az érintett dolgozók létszámát. 2024-től a juttatás fedezetét is fel kell tüntetni: azt, hogy hazai, uniós vagy nemzetközi projektből, illetve az intézmény költségvetéséből származik-e.
Hét kérelem, csaknem 62,6 millió forint
A Népszava külön rákérdezett az OOI-ban működő Pro Homine gyógyszertár eredményéből finanszírozott juttatásokra. Az OKFŐ válasza szerint 2021 és 2023 között „a Pro Homine gyógyszertár eredményéből finanszírozott illetményen felüli juttatások engedélyezése az indoklások alapján az Országos Onkológiai Intézet belső szabályzata alapján” történt. 2024-ről az OKFŐ konkrét adatokat is közölt a Népszavával. Az OOI ebben az évben hét eseti illetménykiegészítési kérelmet nyújtott be a Pro Homine Gyógyszertár gyógyszerértékesítésének eredményéből finanszírozott juttatásokra. A hét kérelem összesen 62 591 992 forintról szólt, és az OKFŐ valamennyit jóváhagyta. A válaszból nem derül ki, hogy kiknek és személyenként mekkora juttatásra kért engedélyt az intézet, illetve pontosan milyen feladatok indokolták az illetménykiegészítéseket.
Az OKFŐ Népszavának küldött válaszából nem rekonstruálható egyértelműen, hogyan engedélyezték a Pro Homine gyógyszertár eredményéből finanszírozott juttatásokat 2022-ben és 2023-ban.
A főigazgatóság ugyanis azt írta, hogy 2022. január 1-jétől az intézményeknek az OKFŐ-höz kellett benyújtaniuk az eseti illetménykiegészítés iránti kérelmeket, és a szabályozás módosításának célja a kifizetések nyomon követhetősége volt.
A Pro Homine gyógyszertár eredményéből finanszírozott juttatásokra vonatkozó konkrét kérdésünkre ugyanakkor azt válaszolták, hogy 2021 és 2023 között ezek engedélyezése az OOI belső szabályzata alapján történt. Az OKFŐ válasza nem tartalmaz adatot arról, hogy 2022-ben és 2023-ban érkeztek-e hozzá Pro Homine-forrásból finanszírozott illetménykiegészítési kérelmek, és ha igen, hány kérelemről és mekkora összegről volt szó.
A Tumorbiológiai Labor projektjei nem szerepeltek a kérelmekben
A Népszava külön megkérdezte az OKFŐ-t a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium projektjeihez kapcsolódó személyi juttatásokról is: hány engedélykérelem érkezett ezekre, milyen összegben és milyen döntések születtek.
Az OKFŐ azt válaszolta: „Az OOI által megküldött illetményen felüli juttatásokra vonatkozó kérelmekben a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium projektjei nem szerepeltek.” A válasz nem tér ki arra, hogy történtek-e a projektekhez kapcsolódó személyi kifizetések más jogcímen vagy más engedélyezési rend alapján. Az OKFŐ azt is közölte a Népszavával, hogy az OOI által benyújtott, illetményen felüli juttatásokra vonatkozó kérelmek ellenőrzése megtörtént. A főigazgatóság ugyanakkor azt írta: „A kifizetések ellenőrzésére az OKFŐ nem rendelkezik hatáskörrel.”
Külön ügyben nyomoz az NNI
Az illetménykiegészítésektől és az állami–magán betegutak vizsgálatától külön kell kezelni az OOI-ban folyó rendőrségi eljárást. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala több hónapja nyomoz ismeretlen tettessel szemben nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a büntetőeljárás az intézet egy meghatározott időszakának gazdasági működését érintő eszközbeszerzések jogi és gazdasági körülményeire irányul.
Szeptember 15-én az NNI kutatást tartott az intézetben. A rendőrség közlése szerint eszközbeszerzésekhez kapcsolódó dokumentumokat és más bizonyítási eszközöket foglaltak le, számítógépekről, laptopokról és mobiltelefonokról pedig több gigabájtnyi adatot mentettek le.
A büntetőeljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. A nyomozás ismeretlen tettessel szemben folyik. Az OOI már a kutatás napján azt közölte, hogy gazdasági területet érintő, eszközbeszerzés jogi hátterének vizsgálatáról van szó, és külön jelezte, hogy ezt az eljárást nem szabad összekapcsolni az intézetben korábban elrendelt, az állami és magánellátás kapcsolatát érintő vizsgálattal.
Az OKFŐ-t a Népszava arról is megkérdezte, van-e tudomása az OOI-t érintő rendőrségi eljárásról, indított-e ezzel összefüggésben saját vizsgálatot, illetve jelenlegi ismeretei szerint keletkezhetett-e vagyoni hátrány az államnak vagy az intézetnek. A főigazgatóság azt közölte: „A rendőrségi vizsgálattal kapcsolatban nem rendelkezünk információval.”
Botrány az Országos Onkológiai Intézetnél, a kórház vezetése vizsgálat elrendelését kéri az egészségügyi minisztertőlHázkutatást tartottak az Országos Onkológiai IntézetbenTöbb gigabájtnyi adatot foglalt le az NNI az Országos Onkológiai Intézetben