Nem véletlenül választották szeptember 23-át az Innovátorok napjának dátumául, ugyanis a két szervező cég névadói, Robert Bosch és Richter Gedeon egyaránt ezen a napon született, igaz, 11 év különbséggel, előbbi 1861-ben, utóbbi pedig 1872-ben. A Bosch és a Richter ezért 2023 óta minden évben ezen a napon tiszteleg a munkásságuk, a világot megváltoztató innovatív szemléletük előtt. Az idei konferencia hívószavául a longevityt választották, ami jóval többet jelent a hosszú életnél, benne foglaltatik az a vágy is, hogy nemcsak tovább, hanem lehetőség szerint minél jobb fizikai, szellemi és mentális állapotban szeretnénk élni. Éppen ezért a beszélgetések, előadások fókuszában az állt, hogyan tud a technológia segíteni ebben.
A két szervező vállalat közös közvélemény-kutatásának eredményeit Al Ghaoui Hesna újságíró, médiapszichológus, Farkas Bence, a Robert Bosch Power Tool Kft. HR-vezetője és Pomezanski Krisztina, a Richter Gedeon Nyrt. Head of Business & Support HRBP-vezetője vitatta meg.
A kutatás szerint a magyarok számára a minőségi élet kulcsa elsősorban az egészség és az anyagi biztonság (53-53 százalék szerint), ezt követik a szeretetteljes kapcsolatok (43 százalék) és a lelki nyugalom, kiegyensúlyozottság (34 százalék).
A jobb életminőség érdekében a megkérdezettek 39 százaléka időt szán önmagára, illetve igyekszik eleget aludni, 38 százalékuk szed vitaminokat, étrend-kiegészítőket, és 28 százalék említette a közösségi kapcsolatok ápolását, valamint a fizikai aktivitás azon változatát, hogy biciklivel vagy gyalog jár munkába. Arra a kérdésre, hogy az MI mely területeken javíthatja leginkább az életminőségünket, szorosan egymás után végeztek a válaszok: az ipar (55 százalék), a gyógyszergyártás (54 százalék) és a közlekedés (53 százalék) mellett sokan az oktatást (46 százalék) is megjelölték. Érdekesség, hogy kevesen fejezték ki az ellenérzésüket az MI-vel szemben, de mint elhangzott, a kutatás idején még nem voltak ismertek azok a hírek, amelyek az elmúlt napokban borzolták a kedélyeket az MI lehetséges veszélyeiről.
A kattintott kőkorszakban élünk – Egy technológia önmagában nem jó vagy rossz, azt lehet jól vagy rosszul használniAl Ghaoui Hesna elmondta: már évek óta komoly kutatások folynak arról, hogy az emberek közötti mikrokapcsolódások is képesek fiziológiai változásokat létrehozni a szervezetünkben, amelyek befolyásolják a mentális egészséget. Ez különösen nagy hangsúlyt kap olyankor, amikor valamilyen krízishelyzetbe kerülünk.
Kifejtette: a megküzdés során pozitív változások is történhetnek, amit a szakirodalom poszttraumás növekedésnek nevezett el.
Ez nem közvetlenül a traumából fakad, hanem azokból a tapasztalatokból kristályosodik ki, amiken átmegy az ember, miközben sokszor olyan erőforrásokat mozgósít, amelyekről nem is tudta, hogy ott rejtőznek benne. A médiapszichológus úgy találta az ilyen eseteket vizsgálva, hogy a társas támogatás mindig óriási szerepet játszik a megküzdésben. Egy ilyen gyorsan változó világban ezért kiemelten fontos, hogyan kapcsolódunk egymáshoz személyesen, az offline térben.
A HR-vezetők arról beszéltek, hogy egy krízishelyzetben a munkáltató is tud segíteni azzal, ha támogató közeget teremt, ezzel csökkenti a dolgozó stressz-szintjét. Az pedig, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön – ahol az aktív éveinkben a hétköznapjaink egyharmadát töltjük –, kihat a produktivitásunkra is, tehát a mentális jólétünk igenis a vállalatok jól felfogott gazdasági érdeke (lenne).
Pomezanski Krisztina kifejtette: a mesterséges intelligenciával kapcsolatban inkább bizonytalanságot tapasztal, mint félelmet. Egyelőre nem nagyon tudjuk, hol lesz a helye ennek az innovációnak a munkánkban. Úgy gondolja,
az lesz a kérdés, hogyan fogunk együttműködni az MI-vel, hogyan tudja majd átvenni a rutinszerű feladatokat.
Farkas Bence szerint érdemes itt is megtalálni az arany középutat: se ne démonizáljuk, se ne istenítsük a mesterséges intelligenciát. Annak veszélyét egyelőre nem látják, hogy az MI tömegesen venné el az emberek munkáját, inkább a munkavégzés módja fog megváltozni – remélhetőleg pozitív irányba.
Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, longevitykutató a hosszabb élet érdekében végzett kutatásokról beszélgetett. Sokan a technológiai innovációktól várják az életminőség javulását, de a kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban: megkerülhetetlen az ember felelőssége és cselekvése.
Ma már természetesnek vesszük, hogy nem barlangban élünk, hanem télen fűtött, nyáron hűtött lakásban, autóval járunk munkába, az otthonunk tele van mindenféle gépekkel, amelyek rengeteg mindent elvégeznek helyettünk.
Mindezek lehetővé teszik, hogy sokkal hosszabb ideig éljünk, mint az ősember. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ezeket a technikai fejlesztéseket szabotálhatjuk azzal, ha egészségtelenül élünk – hívta fel a figyelmet Horváth Attila. Orbán Gábor arról beszélt, hogy a tudomány fejlődése mindig hozzájárult a várható élettartam növekedéséhez, ugyanakkor napjainkban egyre inkább áthelyeződött a hangsúly a longevityre, azaz arra, hogy minél tovább jó minőségben, egészségben éljünk. A gyógyszergyártásban sokáig az életmentő szerek fejlesztésére fordították a legtöbb forrást, az életminőség a háttérbe szorult.
Thuróczy Bertalan azt fűzte hozzá: az MI demokratizálja a tudást az egészségünkkel kapcsolatban, a technológia segítségével már bizonyos szinten a saját kezünkbe vehetjük az egészségünk irányítását. Ma már néhány tízezer forintért bárki megvásárolhat olyan okoseszközöket, amelyek folyamatosan mérik és analizálják az adatait – például vérnyomás, pulzus, vércukorszint, alvásminőség –, és javaslatot is adnak arra, mit kellene változtatni az életmódban. Ezzel már nemcsak a betegségre tudunk válaszokat adni, hanem jóval nagyobb tere nyílhat a megelőzésnek, az egészség megőrzésének, méghozzá személyre szabott szinten.
Nem az AI viszi el a legtöbb állást, de a pályakezdők már érzik az átalakulás árátA mesterséges intelligencia és a felelősség