Kilenc pécsi gimnazistát készítettek fel arra, hogy végigvezesse kortársait a Parajmos – Roma holokauszt című vándorkiállításon. A Gandhi Gimnázium diákjai a Janus Pannonius Múzeum programjában saját hangjukon beszélnek a történelmi tragédiáról a hozzájuk hasonló korú látogatóknak. A Kortárstól kortársnak című részvételi projekt hétfőn Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. A fiatalok felkészítése a múzeum és az amszterdami Anne Frank Alapítvány együttműködésével valósult meg.
Szintén nívódíjjal ismerték el a miskolci Herman Ottó Múzeum Láthatáron túl – inkluzív utazás a Herman Ottó Múzeumban című kezdeményezését. Munkatársai látássérült emberekkel együtt dolgozták ki a foglalkozásokat: a résztvevők hangok, illatok, tapintható tárgyak és beszélgetések segítségével fedezik fel a gyűjteményt. A díjátadón elhangzott laudáció szerint három különböző témájú foglalkozáson összesen 175 látássérült látogató vett részt. A program már a tervezéskor figyelembe vette, mit szeretnének megtapasztalni azok, akiknek készült.
A budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény Mindent hátrahagyni? című nívódíjas foglalkozása az iskolába viszi a múzeumot. A diákok egy-egy budaörsi sváb család helyébe kerülve követik végig az 1946-os kitelepítéshez vezető eseményeket. Döntéseket hoznak, mérlegelnek, majd személyes sorsokon keresztül ismerik meg, mit jelentett az otthon, a ház és a felhalmozott javak elvesztése. A foglalkozás a gyűjtemény Bőröndmúzeum nevű, iskolákba utazó programjához tartozik.
Vihar egy roma emléktábla körülA negyedik Múzeumpedagógiai Nívódíjat a Ferenczy Múzeumi Centrum Inkluzív családi délelőtt című programja kapta. A laudáció szerint a tíz alkalommal megtartott foglalkozásokon különböző igényű gyerekek és családok fedezhették fel együtt a kiállításokat. A szervezők a segédanyagokat és a feladatokat is a résztvevőkhöz igazították, köztük látássérült és hallássérült emberekhez, valamint hátrányos helyzetű családokhoz.
A díjátadón négy különdíjat is kiosztottak. Az egyik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Egy tárgy, több történet című programjáé lett, amely általános iskolásokat és időseket ültet össze. Hétköznapi tárgyakon keresztül az analóg és a digitális technikáról beszélgetnek, közben pedig kiderül, mit tud a két korosztály egymásnak megmutatni. A Néprajzi Múzeum Népek meséi – életre kelt tárgyak, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága Rejtély a múzeumban. Helytörténeti nyomozós tábor, valamint a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifra Galeri című programja ugyancsak különdíjat kapott.
A Kiváló Múzeumpedagógus Díjat a Dunakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár intézményvezetője, Kerekes Dóra vehette át. A laudáció értékmentő és közösségépítő munkáját, módszertani újításait és a helyi identitás erősítéséért végzett tevékenységét méltatta. Családbarát Múzeum elismerő címet hat intézmény kapott: a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a Balatoni Múzeum, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, a Gödöllői Királyi Kastély, a Keresztény Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Az elismeréseket a 24. országos múzeumpedagógiai évnyitón adták át, mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában. Az esemény egyúttal a 21. Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitánya volt. Szeptember 28. és november 15. között közel 150 programszervező több mint 500 eseménnyel készül. Idén először határon túli intézmények is a program részei: Romániából Gelence és Torda, Szlovákiából Zsigárd csatlakozott a fesztiválhoz. A szervezők szerint a tavalyi fesztiválon több mint 220 ezren vettek részt.
A „Maradjunk a tárgynál!” idei mottó az eredeti műtárgyak és dokumentumok szerepére utal egy olyan időszakban, amikor képek, szövegek és videók egyre könnyebben állíthatók elő mesterséges intelligenciával. A Tárgyi bizonyíték című kiemelt témában a látogatók a múzeumi munka kulisszái mögé is bepillanthatnak: megtudhatják például, hogyan vizsgálják egy tárgy eredetiségét, vagy miként áll össze egy kiállítás. A hét hét kínálatában tárlatvezetések és előadások mellett séták, túrák, alkotóműhelyek, koncertek és családi programok is szerepelnek. Az őszi szünetre külön foglalkozások készülnek, a fesztivál első hetében pedig ingyenesen látogatható események közül is lehet választani.
A díjátadót megelőző sajtótájékoztatón a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára, Sári Zsolt a hiteles tudás közvetítését és a múzeumok szemléletformáló szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, a gyorsan változó technológiai környezetben különösen fontos, hogy a gyűjtemények kutatáson alapuló, hiteles tudást kínáljanak. „A múzeumi gyűjtemények nem elzárt tárgyak és történetek: múltunk, jelenünk és jövőnk megértéséhez adnak kapaszkodót” – fogalmazott. A múzeumot olyan nyitott térként írta le, ahol különböző társadalmi helyzetű emberek ugyanannak az élménynek lehetnek résztvevői. Szerinte az intézményeknek nyitott, befogadó és biztonságos teret is kell kínálniuk a személyes találkozásokhoz.
Most felálltak a mihazánkos képviselők, amikor a roma holokauszt áldozataira emlékezett az OrszággyűlésA fesztivált szervező Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Cseri Miklós a kutatással alátámasztott múzeumi tudás jelentőségéről beszélt. Arra figyelmeztetett, hogy a tárgy önmagában még nem mond el mindent: a hozzá kapcsolódó történet hitelességéért a kutatás és a múzeumi szakemberek felelnek. Baán László, a házigazda Szépművészeti Múzeum főigazgatója pedig azt érzékeltette, milyen nagy része lett a múzeumpedagógia az intézmények mindennapi munkájának: a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria foglalkozásain évente több tízezren vesznek részt.
Infó: A fesztivál részletes kínálatát az oszifesztival.hu programkeresőjében lehet böngészni.
