Franciaország után Magyarország szenvedhette el a második legnagyobb gabonatermés-kiesést Európában az idei rendkívüli hőség és aszály következtében – derül ki az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) pénteken közzétett elemzéséből. A brit kutatóintézet az európai gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júniusi és szeptemberi termésprognózisát vetette össze.
Az összevetés alapján a magyar gabonatermésre vonatkozó előrejelzést mintegy 3,2 millió tonnával kellett lefelé módosítani június és szeptember között. Az ECIU az így kieső termésmennyiség piaci értékét 723 millió euróra becsüli. Ez hozzávetőleg 280 milliárd forintnak felel meg. Hozzátennénk gyorsan, hogy a 723 millió euró nem a magyar gazdálkodók ténylegesen elszenvedett és összesített kárának hivatalos adata. Az ECIU azt számszerűsítette, hogy a júniusi várakozáshoz képest szeptemberre mennyivel csökkent a várható gabonatermés, majd ennek értékét becsülte meg az adott időszak piaci árai alapján.
A magyar adat európai összevetésben különösen rossz, a másoik legnagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni az ország.
Franciaországban 5,8 millió tonnával romlott a terméskilátás, amelynek becsült értéke 1,47 milliárd euró. Magyarországot pedig az Egyesült Királyság követi 3 millió tonnával és 527 millió euróval, majd Németország 2,5 millió tonnával és 398 millió euróval, valamint Spanyolország 1,2 millió tonnával és 220 millió euróval.
Magyarországon különösen a kukorica helyzete tekinthető súlyosnak. A szeptemberi COCERAL-prognózis alapján az ECIU már csak 1,9 millió tonnás magyar kukoricaterméssel számol, ami mindössze fele a 2025-ös mennyiségnek. (Ennél itthon sokkal borúlátóbb 1,5 millió tonnáról szoló prognózisok is vannak - a.szerk.) A becsült 3,8 tonnás hektáronkénti hozam pedig csak kevéssel jobb a 2022-es történelmi aszály idején mért 3,4 tonnánál. Nem kizárólag a kukoricánál romlott azonban a kép. Az elemzés szerint a magyar búzatermésre vonatkozó prognózist is további 1,1 millió tonnával vágták vissza.
Egyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszályAz aszály ára jóval magasabb annál, mint amit eddig gondoltunkA helyzet ráadásul a nyár előrehaladtával vált egyre súlyosabbá. Az ECIU júliusban, a júniusi hőhullám után készített első rendkívüli értékelésében még 2,4 millió tonnás magyar terméskieséssel számolt. A szeptemberi előrejelzés alapján ez már mintegy 3,2 millió tonna, vagyis nagyjából 800 ezer tonnával tovább romlott a terméskilátás a júliusi rendkívüli becslés óta.
Egész Európában hasonló folyamat zajlott. Június és szeptember között összesen 16,7 millió tonnával csökkent az EU és az Egyesült Királyság várható gabonatermése, amelynek piaci értékét az ECIU 3,2 milliárd euróra becsüli. Ez 8 millió tonnával nagyobb visszaesés annál, mint amit még a júliusi rendkívüli prognózis mutatott.
A nettó európai adatot ráadásul javítja, hogy egyes országokban – köztük Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban – a termés a júniusban vártnál jobban alakult. Ha ezeket a felfelé történő módosításokat nem számítanák be, az ECIU szerint a visszaesés értéke 4,1 milliárd euró lenne.
A terméskiesés hatása már a magyar árakon is megjelenik. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai szerint szeptember harmadik hetében a takarmánykukorica termelői ára 86,8 ezer forint volt tonnánként, 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az étkezési búza ugyanakkor 74 ezer forintos tonnánkénti áron forgott, ami 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Aszálykárok miatt csak a Groupama Biztosító egymilliárd forintot fizetett ki a gazdáknakA hazai termelők saját becslései még súlyosabb összképet rajzolnak a teljes szántóföldi növénytermesztésről. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak a napokban arról beszélt, hogy az ágazat idei vesztesége 5-600 milliárd forint körül lehet, és az Alföldön lényegében minden fontos szántóföldi növény veszteséges volt. Ez azonban más módszertannal és jóval szélesebb körben számított adat a fentebb említethez képest.
Az ECIU szerint az idei nyár Nyugat-Európában a valaha mért legmelegebb volt, miközben Dél- és Közép-Európa jelentős területeit is szélsőséges hőség és szárazság sújtotta. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a terméskiesések az európai élelmiszer-ellátás ellenálló képességét is gyengítik.
Brutális volt idén az aszály, a végkimerülés szélére sodródtak a gazdák