Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának a Másfélfok oldalon megjelent elemzése szerint mindez a zöldátállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az elmúlt években jelentősen alábecsültük a klímaváltozás miatt erősödő aszályok negatív gazdasági hatásait. Ennek egyik oka, hogy a szélsőséges események gazdasági hatásait gyakran csak az esemény időszakára, például egyetlen aszályos nyári időszakra számítják ki, miközben annak negatív hatásai több évre kiterjedhetnek.
Egy aszály az egy főre jutó GDP növekedését azonnal visszaveti, de a legnagyobb veszteségek az ezt követő hat évben jelentkeznek, és ezen időszakban összességében nagyjából 1 százalékpontnyi növekedés marad el.
Mik ezek a hatások? Például beruházások maradhatnak el egyes szektorokban, de az élelmiszerek árának emelkedése is gyakran nem az aszály évében, hanem a következő év első felében érezhető a legerősebben, ahogy fogynak a szűkös készletek. Ez az áremelkedés aztán továbbgyűrűzik az élet minden területén, más ágazatokban is veszteségeket okozva.
Összehasonlításképpen, az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) adatai alapján 1980–2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára az EEA 32 tagállamában 450–520 milliárd euró volt. Új kutatások szerint azonban már csak az aszályok esetében is nagyobb lehet a tényleges gazdasági hatás, ha az eseményt követő éveket is figyelembe vesszük. Európában ennek különösen jó példája a 2015–2018 közötti időszak, amely a tanulmány szerint Európa egyik legsúlyosabb aszályos időszakaként ír le, több évszázadra visszatekintve. A kutatók becslése szerint ez a négy év önmagában mintegy 439 milliárd euróba került, és az EU 27 tagállamában, valamint az Egyesült Királyságban 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP-növekedést. A beruházások több mint 12 százalékkal estek vissza, és becslések szerint mintegy 5,8 millió munkahely szűnt meg, vagy nem jött létre az aszály okán.
Gazdák: mi jöhet az aszály után?A kutatás ara is kitér, hogy az aszály nem minden gazdasági ágazatot érint egyformán.
Értelemszerűen a mezőgazdaság szenvedi el a legnagyobb azonnali veszteséget, azonban itt a gazdaság viszonylag gyorsabban képes alkalmazkodni.
A kutatók szerint az ágazat két-három év alatt részben helyreállhat a biztosítások, az árak alkalmazkodása és a termesztett növények megváltoztatása révén. Az építőiparban és a feldolgozóiparban azonban a veszteségek még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak, sőt fokozódhatnak. Különösen sérülékenyek a beruházások: a vállalatok az aszály után elhalaszthatják vagy csökkenthetik ezeket, ami magasabb tőkeköltséghez és kisebb termelő beruházásokhoz vezethet.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján meg fogjuk haladni a Párizsi Megállapodás által kitűzött 1,5°C-os melegedést, és valószínűleg el fogjuk érni a 2°C-ot. Márpedig egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban ugyanennek az aszálynak a gazdasági hatása már csaknem kétszer akkora lenne: a GDP-re gyakorolt hatás 5,21 százalékpontra, a teljes kár pedig körülbelül 760 milliárd euróra emelkedne, miközben mintegy 10,8 millió munkahelyet érintene.
A magyar mezőgazdaságot tönkrevágja a klímaválság: itt az idő, hogy egymillió hektárt visszaadjunk a folyóknak az AlföldönMindez az alkalmazkodás korlátaira is felhívja a figyelmet.
Az olyan eszközök, mint a víztározók, a biztosítások vagy a termesztett növényfajták megváltoztatása ugyan képesek mérsékelni a veszteségeket, de a hatékonyságuk nem korlátlan.
Minél tovább tart egy aszály, annál inkább felhalmozódnak a gazdasági következmények, ezért hosszú távon azok a régiók sem tekinthetők biztonságosnak, amelyek a jelenlegi éghajlati viszonyok között még jól alkalmazkodtak az aszályhoz. A kutatás egyik lényeges megállapítása éppen az, hogy a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban már nem feltétlenül lennének elegendők.
Ilyen előrejelzések mellett érdemes újragondolnunk a zöldátállás költségeit is; hiszen egyes számítások szerint a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Az elkerült veszteségek, az elért előnyök és a többletberuházási és működési költségek vizsgálata alapján uniós szinten a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá tagállamtól függően 1,4–4-szeres mértékben. Magyarország esetén a számítások alapján az összes haszon 2,9-szerese lenne az összes költségnek.
A szélsőséges időjárási események valódi gazdasági költségének megértéséhez tehát már nem elég egy-egy negatív esemény, mint egy aszályos időszak közvetlen kárát kiszámítani; azt is figyelembe kell venni, hogy mi történik a gazdasággal a következő években, és milyen ára lesz annak, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás megfékezése érdekében.
Három év eredményét viheti el az agrárium több száz milliárdos veszteségeKiszáradt Magyarország: történelmi aszályt hozott a 2026-os nyár