Több olyan válságtanácskozás is volt a Pintér Sándor-féle Belügyminisztériumban az Orbán-kormány bukását hozó áprilisi választás után, de még az új, Magyar Péter vezette kormány felállása előtt, amelynek keretében az ukrán pénzszállítók elleni akcióban felmerülő jogi kérdéseket, aggályokat beszélték át az akcióban érintett szervek képviselői - írta meg a Telex több, egymástól független forrásra hivatkozva.
A válságtanácskozáson a titkosszolgálatok illetékesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei is részt vettek. A lap szerint ezen találkozók egyikére utalhat az az ügyészségi feljegyzés, amely szerint Hajdu János akkori TEK-vezető zárt körben Orbán Viktor bukott miniszterelnök szerepére tett utalást. A találkozókon - írja a lap - részt vett a Baka András által legfőbb ügyésznek jelölt, de leszavazott Szathmáry Zoltán testvére, valamint Hajdu János volt helyettese, Kovács András is, aki később a TEK parancsnoka lett.
A Telexhez eljutott egy június 22-i keltezésű ügyészségi feljegyzés, amely szerint Szathmáry Zoltán Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó testvére, Szathmáry István közölte az ügyészekkel, hogy még az országgyűlési választás előtt volt egy vizsgálat a Belügyminisztériumban, a vizsgálóbizottság előtt pedig ő is többször megjelent Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkár kíséretében. Az ügyészségi feljegyzés szerint „ebben a körben” Hajdu János, a TEK akkori vezetője kijelentette: „mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel dr. Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre”.
A lap azonban úgy tudja, sem a választás előtt, sem utána nem volt olyan vizsgálat, amely során a titkosszolgálatok, a NAV vagy a TEK felelősségét vizsgálta volna a Belügyminisztérium, az érintettek viszont ott voltak azokon a találkozókon, amelyeket tényleg a Belügyminisztériumban tartottak mint kvázi válságtanácskozás.
Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvéd még a választások előtt feljelentést tett, az ügyészség azonban egy ideig nem különösebben foglalkozott vele, a választások után változott meg hirtelen a helyzet. A Telex információi szerint még azelőtt, hogy az új kormány felállt volna, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség több, az aranykonvoj-ügyben érintett állami szervet megkeresett, s az érintett szereplők ez, valamint a NAV viszonylag gyors válasza után kezdtek intenzíven tanácskozni. Miután egy időintervallumban egészen biztosan jogtalanul tartották fogva az ukránokat a TEK központjában, a válságtanácskozások célja az volt,
hogy az ügyben érintett szervek képviselői megbeszéljék, hogyan tudják „lefedni” a fogva tartás idején keletkezett lyukat úgy, hogy az jogszerű legyen.
A lap szerint Szathmáry Zoltán titkosszolga testvérének meghallgatásáról készült ügyészségi feljegyzésben szintén van utalás arra, hogy a találkozó célja ez lehetett, aszerint ugyanis azt mondta az ügyészeknek, hogy ő és Farkas Örs a „belügyminisztériumi vizsgálóbizottság” elé vittek egy táblázatot arról, hogy „az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímeken voltak fogvatartásban”. Az idézett feljegyzésből kiderült, hogy a TEK-nek valamiféle magyarázatot kellett találnia arra, mi alapján tartották fogva az ukránokat, miután a NAV jelezte, hogy befejezte a meghallgatásukat, de még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe.
Az ukránokkal való bánásmód miatt Hajdu János és a NAV egymásra mutogattak, s a lap több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írta, ez a nézetkülönbség Hajdu és a NAV között az egyik Belügyminisztériumban tartott válságtanácskozáson is kibukott. Hajdu a műveletért a titkosszolgálatokat is felelőssé tette.
Hajdu János védője, Hampó Norbert a Telex BM-es találkozókról szóló megkeresésére megerősítette, hogy „Farkas Örs vezetésével, a Belügyminisztérium épületében valóban volt egy ilyen értekezlet, arról azonban nincs tudomásunk, hogy ez egy vizsgálat részeként történt volna. Vizsgálóbizottság felállítására a tudomásunk szerint nem került sor”. Az ügyvéd úgy folytatta: „az említett helyen elhangzottak feltárása és bizonyítása a nyomozás feladata, az azonban aggálytalanul kijelenthető, hogy védencem bűncselekményt nem követett el, ezért az akár ott, akár máshol elhangzottak, ennek ellenkező bizonyítására nem alkalmasak.”
Farkas Örs nem akarta kommentálni a lap értesüléseit, a volt államtitkár annyit közölt: „nem tartom szerencsésnek, hogy egy ilyen ügyet a nyilvánosság előtt próbálnak rendezni egyes szereplők”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal korábban nyilvánosan is elismerte, hogy az ukránok elleni akciót a kormányzat rendelte meg, sőt, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött.
Saját hatáskörbe vonta az aranykonvojügy nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség Horváth Lóránt: Orbán Viktor meggyanúsítása lenne a következő érdemi lépés az aranykonvojügybenOrbán Áron márciusban még azzal próbálkozott, hogy az osztrák hatóságok is lecsapjanak egy ukrán aranykonvojra