Vágyakozás és várakozás – Szabó T. Annával sárban, latyakban és a táncparketten

Sóvárgás. Sóvárgás a másik testére, figyelmére, szerelmére vagy szeretetére – ez köti össze Szabó T. Anna harmadik, Erősebb nálam című novelláskötetének sokszínű szereplőit, akik olyan erősen vonzódnak a vágyuk tárgyához, hogy olykor át is billennek azon a bizonyos határon, amely a józanságot az őrülettől elválasztja. Örömre vágynak, örömet azonban sok minden adhat, akár az is, ha „hazaviszünk” egy élményt, elmesélünk valamit, amit útközben láttunk. A szerző advent idejére megjelent, Neked hoztam című könyvecskéje éppen erre hív. A vágyakozás elbeszélhetőségéről, mítoszteremtésről, az önátadásról és az önvédelemről, fényről, árnyékról és írói játékról is beszélgettünk Szabó T. Annával.

Belekerülni a pillanatba – Barnás Ferenccel menekülésről és szembenézésről

Egy az élete java részét Budapesten, telefonos lelki segélyt nyújtó pszichológusként élő férfi úgy dönt, a nyugdíjas éveit egy óceániai szigeten tölti. A saját szorongásai és dilemmái elől menekülve, ebben az új világban újraértelmezi a hazájához, valamint az élethez és annak végességéhez való viszonyát is. A lassan egy évtizede Malajziában, illetve Indonéziában otthonra lelt, Most és halála óráján című regénye megjelenése alkalmából hazalátogató Barnás Ferenccel beszélgettünk – míg végül felsejlett az élet értelme is.

Senkiről, mindenkiről – Dobray Saroltával a Közelről

„Ideje van a duzzogásnak, a figyelésnek, a felengedésnek, és akkor nem marad semmi félben” – állapítja meg az elbeszélő Dobray Sarolta új könyvének egyik történetében. A Közel című kötet mindegyik elbeszélője időt szentel a figyelésnek, és közelről vizsgálja meg a körülötte lévőket, semmit sem hagy félben. Olykor meghökkentő, máskor egészen hétköznapi helyzetekből bomlanak ki a szövegek, amelyek észrevétlenül teremtik meg az olvasóban az érzést: hiszen ez velem is megtörténhetett volna. Hogy miért fontos ez az összetartozás-érzés, beszélgetésünk során ezt is elárulta a szerző.

Visszakaphatjuk-e a múltunkat? – Bán Zsófiával fényérzékeny életekről

„Képzeld el, hogy nem tudsz semmit, mégis minden rajtad múlik” – Agapé ezzel a jelmondattal kezdi feldolgozni családja homályos foltokkal és elhallgatott igazságokkal teli történetét. A kirakós játékként működő családtörténetekről, az emlékezés folyamatáról és fényképezőgép nélkül rögzített képekről is beszélgettünk Bán Zsófiával új regénye kapcsán, amelynek címe: Alétheia él.

Mindenki mindenkit átver – Gárdos Péterrel a manipuláció természetrajzáról

A Hamisítók a Kádár-rendszer puha diktatúrájának húsba vágóan pontos korrajza, amely egy sor fontos filozófiai kérdést is megfogalmaz a valóság és a manipuláció, a híradás és a propaganda összefüggéséről, amely talán még sosem volt olyan aktuális, mint napjaink Magyarországán. Az első regénykísérletéről, a híradó műfajának jelentőségéről, egy zálogházi riportól és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk a filmrendezőként és íróként egyaránt elismert Gárdos Péterrel.

A levegővétel fontosságáról – Selyem Zsuzsával a Kicsi kozmoszról

„A kelet-európai életérzés megér egy misét, főleg, ha megnézzük, hogyan is fest ez a hóbelevanc a putyini Oroszország, a New York-i hajdani művészszcéna és jelenlegi mesterségesintelligencia-hallucinációk, a perui ayahuascaszertartások vagy a gázai őrület felől” – mondja a Kicsi kozmosz című regény szerzője, Selyem Zsuzsa, akivel tényekről és lehetőségekről, a külső és a belső világ végtelenségéről és a transzgenerációs empátia fontosságáról is beszélgettünk.

Fájdalmas jelen, törékeny jövő – Déli noir S. A. Cosbyval

Az északi noir fogalma nem ismeretlen a hazai olvasóközönség számára, a zord közegű skandináv krimik évtizedek óta népszerűek. De mi a helyzet a déli noirral? Éppen ideje megismerkedni a bűnügyi irodalom délebbi leágazásával is! Kezdjük is a műfaj kiemelkedő amerikai szerzőjével és díjnyertes regényével! A Bűnösök vére folyjon című könyvet író S. A. Cosbyval beszélgetve nemcsak az irodalom és a birkózás kapcsolatát fejtettük meg, hanem arra a kérdésre is választ kerestünk, hozzájárulhat-e az összetett társadalmi kérdések irodalmi ábrázolása azok megoldásához.

Csiszár Gábor irodalomtörténésszel Faludy György pokolbeli víg napjairól

Kevés olyan szöveg van a magyar irodalomban, amelynek keletkezés- és kiadástörténete annyira kalandos és szerteágazó, mint a Pokolbeli víg napjaimé. Az önmagára költőként tekintő Faludy György emigrációban, illetve a recski fogolytáborban töltött éveit leíró prózakötete először 1987-ben jelent meg Magyarországon, ám a szöveg mögött ekkorra már közel harmincéves, átdolgozásokkal és újraírásokkal teli múlt állt. 1987-et követően a könyv öt kiadást is megélt, legteljesebb változatára azonban az Európa Könyvkiadónál ősszel megjelent kiadásig várni kellett. A munka filológiai kihívásairól, a közelmúltban felbukkant Faludy-szövegekről és az új kiadás különlegességéről is beszélgettünk a kötetet szerkesztő irodalomtörténésszel, Csiszár Gáborral.

Magyar magántörténelem – angolszász rockzenei aláfestéssel – Falcsik Marival a My Rocksról

A ritmus, a verselés, a rímek zeneiségével él a verseiben, novellagyűjteményének 21 történetét pedig 21 angolszász rockdal fűzi össze. Ifjúkori emlékekről, a magyar kollektív és magántörténelemről is beszélgettünk a szerzővel, Falcsik Mari költővel a My Rocks című kötete kapcsán.

A tökéletes talány (Paula Hawkins: Kéksötét)

A saját hang ereje - Fiona McPhillipsszel sebekről, hallgatásról

Fiona McPhillips egy hazájában, Írországban nagy port kavart eset nyomán írta meg első regényét, amelyben egy gimnázium uszodájában zajló szexuális bántalmazás történetét meséli el. A hallgatás sebei azonban több ennél: hangot ad a hangtalanoknak, és felhívja a figyelmet az elkövetők és az áldozatok kapcsolatának összetett dinamikájára. McPhillips a szeptember végi PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendégeként mesélt arról is, miért fontos számára felhangosítani olyan jelenségeket, amelyeket hallgatás övez.

Telefonokba temetkezve - J. D. Barkerrel egy applikáció foglyairól

Különös fordulatot vesz egy házaspár párterápiája, miután letöltenek egy új alkalmazást, amelynek csakhamar a rabjává válnak, és az utasításai szerint cselekednek, amíg gyanút nem fognak, és ki nem derül, hogy a szinte minden ember mobilján ott lévő app kifejlesztése mögötti szándék túlmutat a párok szexuális életének izgalmasabbá tételén. A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal egy időben megrendezett, szeptember végi PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztiválra fővárosunkba érkezett amerikai szerzőt a Zárt ajtók mögött című erotikus thrilleréről kérdeztük – J. D. Barker válaszai pedig a fürdőszobától az írógépen át az öntudatra ébredt mesterséges intelligenciáig vezetnek.